A kijevi tüntetők ultimátumot adtak Viktor Janukovics ukrán elnöknek péntek este: mondjon le szombat reggelig vagy fegyveres felkelés tör ki. Igaza volt az MTI által megkérdezett szakértőnek, aki a mai megáálapodásról azt mondta, túl későn tett bejelentést Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék feltételeinek elfogadásáról, kizárt, hogy ezzel megoldódna a válság. Az oroszoknak is kétségeik vannak, “Nem világos, ki és hogyan fogja végrehajtani az ukrajnai válság rendezését célzó megállapodást” – ezzel indokolta az orosz emberi jogi biztos Kijevből Moszkvába visszatérését követően pénteken azt, hogy nem írta alá a megállapodást.
Vitalij Klicskónak, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezetőjének a Függetlenség terén mondott beszédét félbeszakította az önvédelmi erők egyik tagja, aki a színpadra lépve bejelentette: ha az elnök szombat reggel tíz óráig nem mond le, az emberek fegyvert ragadnak. Bejelentését a téren tartózkodók hevesen támogatták – írta az Ukrainszka Pravda ukrán hírportál.
Szakértő: túl későn jött Janukovics bejelentése
Túl későn tett bejelentést Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék feltételeinek elfogadásáról, kizárt, hogy ezzel megoldódna a válság – mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa pénteken az MTI-nek.
Bár az államfő engedett az ellenzék követeléseinek, és elfogadta az előre hozott elnökválasztásokat, az átmeneti kormány felállítását, valamint az ország berendezkedésének megváltoztatását, ez túl későn jött és túl kevés. Éppen három hónapja, november 21-én kezdődött a politikai válság, sok minden történt ezen időszak alatt – emelte ki az elemző.
Ha Janukovics novemberben teljesítette volna az akkori tiltakozók követelését, és leváltotta volna a kormányt, menesztette volna a belügyminisztert, aki az első támadást elrendelte a demonstrálók ellen, akkor ma demokrata lenne és legitim elnök – vélekedett. Úgy látja, azóta azonban az elnök olyan lépéseket tett, amelyek miatt “politikai halottnak” tekinthető, elképzelhető, hogy a hágai bíróság vonja felelősségre, vagy el kell menekülnie az országból.
Póti László szerint hiába jött létre az Európai Unió “hathatós, eredményes segítségével” a kompromisszum az ellenzéki pártok és az államfő között, ezt a tüntetetők nem fogadják el. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nagyon markáns különbség van a Majdanon tüntetetők és az ellenzéki pártok között. A majdani demonstrálók “a végletekig radikalizálódtak”, és már nem tartják őket kontroll alatt az ellenzéki pártok – mutatott rá. Hozzáfűzte: Janukovics intézkedései miatt a tüntetőkre már az európai közeledés célja sem hat, ők már csak egyet akarnak: az elnök azonnali lemondását, és ezzel nem akarnak egy esetleges decemberi választásig várni.
A kutató azt mondta, “Janukovics tette menthetetlen, felelőssége vitathatatlan”, mennie kell. A tüntetők nem fogadják el a kompromisszumot, és “ennek látni fogjuk a jeleit pillanatokon belül” – közölte. Póti László véleménye szerint az elnök lemondását követelve a tüntetők folytatni fogják a tiltakozást, és ha a rendőrök megpróbálják felszámolni a demonstrációt, akkor szembeszállnak velük.
Az elemző szerint kizárt tehát, hogy Janukovics mostani bejelentése nyomán rendeződne a helyzet, az elnök – mint fogalmazott – inkább “mondjon le önként, a saját érdekében repüljön el Moszkvába és bújjon el, vagy pedig mondjon le és menjen a hágai bíróság elé, akkor megússza élve”. Hozzátette: ha nem mond le, akkor akármi megtörténhet Ukrajnában.
Orosz ombudsman: nem világos, ki hajtja végre a kijevi megállapodást
Nem világos, ki és hogyan fogja végrehajtani az ukrajnai válság rendezését célzó megállapodást – ezzel indokolta az orosz emberi jogi biztos Kijevből Moszkvába visszatérését követően pénteken azt, hogy nem írta alá a megállapodást.
Vlagyimir Lukin azt mondta, “a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a helyzet folyamatosan változik, a személyek is változnak, újak jelennek meg, és nem tudni, ki és miként fogja végrehajtani a megállapodásokat”.
Az orosz államfő által csütörtökön közvetítőként Kijevbe küldött ombudsman elmondta, hogy miután megismerték partnereik álláspontját, azt immár jobban értik. Hozzátette, hogy szándékában áll folytatni az ukrajnai küldetést, de a tárgyalások folytatása nem Moszkván múlik.
Az orosz törvényhozás mellett működő emberi jogi biztos “inkább pozitívnak, mint negatívnak” ítélte meg az ukrán fővárosban folytatott egyeztetéseket, amelyeket szerinte akkor lehet folytatni, ha minden világossá válik.
Hangsúlyozta, Oroszországnak pontosítania kell a szerepét az ukrajnai válság rendezésében, hogy “hasznos lehessen és ne vegyen magára egyáltalán nem érthető kötelezettségeket”. A párbeszéddel ugyanis szerinte a két ukrán fél között van probléma. “Ebbe mi nem avatkozunk be, megfigyelők vagyunk” – mondta Vlagyimir Lukin. Úgy vélte, hogy az előre hozott elnökválasztásról szóló megállapodás is Ukrajna belső ügye.
Az orosz ombudsman szerint van esély a békére Ukrajnában, de minden az ukránoktól függ, nekik kell eldönteniük, mit akarnak. “Mindig készen állunk olyan mértékben segíteni, amilyent az ukrán fél szükségesnek tart” – mondta.
Az orosz külügyminisztérium időközben nyilatkozatban reagált az ukrán államfő és az ellenzék kijevi megállapodására és közölte, Oroszország készen áll a jövőben is arra, hogy “az ukránok kérésére hozzájáruljon a helyzet normalizálásához”.
Moszkva szerint az, hogy az orosz közvetítő a francia, német és lengyel külügyminiszterrel ellentétben nem látta el kézjegyével az egyezményt, nem azt jelenti, hogy Oroszország nem érdekelt olyan kompromisszum keresésében, amely lehetővé teszi a vérontás késedelem nélküli megállítását és jogi mederbe visszaterelni a folyamatot.
A külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy Vlagyimir Lukin Kijevbe érkezésekor a megállapodás szövege jórészt készen állt.
Az orosz külügyi közlemény azt is hangsúlyozza, hogy “az Ukrajna számára sorsdöntő folyamatok, mint az alkotmányos reform is, a régiók és politikai erők teljes bevonásával mehetnek végbe és azt népszavazásra kell bocsátani”. A helyzet megnyugtatását szolgáló gyakorlati lépéseket pedig kölcsönösen kell végrehajtani és a közvetítői tevékenység minden formájának Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával kell megvalósulnia.
A moszkvai nyilatkozat “a szélsőségesektől való kompromisszumok nélküli elhatárolódásra” is felszólította az ukrajnai válság szereplőit.
mti / fotó: mno
Facebook
Twitter
YouTube
RSS