Nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetését, felemelte a nemzetiségi oktatási-nevelési pótlékokat, valamint a versenyképesség növelését célzó adómódosításokat fogadott el az Országgyűlés, továbbá több nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárultak.
A képviselők elsőként azt a magyar és a montenegrói kormányok között létrejött megállapodást ültették át a magyar jogrendbe, amely tisztázza az államutódlás kérdését a két ország nemzetközi szerződéseiben. Ezt követően ratifikálták a Magyarország és a Marokkói Királyság között létrejött kiadatási egyezményt, majd a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi képviseleti irodájáról szóló székhelymegállapodást. A Ház Horvátország uniós csatlakozását figyelembe véve módosította az EU és Mexikó közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodást, valamint kihirdette a Magyarország és a Bahreini Királyság között létrejött, a diplomata-, szolgálati és különleges útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről szóló megállapodást. A parlament ratifikálta az Európai Unió és a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodást, továbbá a Bolgár Köztársaság budapesti diplomáciai képviseletének ingatlanszükségleteit illető kérdések rendezéséről szóló szerződést, valamint a magyar és marokkói kormány között létrejött, az elítéltek átszállításáról szóló egyezményt is. Az Országgyűlés a brit állampolgárok magyarországi beutazásáról és tartózkodásáról szóló szabályokon is változtatott az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő rendezetlen kilépésének eshetőségére készülve.
3,5 milliárd forint magyar történelmi filmek gyártására
Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetését, valamint tavalyi zárszámadását. Előbbit a képviselők 118 igen szavazattal, 54 nem ellenében hagyták jóvá. Az NMHH 2020-ban 38,4 milliárd forintos bevétellel számol, amely a frekvencia használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjakból, a felügyeleti díjból, eljárási díjakból, valamint a beszedett bírságokból állhat össze. A hatóság a bevételekkel megegyező kiadásokkal számol, amiben jelentős arányt képviselnek a személyi juttatások és az ehhez kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok, szociális hozzájárulási adók. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése 93 milliárd 364 millió forint bevétellel és kiadással számol. A Ház mostani döntése tartalmazza a Televíziós Film Mecenatúra 3,5 milliárd forintos pénzalapját is, amelyből elsősorban a magyar történelmi múltat és a magyar kultúrát bemutató filmalkotásokat támogatnak. A médiatanács kezelésében lévő előirányzatok bevételi és kiadási főösszege 1,6 milliárd forint. Az NMHH tavalyi zárszámadásából kiderült: a hatóság a tervezettnél félmilliárd forinttal több, 34,8 milliárd forintos bevételt ért el az előző évben. Az MTVA 2018-ban összesen 97,7 milliárd forint bevételre tett szert, amellyel megegyező kiadásokat teljesített.
Az e-cigaretta eszközeit is csak trafikok árulhatják
A jövőben csak a trafikokban lehet kapni az e-cigaretta, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz és az új dohánytermékek kiegészítő termékeit is – döntött az Országgyűlés. A képviselők 117 igen, 37 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadták el fideszes képviselők kezdeményezésére a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítását.
2021 tavaszától a vállalkozások áfabevallási tervezetét is az adóhivatal készíti el
A parlament elfogadta a kormány Versenyképesebb Magyarországért elnevezésű programjához kapcsolódó adómódosításokat. A képviselők 143 igen szavazattal, 31 nem ellenében hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát. Az Országgyűlés keddi döntésével megteremtette annak feltételeit, hogy 2021 tavaszától már a vállalkozások áfa-bevallási tervezetét is az adóhivatal készítse el. Az elfogadott szabályozás emellett két ütemben bővíti az online pénztárgépek adatszolgáltatási kötelezettségeit.
Változnak a nemzetiségi oktatási-nevelési pótlékok
A jelenlegi 30 százalékról 40 százalékra emelkedik a nemzetiségi pedagógusok pótlékának felső határa. Az erről szóló köznevelési törvénymódosítást 173 igen vokssal és egyetlen tartózkodó szavazat mellett fogadták el a képviselők. A módosítás alapján a korábban egységesen 30 százalékos pótlék differenciálásának a lehetőségét is megteremtették, így a jövőben minden nemzetiségi pedagógus – munkaidejétől függően – jogosulttá válik arra legalább 10 százalékos arányban. A módosítás 2020. január 1-jével lép hatályba.
Meghatározták a horgászszövetség által kezelhető adatokat
Az Országgyűlés 172 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítását, amelyet fideszes képviselők kezdeményeztek. A változás a Magyar Országos Horgász Szövetség horgásznyilvántartását, illetve a horgászegyesületi tagságot igazoló horgászkártya kiadását érinti. Eszerint jövő január 1-jétől a horgászszövetség a nyilvántartott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, kézbesítési címét, illetve telefonos és elektronikus elérhetőségét kezeli, ez utóbbi kettőt viszont csak az érintett hozzájárulása esetén rögzítik. A javaslat egyik előterjesztője, Szűcs Lajos – aki egyben a horgászszövetség elnöke is – a módosítást azzal indokolta: tavaly elindult a horgászkártyák kibocsátása, amivel a horgászok okmányrendszerét újítják meg, a szabályozás pedig az új okmányokhoz szükséges adatok használatára adja meg a lehetőséget.
Illetéket vezetnek be a külterületből belterületbe vont ingatlanokkal való kereskedésre
A képviselők 142 igen, 16 nem és 15 tartózkodás mellett elfogadták az illetékekről szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását, amely jövő február 1-jétől fizetési kötelezettséget vezet be a külterületből belterületbe vont ingatlanokkal való kereskedésre. Az illeték 90 százalékos lesz; alapját az átminősített területek eladásakor a szerzéskori és az eladási ár különbözete jelenti. A kormány a módosítást azzal indokolta: vissza akarja szorítani a külterületből belterületbe vonással, majd a területek továbbértékesítésével kapcsolatos spekulációs ügyleteket.
Elhalasztottak egy zárószavazást
Az Országgyűlés az előterjesztő Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére 133 igen, 1 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elhalasztotta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításának zárószavazását.
Energetikai tárgyú törvények is változnak
Az Országgyűlés 143 igen, 17 nem és 14 tartózkodás mellett, a kormány előterjesztésére energetikai tárgyú törvényeket is módosított. Az indoklás szerint a változtatások egy része európai uniós jogharmonizációt szolgál, illetve a hazai joghatósági tapasztalat alapján született. A döntés érinti az úgynevezett okosmérők felszerelésének szabályozását, a távhőszolgáltatási engedélyezésre vonatkozó szabályokat, a behozott kőolaj és a kőolajtermékek biztonsági készletezésével kapcsolatos számítási módszertant, illetve megszünteti az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatok évente szükséges regisztrációs kötelezettségéhez kapcsolódó díjfizetést.
Megvitatja az országgyűlés a klímavészhelyzet kihirdetésére tett ellenzéki javaslatot
Az Országgyűlés tárgysorozatba vett két ellenzéki előterjesztést: a Párbeszéd klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslatát, valamint az éghajlatváltozási vészhelyzetből fakadó feladatokról szóló összellenzéki határozati javaslatot.
Személyi döntések
A képviselők arról is határoztak, hogy az igazságügyi bizottságban a DK-s Arató Gergely helyét a jövőben Sebián-Petrovszki László (DK) foglalja el, míg Arató Gergely a népjóléti bizottságban folytatja munkáját a polgármesterré vált László Imre helyett.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS