Négy méter magas, 175 kilométer hosszú kerítést épít Magyarország a szerb határon, amelyre a Népszabadág információi szerint 22 milliárd forintot szánna a kormány.
Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, Európa keresi a megoldást menekültügyben, de az oda vezető út időigényes, a kormány pedig nem vár tovább. A görög–török és a bolgár–török határt záró kerítésre hivatkozva hozzátette, nem példa nélküli az, amire a magyar kabinet készül. Tegnap az is kiderült, a 175 kilométeres magyar–szerb határszakaszon négy méter magas kerítés létesül.
Nebojsa Sztefanovics szerb belügyminiszter néhány napja úgy foglalt állást: nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha Magyarország lezárná a közös határt. A belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében, azért is, mert országába főként uniós államokból, Görögországból és Bulgáriából érkeznek menekültek.
Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök jóval keményebb volt: „Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni” – fogalmazott. Csikós László, a szerb kormány államtitkára viszont a lapnak azt mondta, remény van arra, hogy a határzár miatt megcsappan a menedékkérők száma, a migránsok el fogják kerülni a Délvidéket, és Horvátország felé veszik az irányt. Addig aki teheti, Magyarországra jön.
Ferenc pápa tegnap a bevándorlók tiszteletére szólított fel, és azt mondta: Isten bocsánatát kellene kérniük azoknak, akik bezárják az ajtót a védelmet keresők előtt.
A Jobbik helyesli, de rövid távú megoldásnak tartja az ötletet. A baloldal tiltakozott, s a jogvédők is megütköztek. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Gyulai Gábor szégyenletesnek tartja, hogy bő huszonöt évvel a vasfüggöny lebontása után bárkinek a határzár jut eszébe. Ám hozzátette: a jogi helyzet nem változik, mert a kerítés csak magyar területen épülhet, így aki akár a túloldaláig eljut vagy felkapaszkodik rá, magyar joghatóság alá kerül, s ha menekültkérelmet terjeszt elő, ügyét tisztességesen el kell bírálni. Ugyanez a helyzet a határátkelőkön is.
Az autópályák és főutak mentén felállított úgynevezett vadfogó hálók árából kiindulva a Népszabadság által megkérdezett kereskedők kilométerenként hét-nyolcmillió forintra becsülték a szerb határra tervezett kerítés elkészítésének és telepítésének költségeit. Így a kerítés legkevesebb 1,4 milliárd forintba kerül majd, de ehhez a költséghez jön még a börtönkerítések tetejéről ismert szögesdrótfonat és azoknak az érzékelőknek az ára, amelyek jelzik a szerb határszakaszon szolgáló 1305 rendőrnek, ha valaki felkapaszkodott a kerítésre, vagy akár csak megközelítette azt.
A lap által megkérdezett szakértő szerint ha valóban hatékony határvédelmi rendszert akarnak kialakítani, akkor célszerű legalább két párhuzamos kerítést felállítani, és ezek érzékelőit összekötni a határszakaszon már meglévő térfigyelő, hőkereső és mozgásérzékelő kamerákkal, majd mindezeket bekötni az egyes határrendészeti kirendeltségek ügyeleteire. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő több volt határőrhöz hasonlóan úgy véli, önmagában a drótkerítés édeskevés lesz a menekültáradat tartós feltartóztatására. Főleg akkor, ha nem párosulnak hozzá bizonyos idegenrendészeti intézkedések, mint például az Európai Unió nyomására 2012-ben megszüntetett idegenrendészeti őrizet. Egy volt határőrségi vezető rámutatott, a kerítést nyilvánvalóan magyar területen állítják majd fel, így aki kívülről belekapaszkodik, már magyar területen áll.
A Népszabadság értesülései szerint valószínűleg más, határzárt használó országhoz hasonlóan nálunk is alagutakat ásnak majd a kerítés alatt, vagy lefizetik a határőröket (határrendészeket), hogy nézzenek félre, amíg egyes helyeken átvágják a drótkerítést. Szélsőséges esetekben, ha már több száz menekült torlódik fel a kerítés előtt, nálunk is megtörténhet, ami nemrég a török–szír határon, hogy a menekülők egyszerűen átszakítják a szögesdrót akadályt. Egy kérdés, hogy a szerb határ lezárása azt is jelenti-e majd, hogy a rendőrség tűzparancsot is kap a kerítésen átmászók, illetve a kerítést áttörők megfékezésére? Nyilván a határzár előkészítésére kapott egy hét alatt Pintér Sándor és a Belügyminisztérium erre is megadja majd a választ.
Várhatóan a határzár kiépítése után Horvátország, esetleg Románia felé megélénkül majd az embercsempész-forgalom. A csempészek új, veszélyesebb, hosszabb, ezért az általuk szállított emberáru számára drágább útvonalat keresnek majd. Ez történt a görög–török határon is, ahol az év elején bontották le a drótkerítést, mivel az uniós tagsági terveket dédelgető törököket rendkívüli módon irritálta, az embercsempészek pedig egyszerűen kikerülték, és a menekülők számára veszélyesebb tengeri úton juttatták be az unióba „a szállítmányaikat”.
A szerb hatóságok a minap tartóztattak le 38 szerb rendőrt és határőrt az embercsempészetet is érintő korrupciós vádakkal. Ez a lépés legalább annyira gesztus volt Magyarország felé, jelzés, hogy a korábbi gyakorlattal szakítva Szerbia immár hajlandó a közös rendőri-titkosszolgálati együttműködésre az embercsempészet és a tömeges migráció visszaszorítására, mint jelzés Brüsszelnek, hogy az ország mindent megtesz az uniós csatlakozás feltételeinek teljesítéséért.
Forrás: Népszabadság; fotó: dehir.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS