Novák Katalin: a magyar forradalom halálos sebet ejtett a kommunizmus nyugati illúzióján

Az 1956-os magyar forradalom európai ügy volt, és halálos sebet ejtett a kommunizmushoz fűződő nyugati romantikus képzeteken. Viszont a marxizmusnak még mindig vannak „illuzionistái”, akik azt állítják, hogy sikerült elérni „a szabadság legmagasabb fokát”, fenyegetést pedig már csak az „idegesítő konzervatív alakok” jelentenek, akiket ezért meg kell vádolni gyűlöletbeszéddel, és folyamatos bocsánatkérésre és a múltjuk megtagadására kell kényszeríteni – jelentette ki Novák Katalin szerdán, a forradalom kezdetének évfordulója alkalmából Münchenben tartott ünnepségen.

A családokért felelős tárca nélküli miniszter a bajor tartományi fővárosban működő magyar főkonzulátus rendezvényén elmondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy a magyarok forradalma az egész világot megmozgatta, megmutatta a szovjet elnyomás valóságát és megadta az első lökést ahhoz, hogy Nyugaton szakítsanak a kommunizmushoz fűződő illúziókkal.

„Nincs szabadság áldozat nélkül”

Azonban történelmünk és kereszténységünk megtanította, hogy nem a szabadság, hanem a szabadság hiánya a világ természetes állapota, és megtanította azt is, hogy nincs szabadság áldozat nélkül. A súlyos áldozatok árán kivívott szabadságot, és Európa szabadságát pedig nem a nemzetek és a nemzeti szuverenitás veszélyezteti, hanem a mindent egységesítő, globális és gyermekek nélküli jövő illúziója, és az elfordulás keresztény kultúránktól és nemzeti önazonosságunktól

– hangsúlyozta Novák Katalin. A miniszter szólt a több mint ezer éves közös múltból táplálkozó magyar–bajor kapcsolatokról is, kiemelve, hogy a forradalom leverése után Bajorországban talált új otthonra az akkori NSZK-ba menekült magyarok fele. A kapcsolatok erejét az is mutatja, hogy kiállja a politikai klíma változásainak próbáját, így nem rázzák meg például választási eredmények vagy a néha előforduló nézeteltérések. Aláhúzta: Magyarországnak világos elképzelése van a jövőről.

Igent mondunk a gyerekvállalásra, megbecsüljük a munkát, tiszteljük hagyományainkat és keresztény kultúránkat. Magyarország hisz Európában, és az Európai Unióban látja jövőjét, és ebben a szellemben cselekszik, amikor déli határán Bajorországot, Németországot és Európát is védi, és ebben a szellemben cselekszik, amikor a nemzeti és keresztény identitást védelmezi

– emelte ki Novák Katalin.

Magyar–bajor barátság

A bajorországi magyar közösség és a bajor politika számos jeles képviselőjének részévtelével tartott ünnepség másik fő szónoka, Karl Freller, a tartományi törvényhozás (Landtag) alelnöke ugyancsak az 1956-os forradalom nemzetközi vonatkozásait emelte ki. Rámutatott, hogy a magyarok szabadságszeretete nagyban hozzájárult a német újraegyesítéshez. Hangsúlyozta, hogy a magyar–bajor barátságot meg kell őrizni, és akkor is folytatni kell a baráti párbeszédet, amikor nem mindenben egyeznek a nézetek.

Az ünnepségen átadták a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Dezasse Miklósnak, aki 1947-ben született Budapesten – grófi családba –, és szüleivel emigrált Bajorországba a levert forradalom után. Hozzá fűződik a többi között az egykori bajorországi – Burg Kastl-i – magyar gimnáziumban végzettek egyesületének megalapítása. A magas állami elismerést a magyar diaszpórát közösséggé formáló munkájáért és a magyar–német kapcsolatok erősítésében szerzett érdemeiért kapta.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu