“Nincs olyan, hogy szóbeli közbeszerzés”

Ilyen nincs, nonszensz, elítélendő, törvénybe ütköző – ezekkel a szavakkal jellemezték az általunk megkérdezett szakértők azt, ahogyan a XVIII. kerületi szocialisták kezelték a közpénzeket az előző önkormányzati ciklusokban. Mint ahogy az általunk felgöngyölített ügyből ismert, a pestszentlőrinci és pestszentimrei MSZP-s aranyifjak és a ténykedésükhöz asszisztáló idős polgármester szóbeli közbeszerzések százával tömte tele egy kiválasztott építőipari vállalkozás zsebét. Az Állami Számvevőszék hiába figyelmeztette már 2007-ben a kerület vezetését, tanácsaik süket fülekre találtak.

EGRESSY KÁROLY – PestiSrácok.hu

Harcedzett, sokat látott és a magyarországi közbeszerzéseket kívül-belül ismerő intézményeknél, szakembereknél, jogászoknál mérettettük meg a főváros XVIII. kerületének korábbi politikai elitjét, és a kerületi szocialisták által bevezetett, a közbeszerzés intézményét “újraértelmező” közpénzkezelési gyakorlatot. Korábbi tényfeltáró cikkünkben ugyanis megírtuk, hogy 2010. előtt még az volt a mindennapos a XVIII. kerületi MSZP, a városüzemeltető cég, továbbá a számukra bizonyos szemszögből igencsak jól bevált Tápiómenti Kft. kapcsolatában, hogy nem írásban, hanem szóban rendeltek meg munkálatokat, majd fizették a cechet. A PestiSrácok.hu kiderítette: öt év alatt, 2005. és 2010. között akár ezer szóbeli megrendelést is végrehajthatott a Tápiómenti Kft., majd tartotta a markát. A Gyurcsány Ferencre és Hagyó Miklósra annak idején példaképként tekintő helyi ifjak, Kőrös Péter, Szaniszló Sándor és Jaseri Habib Márk hatékonyan tették rá a kezüket a kerületi pénzcsapokra, mert a 2010-es önkormányzati választásokig futtathatták a szóbeli elosztáson alapuló rendszerüket, miközben megpróbálták kiszorítani az MSZP-ből a nagy öreg Mester László polgármestert. A kerület első embere ugyanakkor ragaszkodott a kényelmes székéhez, és inkább minden lehetőséget megadott az új generációnak.

Egyébként azt, hogy “2005-től 2010-ig a szóbeli megrendelés volt a bevett gyakorlat. A Tápiómenti Kft. ugyanis 2005-ben elnyerte az egymilliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárást, és a szerződés lehetővé tette a szóbeli megrendelést”, maga az MSZP helyi frakcióvezetője és a szóban forgó időszakban az önkormányzat tulajdonosi bizottságának az elnöke, azaz Kőrös Péter ismerte el a PestiSrácok.hu kérdésére. Az expolgármester Mester László pedig úgy fogalmazott a PS-nek: “Szóbeli megrendelés volt az alapja a munkáknak”. Emlékezetes, hogy néhány hónapja ezekért a közbeszerzésekért, illetve utólagos visszadátumozásukért, okirathamisítás bűntette miatt nem jogerősen az önkormányzat több akkori tisztviselőjét is elítélte a kerületi bíróság.

Dr. Czirmes nem akart hallani a fülének

Dr. Czirmes Györgyöt meglepte a lőrinci baloldal gyakorlata – Fotó: Blikk.hu

A XVIII. kerületi ifjú törökök ezres nagyságrendű szóbeli közbeszerzéseivel kapcsolatban most egy olyan ügyvédet kerestünk fel, akinek egyebek mellett a közbeszerzés a szakterülete. Dr. Czirmes György rögtön leszögezte, “nincs olyan, hogy szóbeli közbeszerzés”. A cikkünk elolvasása után pedig ismertette, hogy a szóban forgó XVIII. kerületi közbeszerzési eljárás lebonyolításának időpontjában a 2003 évi CXXIX. törvény volt érvényben. Márpedig e jogszabály 4. paragrafusának 12. pontja szerint a keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő, és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. „A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő, ajánlatkérők nyílt eljárást, vagy meghívásos, tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni. Az ajánlatkérő a megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az adott közbeszerzés megvalósítása érdekében. Ugyanakkor a törvény szerint nemhogy szóban nem köthet szerződést, de külön rész-közbeszerzési eljárásokat is le kell folytatni a keretmegállapodáson belül, annak kitöltése céljából” – hangsúlyozta Dr. Czirmes György.

A hatóság szerint is írásban kell megkötni…

Miután minden általunk megkérdezett közbeszerzési szakember értetlenkedve állt azelőtt, ahogy a pestszentlőrinci szocialisták a közbeszerzéseket értelmezték és gyakorolták, végső ítéletet kértünk a Közbeszerzési Hatóságtól, az ilyen jellegű ügyek jogszerűségének őrétől. A hatóság arra hívta fel a figyelmünket, hogy „a régi Közbeszerzési törvény 7. paragrafusának első bekezdése szerint az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban, illetőleg elektronikus úton – köteles dokumentálni”. Ráadásul e rendelkezés, tehát a közbeszerzések kötelező írásbelisége a 2012. január elsején hatályba lépett Közbeszerzési törvényben is megtalálható. „A régi Közbeszerzési törvény 99. paragrafusa első bekezdése szerint a közbeszerzési szerződést a nyertes szervezettel, személlyel kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.” A hatóság közleménye leszögezi: “Annak megítélése, hogy egy esetleges közbeszerzési szerződés jogszerűen teszi-e lehetővé a szóban történő megrendeléseket, nem közbeszerzési kérdés”. Lukács Tibor, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára a PS-nek küldött válaszában ugyanakkor beszédesen utal rá, hogy “e tekintetben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szolgálhatnak eligazításul. A jogvitában bíróság jogosult dönteni és a kérdéses ügyben bírósági ítélet is született”.

Vissza kell fizetni az egymilliárdot?

Részlet az Állami Számvevőszék 2008-as lőrinci jelentéséből

Tehát a XVIII. kerületi szocialisták a szóbeli közbeszerzéssel minden jel szerint egy jogilag nem létező, mi több törvénytelen eljárást vezettek be. Kérdés, hogy ezek után mi lesz a Tápiómenti Kft.-nek kifizetett egymilliárd forinttal? Visszaperelhető-e az összeg, ha kiderül, hogy a Szaniszló-Körös-Mester hármas teljes egészében jogszerűtlenül passzolta át a kerületi adófizetők pénzét?

Az Állami Számvevőszéktől egyébként megtudtuk, 2008. óta nem érintette számvevőszéki ellenőrzés a főváros XVIII. kerületét, de az intézménytől megkaptuk a 2007. évi, Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdálkodási rendszerének átfogó kontrollját összegző jelentést. Az ÁSZ neheztelve megállapította, hogy az önkormányzati „belső ellenőrzés nem terjedt ki az önkormányzat közbeszerzési eljárásainak vizsgálatára”. A számvevőszék egyúttal azt javasolta Mester Lászlónak, a kerület MSZP-s polgármesterének: „intézkedjen, hogy kockázatelemzés alapján a polgármesteri hivatalban és az intézményeknél ellenőrizzék a közbeszerzéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokat”.

A helyi szocialista aranyifjaknak ugyanakkor szerencséjük volt, hogy 2008-ban még az előző számvevőszéki törvény volt hatályban, amely az önkormányzatoknak csak tanácsokat küldött, azokat nem volt kötelező figyelembe venni. A 2011. július elsejétől hatályos új ÁSZ-törvény ennek az ellenkezőjét mondja ki, vagyis az önkormányzatoknak harminc napon belül egy intézkedési tervet kell letenniük az asztalra, és az ÁSZ javaslatai alapján cselekedeni, változtatni, intézkedni kell.

(A vezető fotón Mester László expolgármester látható – Index.hu/Barakonyi Szabolcs)