Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt “el kell gondolkodni a jogi következményeken” – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
A műsorban felidézték: Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet szerda este az ATV műsorában azt mondta, azon múlik a norvég alapok további kifizetése – amit májusban függesztettek fel -, hogy az Ökotárs Alapítvány folytathatja-e a civil alappal kapcsolatos munkáját. “Ha a magyar kormányzat ezen elvárásoknak nem tud megfelelni, és nem tudunk megállapodni, akkor ezt a felfüggesztést nem oldjuk fel, azaz Magyarország 140 millió eurót fog veszíteni” – jelentette ki a nagykövet.
Tove Skarstein a műsorban kitért arra: nem ismerik el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának jogosságát, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett magyar-norvég miniszteri találkozó visszautasításával tehát nem a kapcsolatfelvételre, hanem a Kehi-jelentés megbeszélésére mondtak nemet.
Az M1 reggeli műsorában Csepreghy Nándor megismételte a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent értékelését, mint mondta, “mindenképpen zsarolásra hasonlít” a norvég nagykövet kijelentése, hiszen a kormány minden feltételt teljesített. Felhívta a figyelmet arra: a két ország aláírt egy szerződést, amely szerint a szóban forgó 36 milliárd forint megilleti Magyarországot, és ezért a norvég termékek, szolgáltatások vámmentesen érkezhetnek meg a magyar piacra, ahogy más uniós országok piacára is. Most pedig azt mondja a norvég kormány, hogy ameddig “van nekünk egy vitás ügyünk egy teljesen más kérdésben, addig nem finanszírozza a szerződés szerint Magyarországnak járó pénzeket” – folytatta. Valószínűleg el kell gondolkodni ennek a jogi következményein – tette hozzá.
A civil alappal kapcsolatos konfliktusról szólva azt mondta: a Kehi vizsgálata nem szól másról, mint különböző szabálytalanságok gyanújának konkrét megfogalmazásáról és tényekkel történő alátámasztásáról. Ez alapján a Kehi rendőrségi feljelentést tett, a rendőrség majd eldönti, hogy történt-e bűncselekmény – fűzte hozzá. Ez a két ügy független egymástól, ezért sem érthető, amit a nagykövet mondott, mert azt sugallja, hogy a magyar kormánynak beleszólása lenne egy rendőrségi nyomozásba – mondta a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a norvég civil alap forrásait a mintegy 80 ezer magyarországi civil szervezet egészének támogatására kellene fordítani, ehelyett eddig a pénzek egyharmadát egy tucat szervezet vitte el, a kétharmadát pedig nagyjából másik száz szervezet. Ezt a forrást nem sajátíthatja ki magának egy bizonyos szervezeti kör – tette hozzá. Itt kevesebb mint 10 százalék a támogatottak aránya, míg egy uniós támogatásnál, amelyet a kormány oszt szét, minden második szervezet nyer – hangsúlyozta.
Közlése szerint a Miniszterelnökséghez hivatalos válasz még nem érkezett a norvég minisztertől azzal kapcsolatban, hogy nem fogadja el Lázár János meghívását.
Csepreghy Nándor a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatában a norvég nagykövet szavaira reagálva azt mondta: ha rosszindulatúak lennének, akkor azt mondhatnák, hogy a norvég nagykövet kvázi zsarolja Magyarországot, a magyar adófizetőket.
Lázár János miniszter október 22-én jelentette be, hogy Magyarországra hívja Norvégia illetékes miniszterét a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében, miután lezárult a Kehi ezzel kapcsolatos vizsgálata.
Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland az Európai Gazdasági Térség Alap és a norvég alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt az egyezmények megszegésének nevezték.
A norvég kormány észrevételeinek figyelembevételével augusztus 15-től a Széchenyi Programirodától a Miniszterelnökséghez került a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt kilenc program esetében. Az erről szóló kormányrendelet szerint az átadás-átvétel augusztus 31-ig befejeződött.
A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára a kormány gyanúja alapján, amely szerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vizsgálat október 22-én zárult le, a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. A pályázati programot lebonyolító konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerült a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja, ezért a hivatal feljelentést tett.
Norvégia nem tartotta jogosultnak a Kehit a vizsgálatra, ezért a jelentést sem fogadja el; saját vizsgálatot indított, ez november végén zárul le.
Tove Skarstein november 4-én úgy nyilatkozott, hogy az illetékes norvég miniszter nem fogadja el Lázár János meghívását.
A Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül azokat a szervezeteket támogatják, amelyek az emberi jogok és demokrácia, a női jogok és esélyegyenlőség, a szervezet- és közösségfejlesztés, az ifjúsági- és gyermekügyek, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, a jóléti szolgáltatások vagy a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítésének területén dolgoznak.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS