Nyilvánosak Nagy Feró és Müller Péter megfigyelési dokumentumai

Több száz oldalnyi megfigyelési dokumentumot tettek közzé Nagy Feróról (71) és Müller Péter Sziámiról (65) – írja a Blikk. A dosszié az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán jelent meg, ahol egy „Krisztina” fedőnevű ügynök – akinek egy-egy jelentése a Die Toten Hosen, illetve a Test Department együttesek budapesti fellépéséről szól – 1983 és 1988 között a „punk és új hullámos együttesekről adott információkat”. A megfigyelt helyek között szerepeltek a lázadó fiatalok által leglátogatottabb klubok, a Bercsényi Kollégium, a Kinizsi Klub, az Almássy tér, a Fészek Klub, az FMK, a Gödöllői Művelődési Ház és a Fekete Lyuk.

A titokzatos megfigyelő jelentéseiben rendszeresen írt a Beatricéről, ám Feró a női névre keresztelt ügynökről még nem hallott.

Úgy tűnik, mintha a közönségben vegyült volna el, így azon sem lepődnék meg, ha szexeltünk volna

– reagált nevetve Nagy Feró, és ez nem is lenne akkora meglepetés, hiszen nem titok, a szerencsés rajongók időnként megfordultak a zenészek ágyában, az átkosban pedig például a Stasi, a keletnémet titkosszolgálat alkalmazott is olyan női ügynököket, akik szex közben szedték ki a titkokat megfigyelt­jeikből.

Feró korábban már kikérte a róla szóló dokumentumokat.

200 oldalnyi anyagom van, összesen 12 emberről tudok, akik jelentettek rólunk, de a személyazonosságát csak néhánynak ismerem. Ott van például Vikidál Gyula, vagy a szintén a titkosszolgálatnak dolgozó Arató András, valamint volt egy rossz dobos, aki azért jelentett Dobos fedőnéven, mert semelyik zenekarnak nem kellett

– sorolta a Beatrice frontembere..

A Krisztina fedőnevű ügynök rendkívüli részletességgel dokumentálta az eseményeket, a színpadon koncertező zenészekről számos fotót is készített – így Müller Péter ­Sziámiról is, aki tudta, hogy őt is megfigyelik.

Tudtuk, hogy ott vannak a koncerteken, de nem érdekelt. Mi nem tűrtük a rendszert, minket se tűrtek, így menekültünk, álnéven koncerteztünk. Később megtudtuk, hogy a Fiatal Művészek Klubja, ahova lejártunk, csak azért működhetett, mert a hatalom így egyből meg tudta figyelni a szabad értelmiséget. Azt nézték, hogy ha mi elég szókimondóak vagyunk, mi történik a közönségben. Mi voltunk a szonda

– mesélte Sziámi, aki szintén nem tudja, ki lehetett a titokzatos Krisztina.

Utólag már nem érdekel, kivéve, ha kiderülne, hogy hozzám közel álló emberről van szó. Akkor szívesen elbeszélgetnék vele.

Müller Péternek a megfigyelések mellett az egyetemi tanulmányait is el akarták lehetetleníteni.

Korábban el-elvitt a rendőr. Sokszor bejöttek a főiskolára, ahol rendező szakra jártam és az osztályfőnökömet meg a dékánt győzködték, hogy rúgjanak ki, mert úgysem kapok munkát, útlevelet. Mindezek ellenére mi nem éltük meg kemény korszaknak, röhögtünk rajta

– árulta el a lapnak a zenész.

Forrás: Blikk; Fotó: MTI