A jelenlegi frakciófinanszírozás aránytalan, igazságossága pedig megkérdőjelezhető – hívta fel a figyelmet Talabér Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta: az ellenzéki pártok annak ellenére kapnak a 2018-as apanázsukhoz képest jelentősen több pénzt, hogy nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak rájuk, emellett a globális energiaválság költségeinek kigazdálkodásához az államnak saját működési kiadásait is mérsékelnie kell.
A Nézőpont Intézet elemzője kifejtette: a jelenlegi szabályozás szerint a frakciótámogatás jelentős része rögzített, vagyis létezik egy olyan „fejpénz”, amelyet frakciómérettől függetlenül minden képviselőcsoport alanyi jogon megkap. Ez jelenleg a képviselői tiszteletdíj tízszerese, havi kifizetéssel.
Ebből a forrásból egy ötfős frakció pontosan ugyanannyi fejpénzt kap, mint egy több mint száz képviselővel rendelkező képviselőcsoport, ami egyértelműen aránytalan, igazságossága pedig megkérdőjelezhető
– jelentette ki az elemző.
Szimpla nyerészkedés
Talabér Krisztián szerint jogi trükközéssel súlyos milliárdokhoz juthattak hozzá az Országgyűlésbe bekerülő kis pártok az adófizetők pénzéből, valós társadalmi támogatottság nélkül. Mint mondta, az, hogy a balliberális oldal a választáson egy listán indult és végül hat frakcióba rendeződött, évente csaknem egymilliárd forinttal jelent több pénzt az ellenzék számára ahhoz képest, mintha egy frakciót alakítottak volna.
Ilyenformán a baloldali összefogás hat különböző képviselőcsoportba tagozódását csupán az anyagi megfontolás vezette, azaz szimpla nyerészkedésről van szó
– tette hozzá. Az elemző teljesen nonszensznek nevezte – és úgy véli, ez végképp indokolja a törvény újragondolásának szükségességét –, hogy a baloldali pártok annak ellenére kapnak a 2018-as apanázsukhoz képest jelentősen több pénzt, hogy nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak rájuk. Vagyis e szempontok alapján mindenképpen indokolt volt a frakciótámogatás újragondolása.
Állami takarékoskodás
A Nézőpont Intézet elemzője a változtatás szükségességének harmadik indokaként azt nevezte meg, hogy a globális energiaválság begyűrűzött Magyarországra is, a krízis költségeinek kigazdálkodásához pedig az államnak a saját működési kiadásait is mérsékelnie kell.
Az aktuális módosítási javaslat alapján tehát nemcsak az ellenzék, de a kormánypártok is kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, ami alátámasztja a kormány azon szándékát, hogy valóban állami takarékoskodásról van szó
– hangsúlyozta Talabér Krisztián.
A felszabaduló források bekerülnek az újonnan létrehozott rezsivédelmi alapba, amely Magyarország energiabiztonságát hivatott fenntartani. Ez ráadásul pozitív üzenet a piac számára is, hiszen az üzleti életre mindig serkentő hatással van, ha kiszámítható és stabil annak az országnak a költségvetése, amelybe befektetnek
– magyarázta. Ettől függetlenül – folytatta az elemző – a pártok és képviselőcsoportjaik egy parlamenti ciklus alatt továbbra is milliárdokból gazdálkodhatnak, hiszen a frakciótámogatáson kívül párt- és alapítványtámogatást is kapnak, ráadásul a pártok szedhetnek tagdíjat is. Talabér Krisztián összességében úgy véli, a pártoknak továbbra is több mint elegendő forrásuk lesz ahhoz, hogy politikai szervezetüket működtessék.
Forrás: Magyar Nemzet, Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS