Olasz lap: A magyar miniszterelnök a fejlődés egyetlen útját Európában látja

A „Diktatórikus és antiszemita? Mennyi álhír Orbánról?” címmel megjelent pozitív hangvételű interjúban Stricca felidézi a 2006 és 2008 közötti súlyos gazdasági válságot, a második Orbán-kormány gazdaságmentő intézkedéseit és a magyar gazdaságpolitika eredményeit.

A trieszti születésű, liberális nézeteket valló üzletember korábban öt évig volt a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke. A ’90-es évek elején ismerkedett meg a magyar miniszterelnökkel, amikor a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségét töltötte be. Véleménye szerint Orbán Viktor a róla kialakított képhez képest sokkal Európa-pártibb politikus, akinek nem tetszik az EU jelenlegi felépítése, ezért meg akarja reformálni azt.

Annak ellenére, hogy Kínával és Oroszországgal is nagyon jók a kapcsolatai, a magyar miniszterelnök a fejlődés egyetlen útját Európában és az Észak-atlanti Szövetségben látja állapítja meg az üzletember aki emlékeztet arra is, hogy Orbán Nagy Imre újratemetésén mondott beszéde jelentette Magyarország első lépését Európa és a Nyugat felé, s hogy az első Orbán-kormány készítette elő Magyarország uniós csatlakozását. Arra az újságírói kérdésre adott válaszában, miszerint a kormányfő egy tekintélyuralomra törekvő, Európa-ellenes oligarcha benyomását kelti, azt válaszolta, hogy szerinte azok alakították ki róla ezt a képet, akik a forint árfolyamán akarnak spekulálni.

A Jobbik kormányt letolvajozó választási plakátjai kapcsán rámutatott, hogy azok hónapokig maradhattak a közterületeken, holott más európai országokban azonnal leszedették volna azokat rágalmazás miatt.

Magyarország tizenkét etnikai kisebbséget ismer el, ezek állami támogatásokat kapnak, és a Parlamentben is képviseltethetik magukat

– mondta az interjúalany.

A miniszterelnök migrációs álláspontjával kapcsolatban elmondta, hogy nem mindenben ért egyet vele, de amennyiben a Soros-féle vagy az Orbán-féle forgatókönyv között kellene választania, inkább az utóbbit választaná. Az antiszemita vádakról szót ejtve kifejtette:

Magyarországon él és tevékenykedik Közép-Kelet Európa legerősebb legnagyobb számú zsidó közössége. Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőttek az izraeli befektetések.

A szlogenné vált „illiberális demokrácia” kifejezésről annyit mondott, hogy értelmiségi provokációnak tartja, és egyelőre nincs is róla globális, átfogó vita, jóllehet sokan ezt szerették volna.

A 2006-2008 közötti magyarországi gazdasági válságról nyújtott összegzésében kiemelte, hogy a közkiadások elképesztő mérteket öltöttek, és az államadósság ellenőrizhetetlenné vált hazánkban. Emiatt az akkori szocialista vezetés privatizációs terv végrehajtásába kezdett, amelyből kizárólag a külföldi multinacionális cégek vagy a kormány barátai húztak hasznot, aztán Gyurcsány Ferenc hátrányos megállapodást kötött az IMF-el és a Világbankkal, amit az őszödi beszéd és a Fidesz körüli választói konszenzus megerősödése követett.

A 2010-es választási győzelme után Orbán Viktor nem Görögország útját követte: új tárgyalásokba kezdett a trojkával, nem fogadta meg az általuk javasolt tanácsokat, újjászervezte az államapparátust, végül visszafizette az IMF-EU hitelt, négy év alatt felére csökkentette az állami kiadásokat, és a Mol regionális vezető szerepének erősítése érdekében is megtette a szükséges lépéseket.

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét elemezve elmondta, hogy tavaly 4,2 százalékkal nőtt a GDP, ami az előrejelzések szerint 2018-ban 4,4 százalékos lesz, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos, míg a 2 százalékos deficit jóval a maastrichti küszöb alatt marad. Stricca hozzáfűzte: a magyar gazdasági növekedés részben az uniós támogatásoknak köszönhető, hiszen GDP-arányosan Magyarország ezeknek a legnagyobb haszonélvezője.

MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula