“Nem lennék most döntőbíró” – Még mindig forr a levegő a szakmai érettségi körül

Most az a legjobb megoldás, ha diákok az adott körülmények között az érettségire koncentrálnak. Erről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt portálunknak. Horváth Péter a kialakult helyzet kapcsán kifejtette, nem lenne most döntőbíró, mert mindenkinek van igazsága a történetben. Sipos Imre közneveléséért felelős államtitkár kérdésünkre, közölte, mivel a jelentkezéseken már túl vannak, a maguk részéről nem terveznek változtatást a kérdésben. Eközben Tényi István az alapvető jogok biztosához, Székely Lászlóhoz fordult, hogy alkotmányossági kontrollt kérjen a szakmai érettségi vizsgák követelményeinek kései, decemberi ismertetése miatt.

Hogy senkit ne érjen hátrány a mostani vizsgaidőszakban, mindenki arra koncentráljon, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint teljesítse a kötelességeit – tanácsolta a szakgimnázium végzőseinek Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Nem egyszerű a szakgimnáziumi érettségi körüli vitára megfelelő megoldást találni, de véleménye szerint nem történik nagy igazságtalanság azzal, hogy a szakgimnáziumi érettségin nem választható az 5. tantárgy. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint vannak pro-és kontra érvek a szakgimnáziumi érettségit övező felháborodás körül. Kétségtelen, hogy a konkrét érettségi témakörök későn jöttek ki tavaly decemberben, de az is igaz, hogy ezekre a témákra készültek föl a diákok az elmúlt években. Évek óta tudható volt, hogy kötelező lesz a szakmai tárgyból vizsgázni. Az elnök érti, hogy méltánytalannak érzik a rendszert egyes diákok, hiszen elveszett az a fajta választhatóság, amit a gimnazisták élveznek, ugyanakkor ők egykor azért választották az adott szakmát, mert úgy gondolták, abba az irányba szeretnének továbbtanulni.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. MTI Fotó: Marjai János

Legutóbb Tényi István tett közérdekű bejelentést, miután a Civil Közoktatási Platform nem sok sikerrel járt az oktatási jogok biztosánál, Aáry-Tamás Lajosnál, aki mindösszesen ajánlásokat fogalmazott meg a szóban forgó 2011-es kormányrendelet kapcsán. Tényi, Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához fordult, hogy kérjen alkotmányossági kontrollt a kormányrendeletről. Amennyiben az Alkotmánybíróság záros időn belül megállapítja, hogy jogellenes volt az érettségi szabályok módosítása, akkor nem kell szakmai érettségit tennie több tízezer diáknak májusban – írja az Eduline.

Megkérdeztük, a leköszönő Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkárt, aki holnaptól az Eszterházy Károly egyetemembe integrált Oktatáskutató és -fejlesztő Intézetet vezeti. A szakmai érettségi vizsgák ügyében több alkalommal egyeztettek már az oktatási jogok biztosával, Áary-Tamás Lajossal. A helyettes államtitkár megismételte, hogy az idén vizsgázók számára már a jelentkezéskor ismert volt, hogy kötelező lesz vizsgázni a szakmai tárgyból. Azt is elmondta, hogy a Köznevelési Kerekasztal és a Nemzeti Pedagógus Kar javaslatára történt az a módosítás, amely a tanulóknak könnyítés, hogy az emelten túl, középszinten is lehessen szakmai vizsgát tenni. Hozzátette, hogy mivel a jelentkezéseken már túl vannak, a maguk részéről nem terveznek változtatást a kérdésben. Véleménye szerint az iskolák fel tudták készíteni a vizsgára a gyerekeket.  A fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium is mindent megtett, hogy a vizsgáztató pedagógusok felkészítése is megtörténjen, mondta.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Rámennek a diákparlament 50 pontos ajánlására

Az oktatásban tervezett közel 180 milliárdos uniós fejlesztési forrásokról és a diákparlament által elfogadott 50 pontos ajánlásokról volt szó a köznevelési kerekasztal 15., budapesti ülésén kedden. Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: az elmúlt hónapokban nagy lendületet kapott az EFOP-pályázatok kiírása és elkezdődtek a szerződéskötések.  A pályázatok közül 16 konstrukciót tekintettek át a kerekasztal ülésén, ebből közel 180 milliárdos uniós forrás célozza az állami intézményrendszer fejlesztését 2020-ig- közölte. Kifejtette: a keretből 111 milliárd infrastrukturális fejlesztést szolgál, s 50 milliárd az iskolák informatikai fejlesztéseire, digitális kompetencia-fejlesztésekre jut, összhangban a kormány által elfogadott digitális oktatási stratégiával. A fejlesztések minden gyermeket érintenek, legalább 200 ezer gyermekhez közvetlenül jutnak el saját iskolájukban, 90 ezer pedagógus részesül módszertani, kompetencia-fejlesztő képzésekben, és 2000 köznevelési intézmény pedagógiai programja újul meg – ismertette az elnök.

Fotó: MTI/Marjai János

Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a kerekasztal másik napirendi pontjáról elmondta: a február 3-5. között tartott Országos Diákparlamenten 50 pontos szakmai ajánlást fogadtak el a diákok. Márciusban az Emmi összehívja az országos diáktanácsot – tagjait a diákparlament delegálja-, és velük együttműködve dolgozzák fel az 50 pontot – jelezte. Kiemelte: a diákparlament két ülése között is biztosítani kell a diáktanács működését és megyei diákparlamenteket hívnak össze minden évben. Felülvizsgálják továbbá az előre hozott érettségik körét, erre a diákok kérésének megfelelően tárca ígéretet tett.

Címlapfotó: középsuli.hu