Obama kiadta a parancsot az Iszlám Állam megsemmisítésére

Barack Obama amerikai elnök szerda esti televíziós beszédében közölte, hogy egy nemzetközi koalíció élére állva Szíriára is kiterjeszti az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni légicsapásokat, újabb katonákat vezényel Irakba, és harcképes erőt kíván kovácsolni a szíriai mérsékelt felkelőkből, amihez felhatalmazást és pénzt kért a kongresszustól.

“Célunk világos: egy átfogó és kitartó terrorelhárítási stratégiával meg fogjuk gyengíteni és végeredményben meg fogjuk semmisíteni az ILIÁ-t (Iraki és Levantei Iszlám Államot)” – tette hozzá. Az elnök beszédében mindvégig az IÁ korábban bevett elnevezését használta.

Négypontos cselekvési stratégiáját ismertetve Barack Obama kijelentette, hogy az Egyesült Államok módszeres légi hadjáratot fog folytatni a terroristák ellen, és a korábbiakkal ellentétben már nemcsak a saját állampolgárai védelmére és humanitárius küldetésekre fog összpontosítani, hanem az iraki erők offenzívájával párhuzamosan mér majd csapásokat az IÁ célpontjaira.

“Mi több, világossá tettem, hogy le fogjuk vadászni a terroristákat, akik az országunkat fenyegetik, bárhol legyenek is. Ez azt jelenti, hogy nem fogok habozni az ILIÁ-val szemben Szíriában is fellépni Irak mellett” – mondta.

Közölte, hogy az új bagdadi kormány megalakulása nyomán – amit Washingtonban mindig is minőségi fordulópontnak tekintettek az amerikai segítségnyújtás fokozása szempontjából – újabb 475 katonát vezényel Irakba, akik kiképzik, valamint hírszerzési adatokkal és felszereléssel látják el az iraki és a kurd erőket, de a harcokban nem vesznek részt.

Obama elnök emellett ismételten arra kérte a kongresszust, hogy adjon a kormány számára pótlólagos felhatalmazást és anyagi eszközöket a szíriai mérsékelt fegyveres ellenzék kiképzésére. A Fehér Ház még júniusban 500 millió dollárt kért a törvényhozástól a kiképzés finanszírozására.

Az elnök kijelentette, hogy Amerika a terrorelhárítás terén partnereivel összefogva meg akarja akadályozni, hogy az IÁ képes legyen támadások indítására. Így meg fogja gátolni a csoport finanszírozását, javítja saját hírszerzési tevékenységét, harcol a terroristák ideológiája ellen és megakadályozza a külföldi harcosok Közel-Keletre történő utazását, valamint visszajutásukat onnan.

Az elnök szerint ezt a stratégiát, amely arra épül, hogy Amerika “elintézi” az őt fenyegető terroristákat, miközben a frontvonalakon támogatja partnereit, már évek óta sikerrel alkalmazzák Jemenben és Szomáliában.

Az Obama-stratégia egyik rizikója, hogy nagy mértékben támaszkodik a kétes harcértékű iraki haderőre

A beszéd után John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke és Kevin McCarthy, a szövetségi alsóház republikánus többségének vezetője kijelentette, hogy támogatja Obamának a szíriai felkelők felfegyverzésére vonatkozó javaslatát. Az elnök stratégiája azonban szerintük nem elégséges a terrorizmus elleni küzdelemhez, és csak nagyon lassan lehet végrehajtani.

“Továbbra is aggódom, hogy ezeket a lépéseket teljes mértékben csak évek alatt lehet végrehajtani, miközben az ILIÁ lendületét és területfoglalását azonnal meg kell állítani” – fogalmazott Boehner.

Michael McCaul, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke szerint az amerikai kormány az elmúlt években nem akart szembenézni a növekvő veszéllyel Szíriában, de az elnök beszéde “fordulópontot” jelent.

Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata elnöke, aki szintén bírálta Obamát az IÁ-val kapcsolatos korábbi magatartása miatt, úgy nyilatkozott, hogy az elnök felismerte a veszély súlyosságát és ellenoffenzívába kezdett.

A Pentagon név nélkül nyilatkozó illetékesei szerint egyébként Barack Obama úgy akarja végrehajtatni a légicsapásokat Szíriában, hogy azokkal ne bátorítsa fel Bassár el-Aszad szíriai elnököt. A csapások zömét az elkövetkező napokban várhatóan még Irakban fogják végrehajtani, ugyanakkor intenzívebbé válik a Szíriával kapcsolatos felderítő tevékenység.

Szakértők szerint az Obama-stratégia egyik rizikója az, hogy nagy mértékben támaszkodik a kétes harcértékű iraki haderőre.

Amerikai lapok: Obama sokat kockáztat

Barack Obama azzal, hogy bejelentette az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni légi hadviselés szíriai kiterjesztésére és a szíriai mérsékelt ellenzék felfegyverzése vonatkozó szándékát, kockázatos játszmába fogott, nem utolsósorban saját történelmi megítélése szempontjából – írták az első amerikai lapelemzések az elnök szerda esti televíziós beszédéről.

A liberális The New York Times szerint Obama az iraki és a szíriai iszlamista szélsőségesek elleni további harc meghirdetésével új irányt szabott elnöksége hátralevő részének, és elképzelhető, hogy elődjéhez hasonlóan ő is egy befejezetlen háborút hagy örökül utódjának. Mivel azonban ebben a harcban nem vesznek majd részt amerikai katonák tízezrei, mint Irakban vagy Afganisztánban, ez egy más természetű háború lesz, és nem hasonlít majd a jemeni vagy a szomáliai katonai akciókra sem.

Az IÁ elleni harc szíriai kiterjesztése a lap szerint “a következő fejezet lesz abban a fárasztó küzdelemben, amely 13 éven át – ilyen vagy olyan formában -, de háborúban tartotta” az Egyesült Államokat. És miután Obama éveken át arra törekedett, hogy távol tartsa hazáját egy újabb “ostoba háborútól”, most éppen az egyik legvéresebb, leggonoszabb, testvérgyilkos konfliktusba, a szíriai polgárháborúba ugrasztja bele Amerikát.

Az, hogy mennyire hatékonyan lehet lefolytatni ezt a háborút, és minimalizálni az amerikai veszteségeket, a legnehezebb biztonsági feladat Amerika számára Obama elnöksége utolsó két évében, de az utána következő elnök kormányzásának első időszakában is. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy ellentétben a korábbi elnökökkel, akik jó népszerűségi mutatók mellett kezdtek el hadat viselni, a Fehér Ház jelenlegi lakójának alacsony a támogatottsága.

A konzervatív The Wall Street Journal arról ír, hogy szerdai beszédével Obama felhagyott egyik hazárdjátékával, de azonnal bele is kezdett egy másikba. Az első játszma három hónapja kezdődött, amikor az IÁ elfoglalta Moszult, és veszélybe sodorta az iraki kormányt, amelynek hatalomba segítésére Amerika több százmilliárd dollárt költött annakidején. Az elnök azonban ahelyett, hogy Amerika nevében határozott választ adott volna az IÁ jelentette veszélyre, kiszorította a hatalomból az erősen megosztó politikusnak bizonyuló Núri al-Máliki miniszterelnököt. A teljes körű amerikai segítségnyújtás ára a bagdadi kormányváltás lett.

Obamának sikerült elérnie, hogy az iraki síiták, a mérsékelt szunniták és a kurdok jobban együttműködnek az Egyesült Államokkal az IÁ terroristáival szembeni hadműveletekben. Az elnök azonban elszenvedett bizonyos “járulékos veszteségeket”, mert mind otthon, mind külföldön vesztett népszerűségéből, és egyre inkább egy túlságosan lassú, határozatlan politikus képe rajzolódik ki róla.

Obama most két dologban kockáztat. Egyfelől abban, hogy elegendő lesz-e a korlátozott amerikai katonai szerepvállalás az IÁ megfékezéséhez. Másfelől abban, hogy a korábban a külföldi katonai fellépéstől ódzkodó amerikai közvélemény, amely az elmúlt hetekben már valamelyest támogatta az IÁ elleni légicsapásokat, kitart-e mellette a többévesnek ígérkező küzdelemben. A lap a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni háborúkat elindító George W. Bush elnökre emlékeztetve rámutatott, hogy az amerikaiak türelme véges, ha hosszú harcról van szó.

A centrumtól enyhén balra állónak tekintett The Washington Post elemzésében rámutatott: Obama, aki elnökségének csaknem hat évét szentelte a muszlim világban viselt amerikai háborúk befejezésének, azt magyarázta szerdán az országnak, hogy miért döntött egy újabb harc mellett. A lap szerint ez kudarc az amerikai erők főparancsnoka számára, akiről elnökségének elején az a kép alakult ki a világban, hogy kimozdítja az Egyesült Államokat a folyamatos hadiállapotként jellemezhető helyzetből.

A cikk rámutat, hogy az új katonai fellépés meghatározó lesz a Nobel-békedíjas Obama politikai öröksége szempontjából. Az arab tavasz miatt Washingtonnak egyre korlátozottabbá vált a befolyásolási lehetősége az olyan országokban, mint Szíria, Obama pedig vagy “túlságosan naiv volt, amikor új fejezetet ígért” a 2001. szeptember 11. utáni külpolitikában, vagy “egyszerűen képtelen volt beteljesíteni ezt az ígéretét”.

mti