Novák Katalin: a magyar fennmaradás záloga a magyar család

A magyarság megmaradásának és az erdélyi magyarság szülőföldön való megmaradásának kulcsa a fiatalok kezében van – jelentette ki a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán, Budapesten, a Lőrincz Csaba-díj átadóján. Novák Katalin köszöntőjében úgy fogalmazott: minden döntés, amelyet két magyar fiatal a gyermekvállalás mellett hoz meg, egy lépés a nemzet megmaradása érdekében.

Hozzátette: idén október 6-án, a nemzeti gyásznapon nemcsak az első felelős magyar miniszterelnökre és az aradi tizenhármakra, hanem Lőrincz Csabára is emlékeznek.

Azt a lángot, amelyet Lőrincz Csaba meggyújtott, sokan viszik tovább a közéletben, a szakmai világban, a nemzetpolitikában

– emelte ki Novák Katalin. A 2008-ban elhunyt politikus, szakértő, egyetemi oktató és publicista nevét viselő, a kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységet elismerő díjat az idén Kiss Tamás szociológusnak, demográfusnak, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatójának ítélte oda a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. Az átadóünnepségen Novák Katalin hangsúlyozta: a kormány családpolitikájának az a célja, hogy megszüntesse a gyermekvállalás előtt álló akadályokat.

Azt szeretnénk, ha a családok éreznék, hogy ma Magyarország lelki, szellemi és lehetőségeihez mérten anyagi biztonságot nyújt minden magyarnak határokon innen és túl

– mondta a miniszter. Novák Katalin a határon túli közösségek helyzetéről szólva kijelentette: a Lőrincz Csaba által formált kedvezménytörvény után szűk egy évtizeddel vissza tudták adni a magyar állampolgárságot a határokon túl élőknek, az anyaország támogatásával magyar bölcsődéket, óvodákat, iskolákat építenek, segítik a határokon túl élő magyar közösségeket és a helyi vállalkozásokat is. Kitért a Köldökzsinór programra, amely azt üzeni: “számon tartunk és számítunk rád”.

A kormány határon inneni és túli gyermekvállalást támogató intézkedései pedig azt mutatják, hogy nemcsak a múltunk és a jelenünk, de a jövőnk is közös

– fogalmazott. Megjegyezte: a közelmúltban Budapesten tartott demográfiai csúcson is azt fogalmazták meg a résztvevők, hogy a fenntarthatóság záloga a család.

A magyar fennmaradás záloga a magyar család

– tette hozzá Novák Katalin. Az idei díjazott, Kiss Tamás munkásságát méltatva a miniszter kiemelte: a jó döntésekhez, a határokon átnyúló gondoskodás megalapozásához a felelős nemzet- és családpolitikához tisztán kell látni, ehhez pedig olyan színvonalas kutatói és tudományos munkára van szükség, mint amit Kiss Tamás végez.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról beszélt: a díjátadó és a díjazott személyének üzenete, hogy nem a rendszeresen változó államhatárok a fontosak, hanem az, hogy szülőföldként tudjuk belakni a Kárpát-medencét, ahol a magyarság ezer éve él. Hozzátette:

ez a hozzáállás a garanciája annak, hogy a következő ezer évben is itt legyünk.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: a nemzetpolitika olyan stádiumba érkezett, amikor sokkal erőteljesebben be kell lépnie a szakpolitika területére.

Az elmúlt időszak kezdeményezéseinek köszönhetően a jövőben megvalósulhat a Kárpát-medencei szakpolitikai integráció

– mondta, hozzátéve, hogy ebben a folyamatban nélkülözhetetlen szerepe van annak a független kutatói munkának, amit a Bálványos Intézetben Kiss Tamás és kutatótársai végeznek. Németh Zsolt a díj névadójáról elmondta: 1959-ben született Erdélyben, 1986-ban települt át Magyarországra, a Fidesz kisebbségi és külügyi szakértője volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be. Értékelése szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon a nemzetpolitika területén dolgozók körében Lőrincz Csaba rendkívüli tekintélynek számított. Jól ismerte a nemzetközi környezetet, és elgondolásait ebben a komplex koordinátarendszerben tudta elhelyezni.

Magát a nemzetpolitika kifejezést is Lőrincz Csaba definiálta először

– tette hozzá.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette: Kiss Tamás 1977-ben született Marosvásárhelyen. Egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szociológia szakon végezte, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Századvég Politikai Iskolájában tanult. Doktori fokozatot a Pécsi Tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett. Kitért arra: Kiss Tamás munkáját szakmai rigorózusság, pontosság, világos gondolati struktúra és “politikamentesség a politika mentén” felfogás jellemzi.

Azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyekkel kevesen mernek, így például az idegengyűlölettel, a romló demográfiai mutatókkal vagy a romakérdéssel. A szakmai elkötelezettség mellett olyan rendíthetetlen akarattal és hittel dolgozik, amely nélkül lehetetlen a dolgokon változtatni

– fogalmazott Antal Árpád.

Az átadót követően tartott előadásában Kiss Tamás a székelyföldi romák helyzetéről és annak nemzetpolitikai kérdéseiről beszélt. Elmondta: Erdélyben 105 ezer magyar nyelvű roma kapcsolódik intenzíven a magyar intézményrendszerhez, Székelyföldön pedig mintegy 55 ezer magyar nyelvű roma számára az ottani magyar világ jelenti a fősodort. A kitüntetettet Nagy János felvidéki képzőművész bronz emlékplakettjével jutalmazták, továbbá megnevezhet egy egyetemi hallgatót, aki egyhónapos brüsszeli ösztöndíjat kap.

Forrás MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos