Interneten ismerkedik meg későbbi áldozataival az a magyar férfi, aki házassági ígéretekkel bolondítja a gyanútlan nőket. Szlovákiában, Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában is több nőt csapott már be, akiktől kisebb-nagyobb összegeket kért kölcsön, majd eltűnt örökre. A PestiSrácok.hu-nak megszólalt az egyik áldozat, valamint a férfi rokona is, aki megerősítette, hogy J. Károly gyakorlatilag nők átveréséből él. Az ilyen és ehhez hasonló esetek egyre gyakoribbak, a Facebook profil mögé rejtőző csalókat a gyanútlan, jószándékú nőknek nem könnyű időben felismerniük.
J. Károlynak több Facebook profilja van, mindegyiken más születési hely és jelenlegi tartózkodási hely szerepel. Az egyiken élettársi kapcsolatban él, míg a másikon egy másik hölgy van megjelölve kapcsolati státuszában. Azon már meg sem lepődtünk, hogy emberünk egyszer Csókán, máskor pedig Budapesten született a profiljai alapján, tény azonban, hogy honosítási papírján Tiszaszentmiklós szerepel. A férfi Szerbiából költözött Magyarországra, de a határok egyébként sem jelentettek számára akadályt abban, hogy az internet segítségével ismerkedjen egyedülálló nőkkel. “Karesz” a közösségi portálon bejelöli azokat, akikről azt gondolja, jó anyagi körülményekkel rendelkeznek, a bizalmukba férkőzik, majd pedig kisebb-nagyobb összegeket kér kölcsön tőlük és eltűnik örökre…
A közös fotó buktatta le a házasságszédelgőt
Klaudiának hosszú hónapokon keresztül csapta a szelet J. Károly a Facebook-on, kémiatanárnak mondta magát és kétgyermekes, elvált férfiként arra panaszkodott, hogy mindenét otthagyta a volt asszonynak – mondta el a PestiSrácok.hu-nak a nő. Pedig “Karesz” állította, jómodú ember volt, kertes házzal, birtokkal, tenyészállatokkal, legelőkkel. Klaudiát rábeszélte egy személyes találkozóra is, elutazott az asszonyhoz, majd házasságot ígért neki. A felhőtlen boldogság azonban nem tartott sokáig: Klaudia egy közös fotót tett közzé a férfival a Facebook-on, majd meglepődve tapasztalta, hogy a hozzászólásokban többen is jelezték neki, vigyázzon, mert egy szélhámossal van dolga. Károly élettársa – merthogy van neki – nem túl kedves hangvételű üzenetben adta Klaudia tudtára, csak a pénze kell nekik, az egész egy színjáték.
A nő percek alatt kipenderítette a férfit a lakásából, így neki szerencséje volt, nem érte komolyabb anyagi kár. Többen azonban pórul jártak – legalábbis a Klaudia által mutatott üzenetváltások alapján. A nő kiderítette azt is, hogy a férfi Szerbiában, Ausztriában és Magyarországon élő nőkkel párhuzamosan tartotta a kapcsolatot és tartatta el magát, mindannyiuknak házasságot ígért. A módszer szinte mindig ugyanaz volt, csakúgy, mint a történet, amit kitalált magáról.
Az alaphelyzet minden alkalommal az, hogy a csábító olyan messze él az áldozattól, ahol nem elérhető, így nem ellenőrizhetők az életkörülmények, ahonnan nem tud elmozdulni és a lehetőségei is korlátozottak (pl. katona Afganisztánban vagy más szigorú bázison), az életkörülményei pont az áldozat igényeihez és lehetőségeihez igazodnak, csak épp egy kicsi hiányzik (elmenne hozzá, de biztosítékot kell letennie a laktanyában, hogy visszatér, hozzáköltözne, de nincs pénze odautazni, nincs pénze felhívni stb.). Természetesen az ismerkedés után az áldozat “megfőzésébe” nagy energiát fektet a csaló: levél- és e-mailváltások, chat és skype beszélgetések, ajándékok, romantika, eltúlzott “szerelmi” vallomások. A célpontul kiválasztott, többnyire középkorú nőket nem nehéz meggyőzni, a bizalmukba férkőzni, csak azt kell mondani, amit hallani akarnak.
Álnév, álprofil, akár házasság és gyerek is belefér a milliókért cserébe
D. Attila néhány évvel ezelőtt garázdálkodott az internetes társkeresőkön. A Bors arról írt, hogy a jóképű férfi több nőt is hitegetett szerelmével, egyiküket feleségül is vette, gyerekük is született. Minden áldozatának azt mondta, hogy sikeres üzletember, azonban némely ügyletére azonnal készpénzre volt szüksége, amelyet a hitegetett nők gyanakvás nélkül át is adtak neki. A férfi több álnevet használt, csalássorozata végére az is kiderült, hogy volt olyan asszony, aki nem is ismerte a férfi valódi személyazonosságát. D. Attila a feleségét tizenhatmillió forinttal kopasztotta meg, majd nyomtalanul eltűnt, ugyanígy járt el a többi asszony esetében is, egyiküket, H. Anitát is tizenkétmillió forintjától szabadította meg.
A PestiSrácok.hu 2013-ban írt Cs. Gáborról, aki országszerte keresett házasságszédelgő volt, s akit minden áldozata más néven ismert. Cs. Gábor nem mindennapi mesével érte el, hogy kedvese ne kutakodjon utána. Elhitette a diplomás nővel, hogy az általa állítólagosan vezetett francia alapítványt maffiózók környékezték meg, ám ő visszautasította őket. Azt mondta, hogy emiatt őt és rokonait folyamatosan felfegyverzett haramiák követik és fenyegetik, ezért nyomatékosan megkérte Erzsébetet: ne telefonáljon, ne küldjön e-mailt, mert a maffiózók ezeket is megfigyelik.
A pszichológusok szerint egy nő, ha korábban már sok csalódás érte, könnyű prédája lehet a behízelgő modorú csalóknak, akik többnyire roppant intelligens személyek, rendkívüli alkalmazkodóképességgel rendelkeznek és remek emberismerettel. Gondosan felépítik a szerepüket, amelyet eljátszanak, és alapos kutatómunka után választják ki áldozatukat. Néhány beszélgetés vagy internetes csevegés után már kideríti, hogy érdemes-e belevágnia az akcióba. Az efféle gátlástalan ember ellen szinte képtelenség védekezni, ha a nő érzelmileg elkötelezi magát, akkor az esetleges gyanakvás is elül benne.
A magyarországi “topstoryk” közé tartozik S. Csilla esete is, akit három éven keresztül bolondított egy házasságszédelgő. A férfi végig nagyon kedves és udvarias volt, végül egymillió-hétszázezer forintos adósságba taszította az asszonyt, aki egyedül neveli fiát. Miután rádöbbent a sokkoló valóságra, Csilla magánnyomozásba kezdett, és rátalált több sorstársára. Thaiföldön bujkált a felelősségre vonás elől E. Gábor, aki a rendőrség szerint milliókat nyúlt le olyanoktól, akikkel netes társkeresőkön ismerkedett. Összesen négy elfogatóparancs volt érvényben a negyvenhét éves budapesti férfi ellen, akit a BRFK nyomozói a II. kerületben csíptek nyakon. E. Gábornak azonban világszerte akadtak áldozatai.
„Kölcsön adtam neki százkilencvenezer bahtot egy gyors karácsony előtti üzletre, mivel állítása szerint várja a befektetett pénzét vissza, ami csak új év után érkezik meg. Az üzlet korrektnek tűnt, a hasznon osztozunk. Ám mire a fizetés esedékes lett volna, emberünk eltűnt a zsetonnal.”
Netszédelgő nők
Természetesen a netes átverésekben nem csupán a férfiak jeleskednek. Több nő él abból, hogy különböző társkereső oldalakon kifejezetten jó anyagi körülményekkel, biztos egzisztenciával rendelkező férfira vadásznak, akik persze nem tudnak ellenállni a szilikonmellű szépségeknek. A hölgyek kezdetben “jaj, otthon hagytam a pénztárcámat, kisegítenél?”, valamint a “zárolták a számlámat” mondatok bevetésével próbálkoznak, majd észrevétlenül fizettetik ki számláikat velük és egészen egyszerűen rájuk telepednek. Egy avatott forrásunk szerint a taktika az, hogy “ottfelejtik magukat” a férfinál, aki ha megelégeli, hogy pénzeszsáknak és szállodának használják, inkább fizet, csak tűnjön el az életéből a nő. Aki erre persze csak kisebb vagyon fejében hajlandó…És a férfi (rá)fizet.
Hamis vagy félrevezető profilokat különböző okok miatt hoznak létre a csalók, ártalmatlan kísérletezéstől egészen addig, hogy tetemes összegeket csikarjanak ki a szimpatikus és jóhiszemű emberekből. Szerencsére, a szélhámosok profiljait általában könnyű észrevenni ha bizonyos szabályokra odafigyelünk.
Számtalan veszélyt rejt a közösségi média, annak láttatjuk magunkat, aminek akarjuk. A személyes találkozóra érdemes minél hamarabb sort keríteni, lehetőleg nyilvános helyen, ne rögtön az otthonunkban.
– mondja Radisics Milán, a hazai “social guru”, aki szerint az emberi hiszékenység ellen a Facebook is tehetetlen. Lehet ugyan jelenteni az álprofilokat, ha nem valós személyt rejt a név vagy a fotó, de érdemes minél szélesebb körben tájékozódni arról az emberről, aki közeledni próbál hozzánk. Nincs ok nélkül való ismerkedés még egy közösségi oldalon sem. A szakértő elmondta: ő például csak azokat jelöli vissza barátnak, akikkel személyesen találkozott már. Aki pedig szívesen ismerkedik, annak azt javasolja, hogy messengeren beszélgessen, és érdemes más közösségi felületen is utánanézni az adott személynek.
Ha manapság valakinek nincs Facebook profilja, de eléggé ügyes ahhoz, hogy egy online randi oldalon profilt hozzon létre, az már gyanús. Ugyanakkor a hamis Facebook profilokra is figyelj. Gyanús, ha túl friss a Facebook profil (a randi oldallal kb. egyidős), nincsenek emberek megjelölve a fotókon és nincsenek kapcsolatai.
A legegyszerűbb megoldás, ha a google segítségével rákeresünk az adott névre. Így sok mindent megtudhatunk, s az is beszédes, ha nem találunk semmilyen tartalmat az illetőről. Már fotó alapján is kutakodhatunk, a képkereső segítségével akár azt is megtudhatjuk, hogy esetleg valaki más fényképét használja sajátjaként. Mert sajnos az is előfordul, hogy például a világ másik, távoli országából kiszemel egy embert, akinek lemásolja a személyiségét, felhasználja a fotóit, posztjait, így valóságosnak tűnik a profil, hiszen az is. Csak éppen nem az övé.
A közösségi médiaszakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy csak azért, mert a Facebookon olvasunk valamit, ne vegyük hiteles forrásnak, ne dőljünk be talmi ígéreteknek vagy álhíreknek, hoaxoknak sem. A közösségi média előnyei azonban vitathatatlanok és emberek milliói töltik ott idejük nagy részét. Ha kellő körültekintéssel használjuk a lehetőségeket, egészen biztosan megelőzhetjük, hogy csalás áldozatává váljunk.
A vezető kép átvett illusztráció.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS