Az utolsó festményeket – tizenöt darab XVII. századi képet – is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket az utóbbi napokban már kimenekítették a katedrálisból. Miután Emmanuel Macron államfő kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Édouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére – és pályázat segítségével döntik el, hogy az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő, új toronyra van szükség -, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás.
Négy nappal a katasztrófa után Franck Riester kulturális miniszter személyesen felügyelte az utolsó műtárgyak biztonságba helyezését. A katedrális belsejében lévő festményeket nem érte láng, le tudták őket emelni, és biztonságos helyre szállítani. Nem szenvedtek kárt, jó állapotban vannak – közölte a tárcavezető. A nagyméretű, háromszor négy méteres barokk festmények bibliai kompozíciók az 1630 és 1707 közötti időszakból, összefoglaló nevükön az úgynevezett Nagy májusok, miután az aranyművesek mindig májusban adományoztak a székesegyháznak egy-egy darabot. Péntekre már csak négy műtárgy maradt bent a katedrálisban, amelyek szintén érintetlenek, de egyelőre nem lehet hozzájuk férni, mert a helyet, ahol találhatók, még mindig nem biztosították a hatóságok. Örökségvédelmi szakemberek örömüknek adtak hangot amiatt, hogy a Notre-Dame épületében található egyetlen műkincs és ereklye sem károsodott meg a tűzvészben. Isabelle Pallot-Frossard, a franciaországi múzeumok felújítási és kutatóközpontjának vezetője szerint a műtárgyak jó állapota annak köszönhető, hogy a tűzoltás alatt a kápolnákat nem érte sem víz, sem korom, miután a katedrális belsejében nem volt tűz. Amikor pedig a tetőről a lángoló gerendák zuhanni kezdtek, a tűzoltóknak azonnal sikerült megfékezniük a tüzet. Jézus kereszthalálának napján a katolikusok Párizsban hagyományosan a Montmartre dombján, a Sacré-Coeur-székesegyháznál tartanak keresztútjárást, a tűzvész miatt azonban kivételesen a Notre-Dame körül is szerveztek egyet, amelyen Michel Aupetit párizsi érsek is részt vett.
És akkor elkezdődött a politikai tőkekovácsolás
Miután Emmanuel Macron államfő kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Édouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére – és pályázat segítségével döntik el, hogy az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő, új toronyra van szükség -, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás. A hétfői tűzben összeomlott, kilencvenhárom méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugène Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.
A vezetőinknek egy kicsit nagyobb alázatot kellene tanúsítaniuk
– írta a Twitteren François-Xavier Bellamy katolikus filozófus, a jobbközép Köztársaságiak európai parlamenti listavezetője.
Az egyetlen dolgunk az, hogy türelemmel felújítsunk egy remekművet azért, hogy azt úgy örökítsük át, ahogy kaptuk
– fogalmazott. Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke is a régi torony helyreállítása mellett foglalt állást, más jobboldali képviselők pedig nemzeti konzultációt indítanának a kérdésről.
Számos építész ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Notre-Dame az utóbbi nyolcszázötven évben folyamatosan átalakult, többször újjáépítették és valamennyi évszázad építészeti jegyét magán viseli.
A huszártoronynak megvolt a maga kora, új kell, korunk olyan alapanyagaiból, mint a titán és az üveg
– mondta a Le Figaro című napilapnak Jean-Michel Wilmotte, a párizsi Szentháromság-templom építésze, aki sokakhoz hasonlóan úgy véli, hogy a hétfői tűzvész nyomait nem eltüntetni kell, hanem valamilyen módon bele kell építeni a katedrálisba, hiszen az építmény történetének része lett.
Lehetőség a francia forradalom okozta károk helyreállítására
Maryvonne de Saint-Pulgent, a francia kulturális minisztérium korábbi örökségvédelmi vezetője viszont azt hangsúlyozta, hogy a XIX. században azért kellett kitalálni egy új huszártornyot, mert a korábbinak nyoma sem maradt a francia forradalom rombolása után. Most viszont lehetséges a ledőlt tornyot az eredeti formájában újjáépíteni, s ez lenne szerinte a legegyszerűbb, leggazdaságosabb, leggyorsabb és legészszerűbb megoldás.
Nem az a cél, hogy egy olyan új huszártorony épüljön, amely csak azért más, mint a Viollet-le-Duc által épített torony volt, hogy modernebb és újabb legyen. Viollet-le-Duc egy remekművet hagyott ránk, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak azért változtassunk, hogy más legyen
– mondta Franck Riester kulturális miniszter.
A gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, hétfőn az esti órákban csaptak fel a lángok; leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Île de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia turistalátványosság, több millióan keresik fel évente.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS