A forint viszonylag erős, a kockázati mutató mélypontra esett, a gazdaság nő, a magyar állampapírokért sorban állnak – úgy látszik, minden rendben van a magyar gazdaságban. A hitelminősítők mégis bóvliban tartják jelenleg a magyar adósbesorolást – írja az Origo. A hírportál cikkében arra keresi a választ, hogy miért nem kerülünk feljebb a bóvliból? A cikk szerint a kockázati megítélés javulása nyomon követhető például az állampapírok bedőlése ellen kötött biztosítás, az úgynevezett CDS árának csökkenésével. Május végére a magyar CDS 2010 áprilisa óta nem látott mélységbe, 200 pont alá esett, ami azt mutatja, hogy a piac egyre kevésbé fél a magyar államcsődtől. Igaz, a lengyel 60-65 pont körüli szinttől még messze van a magyar. Azóta megjelent az első negyedéves gazdasági növekedési adat, amely impozáns 3,5 százalékos bővülést mutatott az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy Magyarországon minden rendben lenne, de azt igen, hogy legalább visszatért a növekedés. Akkor viszont miért nem kapja meg Magyarország a felminősítést?
Ennek megértéséhez az Origo szerint tudni kell, hogy a hitelminősítők lényegében egy kérdésre adnak becsült választ: mennyire lehetek biztos abban, hogy ha megveszem egy ország állampapírját, akkor vissza is kapom a pénzem? A hitelminősítés a magyar devizaadósságra vonatkozik, vagyis hogy mennyire kockázatos a magyar 3, 5 esetleg 10 éves papír. Vagyis azt próbálják megbecsülni, hogy 3-5-10 év múlva képes lesz-e Magyarország fizetni. Ennek megítéléséhez olyan kérdéseket vesznek figyelembe, hogy mennyi az adóssága, miből fogja kifizetni, illetve mennyire megbízható, mennyire látják kockázatosnak mások.
A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Napi.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS