Nem tervezi a budapesti fürdők bezárását a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Nem tervezi a budapesti fürdők bezárását a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), energiaválság-forgatókönyvvel készülnek a télre és mindent megtesznek, hogy egyetlen fürdőt se kelljen bezárniuk a magas energiaárak miatt – írta a Turizmus.com online portál keddi cikkében.

A portálnak Szűts Ildikó vezérigazgató elmondta: nagyon eredményes csaknem tíz hónapon vannak túl, szerencsére a koronavírus utáni vendégforgalom visszarendeződése sokkal gyorsabb volt, mint amire számítottak. Amikor elindult az ukrajnai háború, volt némi megtorpanás – mondta. A legfrissebb októberi adatok alapján a budapesti fürdők a vendégszám alapján a járvány előtti, 2019-es évhez képest az év első tíz hónapjában 80–85 százalékon állnak. Az árbevétel ugyanakkor körülbelül 110 százalékon van, amelyhez hozzájárult, hogy két alkalommal árat emeltek a külföldiek által is látogatott fürdőkben.

A fürdők távhőt, villamosenergiát és földgázt használnak. A földgázra júniusban írták ki a közbeszerzést, de az egyetlen ajánlattevő végül az MVM Next volt, amely az akkori világpiaci árhoz igazította a díjait. Végül 1336 forint/köbméter árszintet kaptak (áfa nélkül). Elmondta: magasnak tűnhet az ár, de abban az időszakban számtalan nagy fürdő ajánlatot sem kapott szolgáltatóktól. Négy fürdő van, amelyek gázfelhasználás szempontjából meghatározóak, a Széchenyi, a Gellért, a Rudas és a Lukács; ezek a gázfogyasztás több mint 90 százalékát teszik ki. Amennyiben nem kötnek szerződést, akkor ezeknek a fürdőknek a működése, szolgáltatásai ellehetetlenülnek. Ezzel pedig kockáztatták volna a budapesti turizmust is, hiszen Budapest fürdőfőváros, és természetesen a BGYH üzleti eredményességét is érintené a döntés, tehát tulajdonképpen nem volt választásuk – részletezte az energiakérdést Szűts Ildikó.

A BGYH még július végén összeállított egy energiaválság-tervet, amelyben minden egyes fürdőben részletesen feltérképezték a fogyasztásokat, például egy szauna esetében akár fűtőszálanként. Így képesek modellezni azt is, hogy ha lekapcsolnak egy szaunakályhát két órára, mennyi energiát spórolhatnak meg vele. Fürdőbezárással nem számolunk, de szolgáltatási portfólió-csökkentéssel igen – mondta a lapnak Szűts Ildikó. Példaként említette a Lukács fürdőt, ahol a gázfogyasztást úgy próbálják minimalizálni, hogy hőcserélő bővítéssel, a fürdőben elérhető 55 Celsius-fokos vizet fűtésre használják. Megbeszélték a vendégekkel azt is, hogy később indítják a gőzt, vagy rövidebb ideig üzemeltetik, lekapcsolják az élményelemeket, illetve nem mindegyik szaunát fűtik fel teljes üzemidőben – persze ezek a döntések a vendégszámoktól is függnek.

Közlése szerint Pesterzsébeten, a Rudasban, a Széchenyiben is lesznek hasonló takarékossági intézkedések; ez utóbbiban a gőzkabinokat később indítják majd. Reményeik szerint a gázfogyasztásban legalább 30, a távhő- és a villanyszámlában pedig 20–25 százalékot takarítanak így meg. A BGYH 2022-re korábban nagyjából 1,6 milliárd forint energiaköltséggel számolt, ez most nagyjából 4,7–4,8 milliárd forintra nőhet. Ha nincs a válságterv, akkor akár a 6 milliárd forintot is elérhetné az energiaköltségük – tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás