A nyugati média túlnyomórészt ellenségesen fordul Magyarország felé – derül ki a Nézőpont Intézet ma bemutatott, 2021-es nemzetközi médiaelemzéséből. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az egyetlen lehetséges megoldás: saját kommunikációs stratégiával megbontjuk ezt a monolitot, és így lehetőség nyílik arra, hogy elmondjuk a véleményünket.
A magyarországi vírushelyzet, a gyermekvédelmi törvény, valamint Orbán Viktor és az Európai Unió kapcsolata érdekelte leginkább a nemzetközi sajtót és médiát 2021-ben – derül ki abból a jelentésből, amelyet a Nézőpont Intézet állított össze, és mutatott ma be. Az intézet 18 országban, 15 nyelven 103 orgánum közléseit szemlézte az elmúlt esztendőben. A vizsgálatból kiderül: legélénkebben a V4, illetve a közép-európai országok érdeklődnek Magyarország iránt, a legkevesebb cikket, tudósítást pedig Izrael tette közzé.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója szerint tanulságos annak a vizsgálata, hogy milyen szemlélettel, milyen hangnemben beszéltek rólunk. Az összesítésből kitűnik: a bírálatok száma kétszerese a szimpatizáló véleményeknek, és egyértelműen kimutatható, hogy a nyugat-európai média sokkal ellenségesebb Magyarországgal szemben, mint Európa más részei.
Mráz Ágoston Sámuel intézetvezető a német média reakcióit mutatta be. Ismertetett egy játékfilmet, amelyet az ARD sugárzott. Ebben Orbán Viktort és Lázár Jánost a menekültkérdéssel kapcsolatban mutatják be kedvezőtlen színben. Egy gyermekeknek szóló oktatófilmben pedig azt állítják a készítők, hogy Magyarországon betiltották a homoszexualitást.
A gyermekvédelmi törvényt egyébként is rengeteg médiaközlés támadta, mégpedig úgy, hogy a gyermekvédelmi törvény kifejezést nem használták; helyette homoszexualitás-ellenes törvényről beszéltek. Ezenkívül a német médiában kiemelkedően fontos eseménynek számított a Klubrádió megszűnése, a baloldali előválasztás és azok a napok, amelyeken Magyarországon emelkedett a koronavírus-fertőzésben elhunytak száma. Több mint 81 százalékban ellenségesek voltak a megnyilvánulások, és csak 2,38 százalék volt pozitív. E közlések közé számított a pápalátogatással kapcsolat riport, amelynek nagy részében Iványi Gábor mondta el a véleményét.
Hamar rájöttünk, hogy nem lehet megváltoztatni azt a véleményt, amely elsősorban az angolszász országokban alakult ki Magyarországról
– mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Hozzátette:
Az egyetlen lehetséges megoldás: saját kommunikációs stratégiával megbontjuk ezt a monolitot, és így lehetőség nyílik arra, hogy elmondjuk a véleményünket.
Az államtitkár beszélt a magyar baloldal és a nemzetközi média kapcsolatáról. Mint kifejtette, a baloldalt az elmúlt években egyértelműen egyetlen dolog jellemezte: mindennek a tagadása. Kijelentette: óriási károkat okoz, hogy a baloldal politikai okokból igyekszik csúsztatásokkal bemutatni Magyarországot, sőt, időnként egyértelmű valótlanságokat állít. Példaként említette, hogy Márki-Zay Péter a jelenlegi háborús helyzetben arról beszélt, hogy Magyarország katonákat küldene Ukrajnába. Szó sincs ilyesmiről, ráadásul senki nem is kért ilyet Magyarországtól – mondta Kovács Zoltán –, ugyanakkor egy ilyen kiélezett helyzetben ez a kijelentés akár bajba is sodorhatja az országot.
A bemutatón Kovács Zoltán életveszélyesnek nevezte, ha a demokrácia nevében demokratikus legitimációval nem rendelkező szervezetek döntő befolyással lehetnek politikai döntésekre. Szintén életveszélyesnek nevezte, ha mások döntenek azok helyett, akik erre jogosultak – hangsúlyozva, hogy a magyar kormány ez ellen küzd. Emlékeztetett: a magyar kormány demokratikus választásokon szerzett háromszor is kétharmados, alkotmányozó többséget, és ezt az NGO-k, illetve a velük együttműködő médiumok és véleményformálók sem kérdőjelezhetik meg.
Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS