Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványt. Ezzel elhárult az akadály a referendum megtartása elől.
Az indítványok közül három – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő indítványa – a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot támadta azzal, hogy alaptörvénybe ütköző módon fogadták el, és ezért kérte megsemmisítését. Az indítványozók többek között hivatkoztak a közös európai menekültügyi rendszer Európai Bizottság által előterjesztett reformjára, mint amely lényegesen megváltoztatta a körülményeket, ugyanis akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha elutasítja a migránsok befogadásából. Az Ab csak a parlamenti eljárás alkotmányosságát, törvényességét vizsgálhatta, magát a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot nem. Ennek során megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, továbbá sem a házszabály, sem az alkotmányosság nem sérült.
Az Ab Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványáról is döntött, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Fodor arra hivatkozott, hogy a kormány népszavazási kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Ezt a panaszt az Ab főként az indítványozó személyes érintettségének hiányára hivatkozva utasította el.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogállamiságra és jogbiztonságra hivatkozó alkotmányjogi panasznak csak visszaható hatályú jogalkotás, illetve felkészülési idő hiánya esetén van helye. Az európai egység megteremtésével, illetve a hatáskörök közös gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos előírások ugyanakkor nem alaptörvényben biztosított jogok, így alkotmányjogi panasszal sem lehet élni ellenük. Ezzel elhárult az akadály a népszavazás elől, amelyet 15 napon belül kell kihirdetnie Áder János köztársasági elnöknek, a szavazás időpontja pedig egy szeptemberi vagy október eleji vasárnap lesz.
A migránsok szétosztása újabb migránsokat csábít Európába
A kormány által kezdeményezett népszavazást baloldali politikusok – például Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő és Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke – megtámadták, most azonban elhárultak az akadályok – mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Tuzson a kormány nevében arra kérte a magyar embereket, mondjanak nemet a kényszerbetelepítésre, hiszen egy ilyen szuverenitási kérdésben, nemzeti ügyben, amely száz évekre vagy akár örökre is megváltoztathatja Magyarországot gazdasági, kulturális és etnikai értelemben egyaránt, a magyaroknak kell dönteniük. „Az igazság itt van, nálunk”, a kontinensnek ezen a felén – fogalmazott az államtitkár, aki felhívta a figyelmet, hogy a migrációs nyomás nem csökken, ezért a bevándorlók szétosztását szorgalmazó tervek további embereknek jelentenek meghívót. Tuzson Bence újabb, Magyarország elleni támadásokra is számít a népszavazás miatt.
A Magyar Liberális Párt tudomásul veszi Fodor Gábor indítványának elutasítását, de Fodor továbbra is mindenkit arra bíztat, hogy vegyen részt a népszavazáson és voksoljon igennel. Az MLP elnöke szerint nincs kötelező betelepítés, az unió csak azt várja, hogy Magyarország folytassa le 1294 ember menekültügyi eljárását.
Magyarország az Európai Unió Bíróságán is megtámadta 2015 december elején az „úgynevezett kötelező kvótadöntést”; ebben egy-két év alatt várható határozat. Székely László ombudsman szintén 2015 végén kért alkotmányértelmezést az Alkotmánybíróságtól, felvetve, hogy köteles-e Magyarország „uniós parancsra” más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre az ország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában meglehetősen aggályos.
MTI
kép: letenyemedia.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS