Gőzerővel folynak a júliusi vizes világbajnokság előkészületei, ami sok helyszínen, nagyon szerteágazó munkálatokat jelent, de az esemény ékköve mégiscsak a Dagály fürdő mellett felhúzott Duna Aréna lesz. A korszerű uszodát már a következő világbajnokságot rendező dél-koreaiak és a következő olimpiát rendező japánok is megcsodálták, most pedig a PestiSrácok.hu is végigjárhatta az épület külvilág elől rejtett részeit.
Az uszoda külső kialakítását érték bírálatok, többen nem tartják elég szépnek, de ennél azért bonyolultabb a történet. Egy ekkora monstrumot eleve nem könnyű kecsesre megépíteni, ráadásul azzal, hogy az eredetileg a 2021-es világbajnokságra készülő Budapest beugrott a 2017-es vébé megrendezésére is, jócskán megrövidült a rendelkezésre álló idő. Az eredetileg tervezett, nagyobb hullámokat formázó homlokzat helyett ezért a hamarabb kivitelezhető, kisebb hullámokkal fedték be az épületet. A kétoldalt látható, kék ponyvával letakart épületszárnyak viszont csak a világbajnokság idejére lesznek ott, hiszen ezekben vannak a visszabontható lelátók. Odafigyeltek a fenntarthatóságra is, hiszen ennek a résznek a tetőszerkezetét újrahasznosítják majd, ahogy a vébé után szintén elbontandó részek (például a doppingellenőrző helyiségek) beton tartóoszlopait mélygarázs-építésnél használják majd fel.
A főbejáratnál egy úszó stilizált szobra fogadja az érkezőket, a talapzatán érdekes adatokkal, amelyek a Duna vízhozamát érzékeltetik. Egy folyamatosan pörgő kijelző azt is mutatja, hogy az év eleje óta hány versenymedencét töltött volna meg a Duna.
Előfordult már, hogy az úszó és műugró világbajnokságokat a FINA szabályainak minimálisan megfelelő, ideiglenes medencékben rendezték, így volt ez például 2015-ben Kazanyban is, ahol egy futballstadion küzdőterén helyezték el a medencét. Sőt, a riói olimpián is ugyanilyen megoldást alkalmaztak. Budapesten azonban a későbbi igényekhez is igazodva, egy korszerű, új uszoda készült el, ami a versenyzők számára is öröm, a rendes medence kicsempézett alja ugyanis tájékozódási pontokat nyújt nekik, ezáltal segít a pillanatnyi sebességük megválasztásában. A versenymedence szokatlanul mély, a 2,4 méteres sztenderd helyett 3 méteres lett, ami által nincsenek olyan erős, az úszókat zavaró áramlatok, mint a sekélyebbekben, így jobb időeredmények várhatók a budapesti versenyen. Emellett a szinkronúszó versenyekhez is ilyen mélységű medence a nemzetközi előírás, így ilyen célra is alkalmas lesz a jövőben. További érdekesség, hogy az állítható falaknak köszönhetően rövidpályás versenyekre is alkalmassá tehető a medence.
Amíg meg nem érkezik a nemzetközi mezőny, addig viszont a vb-re készülő versenyzőinktől az úszóiskolás gyerekekig sokan edzenek itt – a Duna Aréna funkciókihasználásával láthatóan nem lesz gond a világbajnokság után sem.
A versenymedencétől mindössze egy ajtó választja el a melegítőmedencét, ami szintén a szervezők körültekintéséről árulkodik. A kazanyi vébén sokat panaszkodtak az úszók arra, hogy a melegítőmedence egy külön épületben volt, távol a verseny helyszínétől, így mire átgyalogoltak oda, már nem voltak olyan jól bemelegedve az izmaik.
A Duna Aréna melegítőmedencéje a sportolóknak kedvező elhelyezésén túl szolgál ritkaságszámba menő különlegességgel is, hiszen az egyik fele kicsempézett, állandó medence, a másik fele viszont állítható mélységű mobilmedence. Ez is növeli a kihasználhatóságát, hiszen ahol a vébé alatt Hosszú Katinkáék fognak melegíteni a versenyek előtt, ugyanott a vébé után akár 1 méter mélységű tanmedencében is oktathatják majd a gyerekeket. Júliusban viszont még minden az úszókról szól, többek között a melegítőmedence melletti, mozaikkal kirakott, elegáns pezsgőfürdő is.
A melegítőmedencéből a first call roomba hívják a versenyzőket negyedórával-félórával a verseny előtt. Itt viszonylag sokan vannak egyszerre, és innen hívják át őket a versenyük kezdete előtt a kisebb last call roomba, ahol csak a soron következő két verseny résztvevői vannak egyszerre. Ez egy egyszerű helyiség szőnyeggel, székekkel és kivetítőkkel, amelyeken ők is láthatják a versenymedence eseményeit. A korábbi helyszíneken gyakran panaszkodtak a versenyzők, hogy nem férnek el, akadályozzák egymást a last call roomban a melegítő és lazító gyakorlatok közben, ezért Budapesten a szokásosnál jóval nagyobbra alakították ki ezt. A last call roomból jönnek aztán ki a műugró- és az úszómedence között, de ezt a részt egy hosszú álfallal takarják majd el a nézők elől, amely mögül középen, egyenként fognak kilépni a versenyzők a bemutatáskor.
Jelenlegi állapotában 12300 ülőhely áll rendelkezésre az uszodában, a világbajnokság után pedig a már említett két épületszárny visszabontása után 6000 hely marad. Magyarországon hozzávetőleg ekkora csarnokot tud megtölteni egy komolyabb vízilabda-rangadó vagy nívósabb úszóverseny. Borsa Miklós, a Budapest2017 szóvivője hangsúlyozta, hogy a magas nézőtér kialakításánál ügyeltek arra, hogy legfelülről is látni lehessen mindent, és oszlopok vagy más tartóelemek se takarják a kilátást.
A versenymedence mellett kapott helyet a műugrás helyszíne. Szűk lépcsőn lehet feljutni a torony különböző szintjeire, legfentről pedig egészen új látószög tárul az ember elé. Az ugrótornyok egymásra építve sorakoznak, így a legfelső, 10 méter magasat leszámítva mindegyiknek van mennyezete. Erre fogják rávetíteni különleges látványosságként az éppen ugrásra készülő versenyző nemzeti zászlaját, amelynek a fénye visszatükröződik majd rá. A medence mellett két óriáskivetítőt is kifüggesztettek, ahol mutatják majd a pontszámokat, eredményeket és a visszajátszásokat.
A medencék mellett állnak a különböző funkciókat ellátó helyiségek. Az időmérést szolgáló helyiségben egyelőre a medencébe beszerelendő időmérő panelek sorakoznak, a közvetítésért felelős helyiségben viszont már látszik a berendezésből, hogy mire szolgál majd. Külön kis szobája van a nézők szórakoztatására szolgáló berendezéseknek és embereknek, innen kezelik majd a hangosbemondót és az óriáskivetítőket, hogy a nézők két verseny között se unatkozzanak. Szívesen megnéztük volna a dobogó- és zászlótárolót is, mert ilyet sem láttunk még, de egyelőre üres volt – ezek a kellékek csak a felkészülés utolsó szakaszában érkeznek majd meg a Duna Arénába.
Az épület külső környezetének és a belső közlekedőútjainak kialakításánál egyaránt számolni kellett a hatalmas gyalogosforgalommal, és megoldották, hogy ezek a közlekedési vonalak nem keresztezik egymást, nem ütköznek.
Lementünk az alagsorba, a gépházba is, ahol a medence víz alatti része mellett közlekedtünk, a szellőztető, a vízforgató és a víztisztító rendszer csövei között. A medencéből kijövő víz minden körben átmegy a tisztítón, ennek pedig különlegessége, hogy klórmentesen működik. A világbajnokságok történetében először tisztítanak klór nélkül – sóoldattal és elektrolízissel. Ez az úszók számára nagy könnyebbség, mert így sem a szemüket, sem a bőrüket nem ingerli a víz, nem lélegzik be a klóros párát, ezáltal a tüdőkapacitásuk is nagyobb lesz.
A 2019-es kvangdzsui (Dél-Korea) világbajnokság szervezői is jártak a Duna Arénában tanulmányozni ezeket a műszaki megoldásokat, akárcsak a 2020-as tokiói olimpia szervezői. Az aréna mindkét küldöttség körében komoly tetszést aratott. A visszabontható részeket (magasított lelátók, doppingellenőrző szobák) és a klórmentes víztisztító rendszert szakmai szemmel is nagyra értékelték, ahogy az is hasznos tapasztalatokat és kreatív ihletést adott nekik, ahogy egy létező uszoda helyére, de azt részben megtartva húztak fel Budapesten egy új, minden korszerű igényt kielégítő létesítményt.
Az alagsorból végül az épület külső részén felfelé megindulva először a versenyzők pihenőrészére érkeztünk, ahol kedvükre lazíthatnak, napozhatnak majd, amennyiben éppen nem lesz fontosabb dolguk a medencében. A füvesített felületek már készen vannak, de további ülő- és fekvőhelyekkel, valamint növényekkel fogják még kellemesebbé tenni a környezetet.
Még feljebb érve, az épület tetején 44 méter magasról néztünk le a díszjárdára…
…és a Dunára.
Borsa Miklós szervezőbizottsági szóvivőtől megtudtuk, hogy a világbajnokság költségei három fő részből állnak össze, és nagy többségük megmaradó beruházás.
A szervezési és rendezési kiadások a szállás és étkeztetés költségeit, a munkabéreket, az önkéntesek ellátását, a logisztikát és az ideiglenes helyszínek költségeit takarják. Ezek jelentik a világbajnokságra közvetlenül elköltött pénzt, mert a többi kiadásból a vébén messze túlmutató célok valósulnak meg. A második kiadási csomagot az infrastrukturális költségek jelentik, amelyek közé a világbajnoki helyszínekhez kötődő tereprendezések, felújítások, út- és csatornafelújítások tartoznak. Ezekre egyébként is szükség volt, a világbajnokság csupán felgyorsította az elvégzésüket.A Duna Aréna pedig hosszútávon igazi központja lesz a magyarországi, illetve a budapesti úszósportnak, sokrétű funkciói révén ez nem csak a 2017-es világbajnokságnak, hanem a jövőnek épült. Az építkezéseket az teszi látványossá, hogy két év alatt kellett végezni mindennel, ha csak 2021-re kellett volna elkészülni ezekkel a fejlesztésekkel, akkor nem lenne ennyire szembeszökő, és senki nem számolná hozzá a vébé költségeihez például a balatonfüredi parkolóépítést vagy éppen a Róbert Károly körút megjavítását.
Az úszók máris birtokba vették a világ egyik legkorszerűbb uszodáját.
Fotók: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS