Az Ukrajnára nehezedő mindennapos orosz katonai agresszió miatt semmiféle meghátrálásnak nincs helye az Európai Unió, a NATO és a NATO-tagállamok részéről, Oroszországnak pedig értenie kell a NATO-tagállamok fellépéséből és erejéből – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, a testület küldöttségének kétnapos kijevi látogatása után. Nyomatékosította, Magyarország szolidáris Ukrajnával. Kérdésünkre elmondta, hazánk jelentős anyagi forrásokkal is támogatja a kárpátaljai magyarokat és a harcokban résztvevők családjait. Németh Zsolt megerősítette a PestiSrácok.hu értesüléseit, hogy Magyarország új nagykövetet küld Kazahsztánba. A politikussal az Iszlám Állam elleni fellépés és a déli nyitás részleteiről is beszélgettünk.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Az elmúlt időszakban szorosabbá vált az együttműködés Magyarország és Ukrajna között, Kijev azt is kinyilvánította, számít hazánk támogatására. Kétnapos ukrajnai látogatásán milyen témákat érintően folytatott tárgyalásokat és milyen eredményekkel zárultak az egyeztetések?
Az elmúlt időszakban valóban magas szintű az együttműködés Magyarország és Ukrajna között. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is járt Ukrajnában. Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselővel voltam Ukrajnában, tehát többpárti delegációról beszélünk. Ukrajnában négy témában folytattunk egyeztetéseket. Oroszországról, Kárpátaljáról, Ukrajnáról és Európáról is tárgyaltunk. Újra egyértelműsítettük, hogy Magyarország szolidáris Ukrajnával. 1956-os nemzetként támogatjuk az ő forradalmukat és szabadságharcukat. Készen állunk arra, hogy ezt a támogatásunkat egyértelműen, világosan a hétköznapok szintjén is kinyilvánítsuk.
Ön szerint miként lehet békés úton rendezni az orosz-ukrán konfliktust, hogyan lehet megakadályozni az orosz területi agresszió eszkalálódását?
Oroszország mindennapos katonai agressziót követ el Ukrajnával szemben. Ezt a katonai agressziót Magyarország elítéli. A megoldás ugyanakkor csak békés lehet. Ragaszkodunk a minszki folyamat folytatásához, a minszki megállapodást elkötelezetten támogatjuk. Azóta ugyan alábbhagytak a fegyveres összecsapások, de továbbra is mindennaposak. A minszki megállapodás aláírása óta hetvenöt halálos áldozat volt ukrán oldalon, ennek többszöröse a sebesültek száma. A minszki megállapodások végrehajtásának ellenőrzése az egyezség szerint az EBESZ feladata, jelenleg ugyanakkor ezt nem teszik lehetővé a szakadárok és az oroszok. Márpedig az ellenőrzés nélkülözhetetlen a minszki folyamat további sikere érdekében. Mindenféleképpen világossá kell tenni Oroszországnak: elfogadhatatlan, hogy az EBESZ képviselőit nem engedik be a szakadárok által megszállt területekre, ami miatt nem tudják ellenőrizni a megállapodások végrehajtását, ami ellentétben áll magával a minszki egyezséggel.
A háború miatt Kárpátaljáról is megindult a nagyarányú elvándorlás. Miként lehet ennek gátat szabni?
Kárpátalján is a béke, a politikai megoldás és a stabilitás megteremtése a legfontosabb. A stabilitás hiánya vezet az elvándorláshoz. Az ott élő magyarok miatt is fontos, és ezt Magyarország világossá tette, hogy ha Ukrajna végrehajtja az alkotmányos reformot, a decentralizációt és a közigazgatási reformot, akkor a járások kialakítása során vegyék figyelembe a magyarság etnikai elhelyezkedésének az adottságait.
Magyarország milyen szerepet vállalt Ukrajna uniós csatlakozásának elősegítésében?
Ukrajna úgy döntött, Európához akar tartozni, és be akar kapcsolódni az európai integrációs folyamatba. Magyarország támogatja és segíti ebben Kijevet. Az integrációs folyamat lendületet vehet a májusi, rigai keleti partnerségi csúcstalálkozón. Az ukrán EU csatlakozás lehetősége ott nyílhat meg igazán. Magyarország szeretné, hogy Ukrajna kapjon tagsági perspektívát az EU-tól, Az EU pedig lépjen előre az Ukrajnának biztosítandó vízummentesség kérdésében. Az ukránok ugyanis a vízummentességen keresztül érzékelhetnék kézzel foghatóan az unió szolidaritását.
Milyen anyagi támogatást kap a magyar kormánytól Kárpátalja, illetve jut-e magyar forrás az orosz agressziót leginkább elszenvedő Kelet-ukrajnai családoknak?
Magyarország az elmúlt időszakban százezer euróval támogatta az EBESZ megfigyelői misszióját, és százezer euróval támogatta Ukrajnának a NATO védelmi feladataihoz való kapcsolódását. Jelentős összeggel segítettük az EBESZ kisebbségi hivatalát, Kárpátalja pedig folyamatosan nagyarányú támogatást kap Magyarországtól. Hazánk például több millió euróval támogatja a kárpátaljai oktatási, kulturális, szociális intézmények nyílászárócseréjét. A humanitárius segélyek összege is jelentős, a közelmúltban a magyar kormány egy 185 millió forintos segítségről döntött. A kabinet a harcokban résztvevők családtagjait is támogatja, de fontos kiemelni, hogy különböző egyházi és karitatív szervezetek is gyűjtést szerveztek az ukrán családoknak. Magyarország gyógykezelésre is ajánlott fel támogatást, a rendelkezésre álló keret mintegy felét már igénybe is vette Ukrajna. Hazánk ezeken túl felajánlotta, hogy hitellel támogatja a Beregszászt elkerülő gyorsforgalmi út megvalósítását. A beruházás megvalósításához ukrán kormánygaranciára is szükség van, ennek hiányában nem lehet folyósítani a kölcsönt.
Amerikai tisztségviselők szerint egy amerikai és orosz katonai vezetői tanácskozáson orosz tábornokok azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben a NATO megkérdőjelezi, a Krím Oroszországhoz csatolását, vagy alakulatokat telepít a Balti-államokba, akkor akár nukleáris válaszcsapásra is számíthat Oroszországtól. Miként lehet elkerülni a legdurvább orosz csapásokat?
A jelenlegi helyzetben nem szabad megingást mutatnia a NATO-nak, és a tagországoknak. Ez a Balti-államokra is vonatkozik. Semmiféle megingásnak vagy a meghátrálásnak nincs helye, a megoldáshoz is csak így juthatunk el. Oroszországnak értenie kell a NATO-tagállamok fellépéséből és erejéből.
A PestiSrácok.hu értesülései szerint Magyarország leváltja kazahsztáni nagykövetét. Miért hívják haza Laszlóczki Imrét, és ki lesz a diplomata utódja?
A közeljövőben valóban nagykövet váltás lesz Kazahsztánban. A külügyi bizottság zárt ülésen már meg is hallgatta a jelöltet, és egyhangúlag alkalmasnak találta, minden frakció támogatta. Magyarország hamarosan a kazah fél jóváhagyását is megkéri, ezt követően lesz új nagykövet.
Ki lesz az új nagykövet?
A nemzetközi szokásjog szerint amíg a fogadó fél nem igazolja vissza hazánk jelöltjét, addig egyik fél sem hozza nyilvánosságra az új nagykövet nevét.
A jobb és erősebb gazdasági kapcsolatok kiépítése a magyar-kazah együttműködés szorosabbra fűzése miatt határoztak úgy, hogy új nagykövetet neveznek ki?
Normál váltásról van szó.
Két hét múlva dönt a magyar Országgyűlés arról, hogy beavatkozzon-e hazánk az Iszlám Állam elleni harcba. Milyen mértékű beavatkozás szerepel a tervekben?
A tervek szerint Magyarország 150 fős alakulattal vesz majd részt az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Ez a kontingens ugyanakkor nem harcoló, támadó alakulat, hanem harctámogató, őrző és védő, valamint kiegészítő funkciókat betöltő alakulat. Azért vagyunk elkötelezettek az Iszlám Állam elleni fellépés mellett, mert az IS egyértelműen kisebbségellenes népirtást hajt végre, márpedig Magyarország elkötelezett a barbarizmussal és terrorizmussal szemben. A magyar beavatkozás nemzetközi legalizálása is biztosított, ráadásul az Amerikai Egyesült Államok konkrétan megkereséssel fordult a magyar honvédséghez. Az Iszlám Állam elleni harc semmiképpen nem tekinthető Nyugat kontra iszlám konfliktusnak, a terrorizmus ellen lépünk fel. A parlament két hét múlva dönt a kérdésben.
Szijjártó Péter külügyminiszter már megkezdte a déli nyitást. Milyen konkrét intézkedési tervet követnek, a magyar gazdasági érdekeket figyelembe véve mely országok lesznek az elsők, amelyekkel tárgyalásokat kezdeményez a tárca?
Magyarország a globális nyitás keretében nagyon komoly lépéseket tett a keleti nyitás sikere érdekében, de már a déli nyitás irányába is fontos kezdeményezésekkel éltünk. A déli nyitás érinti Afrikát és hangsúlyosan érinti Latin-Amerikát. A közeljövőben tovább folytatódik a külképviseleti hálózatunk bővítése Afrikában és Latin-Amerikában. Nigériában már sikerült újranyitni a külképviseletet, és már más afrikai országokkal is felvettük a kapcsolatot. Chilében is sikerült újra nyitni a külképviseletet, Latin-Amerikában is várhatóak további nyitások. A magyar gazdasági érdekek azt diktálták, hogy a déli nyitást is el kell indítani és sikerre kell vinni. Úgy vélem, hogy ez a törekvés szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelyet globális, valamint keleti nyitás néven a közvélemény is megismerhetett.
Magyarországon jelenleg a brókerbotrányok borzolják a kedélyeket. A Külügyminisztérium és más tárcák is elszenvedői voltak a csődöknek. Mekkora összegeket tartott a külügyi tárca a brókerházaknál, és összesen mennyi állami pénzt kezeltek ezek a cégek?
A brókerbotránnyal kapcsolatban semmi olyan információm nincs, amivel Ön nem rendelkezik.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS