Miközben az őszödi beszéd kiszivárogtatásának titkosszolgálati vizsgálata miatt elrendelt Gyümölcsöskert fedőnevű akció – az Alkotmányvédelmi Hivatal által februárban nyilvánosságra hozott jelentéséből kiolvashatóan – 2007 május 7-én lezárult, a Portik-Laborc találkozókról készült, a PestiSrácok.hu-hoz névtelenül eljuttatott dokumentum szerint a színfalak mögött tovább folytatódott. Olyannyira, hogy azt sem lehet kizárni, akár Portik Tamás is részt vehetett a kiszivárogtatásban. Portálunk most a Menza étteremben, a kémfőnök és a maffiózó találkozóját rögzítő dokumentumokba enged betekintést, amit a cikk végén közreadunk. Az iratokról korábbi cikkünkben már megjegyeztük: nem tudjuk, hogy az anonimizált jegyzőkönyvek hiteles leirata-e. Az viszont most már kiderült a Belügyminisztérium minapi közleményéből, hogy államtitoksértést nem követtünk el.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Folytatjuk az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Laborc Sándor és a magyar maffia egyik rettegett vezetője, Portik Tamás két találkozójáról készült lehallgatási jegyzőkönyvek közreadását, amelynek kitakaratlan verzióját egy ismeretlen küldte el a PestiSrácok.hu szerkesztőségének. Miként azt az előző, a Vadrózsa étteremben folyt megbeszélésről szóló cikkünkben jeleztük, nem tudjuk, hogy a hozzánk eljuttatott dokumentum egyezik-e az eredetivel, ugyanis nincs rajta pecsét, aláírás, vagy bármi olyan jelzés, ami hitelesítené. Az viszont bizonyos, hogy a Belügyminisztérium minapi közleményében azt közölte a HírTv-vel, portálunk nem sértett államtitkot a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával. Az is emlékezetes, hogy a titkosítás alól tavaly feloldott, hiteles, de anonimizált jegyzőkönyvet a PestiSrácok.hu közölte elsőként.
Vadrózsa után Menza
Miként az ismert, a Gyurcsány-kormány kémfőnöke, Laborc Sándor, műveleti helyettese, Glemba Zoltán, valamint Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletember, valamint az azóta a Prisztás-gyilkosság miatt 11 év fegyházra ítélt maffiózó, Portik Tamás elsőként 2008 június 23-án, a budai Vadrózsa étteremben találkozott elsőként, majd három napra rá, június 26-án, a Liszt Ferenc téri Menza kávézóban folytatták a beszélgetést. Miközben a Vadrózsában még csak egyfajta felajánlkozás történik: miként tud a maffiózó segíteni a baloldali kormánynak, hiszen Portik retteg, hogy két év múlva esetleg kormányváltás lesz, a Menzában már nyíltan beszélnek arról, hogy Portik miként tudna lejáratni, gyanúba keverni jobboldali politikusokat, polgármestereket és ezért mit kér cserébe, ami elől, mint alább olvasható, Laborc a legkevésbé sem zárkózik el.
Rózsa-Flores Eduárdót megfigyelte a titkosszolgálat terrorszervezethez és szélsőséges szervezethez tartozás gyanúja miatt Fotó: kiskegyed.hu
Terítéken az őszödi beszéd
A kémfőnök és szárnysegédje a találkozóra korábban érkezik, így az időt az őszödi beszéd titkosszolgálati vizsgálatának kitárgyalásával ütik el. Ennek tartalmát már korábban ismertette a Magyar Nemzet. A PestiSrácok.hu-hoz eljuttatott, kitakaratlan jegyzőkönyv megerősíti a Nemzet értesüléseit, miszerint Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc tanácsadói köre áll az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött. A lap egyébként egy vélhetően 2008-ban készült hangfelvétel alapján írta le állításait. A felvételen a később Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo vázolta fel a beszéd kiszivárgásának lehetséges eseményláncolatát, és valóban nem tévedett, mivel Glemba Zoltán és Laborc Sándor ugyanezekről beszélnek a Menzában. A Magyar Nemzet cikkben azt írja:
„Szilvásy György” – ezt válaszolta Rózsa-Flores Eduardo arra a kérdésre, hogy ki végezte a szalag kiszivárogtatását. Hozzátette: „Ebben a játékban ő úgy tűnik föl mint végrehajtó”. Rózsa-Flores hosszasan fejtegette, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Szilvásy György kikkel és miként tervezte meg a beszéd sajtóhoz juttatását. Szerinte ugyanakkor nem az egykori kancelláriaminiszter döntött a kiszivárogtatásról, hanem Gyurcsány Ferenc és tanácsadói köre. Rózsa-Flores elmondta, ő egy Tóth György nevű informatikustól kapta az őszödi beszéd anyagát, akinek egy, az MSZP számára megbízásokat végző személy adta át. Bár Rózsa-Flores a felvételen nem nevezi meg az illetőt, azt elmondja, hogy az MSZP kézbesítője, a Kádár-érában a III/II-es ügyosztály ügynöke volt, a Horn-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal tanácsadójaként dolgozott, majd „Szekeres cégeit vitte”.
A csoport Gyurcsány ügyeit intézi
A jegyzőkönyvben Glemba pedig úgy fogalmaz: „Szilvásy adott megbízást a srácnak, az informatikusnak, az informatikus kihozta, és az informatikus adta át a Tóth Györgynek. Na most a-, azt, hogy az informatikus, hogy miért adta át a Tóth Györgynek, hogy utasításra vagy nem, még…azt mondják, hogy ők úgy tudják, hogy utasításra.” Aztán: „Szilva mellett dolgozik egy csoport, aki kifejezetten a Gyurcsánynak az ügyeit intézgeti…” Glemba szerint ez a tanácsadói kör javasolta Gyurcsánynak a kiszivárogtatást, mert „ez olyan frenetikus hatással volt ott az előadáson is, hogy ezen nagyon jó lenne meghúzni ezt, mert a választások közeledtével ez jót is tenne nekünk.” Glemba fényezi Laborc előtt a kiszivárogtatás miatt indult vizsgálatot. Szerinte egész szép eredményeket értek el. Egy bizonyos Andi nevezetű kollégájuk „most nagyon belement ebbe”, és az összes információból „tutira”, „annyira szépen” összerakták a történteket, hogy csupán a kiszivárogtatás előtti rész „hiányos”, de „most ezeket a szálakat rakja be az Andi.” Laborc azonban nem elégedett. Azt veti fel helyettesének, lehet, hogy bizonyos dolgokat már késő vizsgálni, mert „nem lehet velük mit csinálni”, ugyanis lyukak vannak a rendszerben. Megjegyzendő, hogy a vizsgálatot Gyurcsány 2006-ban rendelte el, a beszélgetés meg ugye 2008 nyarán folyik, örvendetes, hogy a kémfőnök két lyukat vett észre a kiszivárogtatás történetében, majd’ két évvel a vizsgálat kezdete után. De hagyjuk. Nézzünk inkább bele a „lukakba”!
Az őszödi beszéd frenetikus hatással volt a kormányülés résztvevőire Fotó: mandiner.hu
Elbaszták a Fidesz-szálat
Laborc szerint az egyik „luk”, amikor az őszödi beszéd hangfelvételét átírták, „kint” volt két-másfél napig – vélhetően annál, aki lemásolta -, „akkor megcsinálhatta bárki, a másik, hogy állítólag ez kint rohadt a, a Gálnak ( Gál J. Zoltán, a Gyurcsány-kormány kommunikációs ügyekért felelős államtitkára – a szerk.) az asztalán, tehát tudta mindenki, hogy ez micsoda, tehát ott volt, teljesen elérhető, sehova nem volt bezárva az égadta világon.” Ez ugye lehetett véletlen is, de Laborc szerint ez kizárt. A kémfőnök azért is érzi elkésettnek a vizsgálat folytatását, mert ugyan kimutatható egy közvetítőjük kapcsolata a szivárogtatásban is részt vevő, Fidesz ügyvivő, Kósa Lajos és egy Omegás néven szereplő ismeretlen között, de azt a szálat már „elbaszták”.
Gevara és Portik a Gyümölcsöskertben
A beszélgetés érdekessége még, hogy a Gevara néven emlegetett Rózsa-Flores Eduárdóról Glemba úgy beszél, mintha ők, mármint a Gyurcsányi titkosszolgálat aktiválta volna, miközben a Bolíviában később meggyilkolt férfit megfigyelték. Ismert, hogy az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán az Alkotmányvédelmi Hivatal nem csak a Gyümölcsöskert fedőnevű akció jelentését, hanem a Gerilla fedőnevű akció végét lezáró jelentést is nyilvánosságra hozta februárban. A Gerilla akció célszemélye Guevara volt, azaz Rózsa-Flores Eduárdó, akire egyébként „terrorszervezethez, valamint szélsőséges szervezethez tartozás gyanúja” miatt dolgoztak. Az akció 2009 nyaráig tartott, azaz a Menzabéli 2008-as találkozón még javában folyt a megfigyelése. Az sem érthető, hogy amikor Portik és Vajtó már elment a találkozóról, és Laborc azt mondja Glembának, hogy Portikból ömlenek az információk, egy huszárvágással pedig visszatérnek az őszödi beszéd kiszivárogtatásának vizsgálatára, azaz a Gyümölcsöskert akcióra azzal, hogy Laborc közli, hogy azt le kéne állítani és egy másikat kéne ahelyett „kifuttatni”. Ezzel több gond is van. Egyrészt a Gyümölcsöskert akció lezárását követő jelentés 2007. május 21.-én készült, azzal, hogy „Az adatgyűjtés jogszerű folytatását ez a tény, valamint az a körülmény zárja ki, hogy a további intézkedésektől lényeges eredmény nem várható.” Ugyan az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról készült végső jelentés 2009-ben készül el, az azonban érthetetlen, hogy akciót miként lehet leállítani, amikor azt már egy évvel korábban lezárták. Továbbá az is tömérdek kérdést vet fel, hogy Portik kapcsán miért beszélnek az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról. Netán szerepe lehetett Portiknak is az ügyben? Glemba minden esetre biztosítja főnökét, hogy a Gyümölcsöskertet addig csinálják, amíg Laborc mondja.
Kuplerájban is érdekelt
Visszatérve a beszélgetésre, az őszödi beszédről való diskurzus közben lép be a kávézóba Vajtó Lajos, majd kisvártatva megérkezik Portik Tamás is. Nem sokkal később Laborc el is mondja az azóta elhíresült kérését, hogy minden érdekli: olyan felületek, ahol politikusokat, bírókat, ügyészeket, meg persze rendőröket befolyásolni lehet, Portik meg – rendes baloldali bűnözőként – persze felajánlkozik, hogy ő mindent, 150 százalékig megcsinál és nem hiszi, hogy tudnának olyat kérni a titkosszolgák, amit ő nem tenne meg. Aztán Laborc még ráerősít, hogy olyan gyorsan fogható és körbejárható történet kell neki, amikor droggal, kurvákkal, vagy bármivel „megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat”. A „kuplerájban is érdekelt” Portik pedig közli, hogy persze megold mindent, sőt, felvételt is készíttethet a kupikba elcsalt politikusokról. Aztán Laborc rendőrökről kérdez, akik – feltehetően – szerinte túlságosan is jóban vannak Pintér Sándorral. Ehelyütt Portik több, a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori vezetőjéhez, Petőfi Attilához bekötött bűnözőt említ, s tulajdonképpen erről folyik a diskurzus a Menza találkozó végéig. Megint felvetődik az A1-es zsarolási ügy részletei. Megtudjuk, hogy a korábbi fővárosi főügyész, Ihász Sándor nem baloldali érzelmű, azt is, hogy Portik szerint a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke, Gatter László korrupt, bár ezt az igen jól értesült maffiózó nem tudja biztosan.
Jó volt Portiknak a szoci éra
Laborc mondatfoszlányaiból az is kitűnik, hogy ahova ment Gyurcsány, elég komoly lóvék „mentek” vele, de szerinte ment a pénz a politikai szférában mindenkinek. Oldalakkal később aztán Portik az 1998-as, pártszékház robbantásokról mondja el a saját verzióját. Mondandójából az derül ki, hogy még a Vadrózsa étteremben jobboldali gengszterként bemutatott volt energolos, Drobilich Gábor és Torgyán József, valamint egy Zámbó nevű ismeretlen „felől” jöttek a 98-as ügyek, azaz a „önrobbantások”. Állítása szerint neki is lett volna dolga az ügyben, például az, hogy ijesszen rá Gyárfás Tamásra különféle információkkal, és egyébként meg állítson neki csapdát. De persze Portik erre nem volt hajlandó, mert amúgy sem ért egyet a jobboldallal, hiszen amikor a szocialisták vannak hatalmon, akkor neki jó volt: „olaj, cigaretta, minden volt”. És persze a rendőrség azért erőltette a Gyárfás és az albán vonalat, mert „ a jobboldal le akarja takarítani a baloldalt” és ehhez kellett a ( a Fenyő-gyilkosság ügyében – a szerk. ) megrendelő. Aztán előkerül még az Aranykéz utcai robbantás is, meg a ki, kinek a besúgója, meg Portik félelme, hogy „néztem jobbra, balra azt láttam, hogy engem mindenféleképpen valahogy be akarnak rakni a börtönbe.” Majd előjön Portikból a tipikus bűnözői „ki, ha én nem” mentalitás, amikor egykori üzlettársairól és bűnöző társairól beszél. Laborc meg előáll a farbával: akkor polgármesterekről kéne valamilyen ügyet kreálni, interneten, vagy újságban.
1998. június 15-én a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt robbant pokolgép Fotó: nol.hu
Kamu robbantások 98-ban
Később újra előkerült a székházrobbantás ügye, amikor Laborc fölveti, hogy kéne neki erről némi plusz információ, de Portik ebben nem ígér sokat, mert nehéznek tartja megszerezni az adatokat. Aztán elmerengenek azon, hogy a székházrobbantásokat a Fidesz rendelhette meg, mivel mindig úgy történtek, hogy emberi életet, vagy testi épséget nem veszélyeztettek. Portik szerint „tipikus kamu”, és a nem létező közbiztonságot felemlegetve tették meg az első Orbán-kormányban belügyminiszterré Pintér Sándort. Laborc meg is jegyzi, hogy félő, 2010-ben is elindulhat egy hasonló folyamat. Portik arra figyelmezteti Laborcot, hogy ha kiengednék a Pintér Sándor „által felépített” gengsztereket a börtönből, akkor hozzájuk futnak be az információk, nem hozzá és a hozzá hasonló baloldali bűnözőkhöz és akkor elkerülhetetlen lesz a vesztük. Szóba került még Vizoviczki László is, akiről Portik azt mondta, „én nem mennék arra a vonalra…nekünk jó a Vizoviczki”. Említik még a fekete sereg vezetőjét, Magyar Róbert és természetesen a vele készült Orbán Viktor képet, de a mondatfoszlányokból nem lehet kitalálni, mit akar vele mondani Portik. Később elmeséli, hogy régebben miként vesztegetett meg rendőröket, meg „önöket”, tehát ezek szerint a titkosszolgálatot is, majd megint azon panaszkodik, hogy az „istent Pintér Sándornak” hívják és ez borzalmas.
A címlapon látható fotó illusztráció (skysrcapercity.com)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS