Nyártól Ljubomir Vranjes irányítja a magyar férfi kézilabda-válogatottat és a Veszprém csapatát. A szerb származású svéd szakember szerződése 2020-ig szól. Vranjes a német Flensburgot hagyja ott, amellyel mindent elért. Legnagyobb eredménye a Bajnokok Ligája megnyerése volt – ezt kellene nálunk is megismételnie.
Ha a Veszprém tavaly nem bukja el hihetetlen előnyről a Bajnokok Ligája döntőjét, akkor valószínűleg még évekig Xavier Sabaté irányítja a csapatot. A szimpatikus, már hosszú ideje magyarul nyilatkozó (vö.: a Werder Brementől a Ferencváros focicsapatához küldött Kleinheisler Lászlóval, aki a magyarázat szerint itthon fejleszti német tudását…) spanyol szakember viszont alul maradt élete – eddigi – legfontosabb meccsén, és azóta is folyamatos kritikák érik. Tény, hogy a Veszprém ebben a szezonban a korábbiaknál gyengébben szerepel a BL-ben, és bár még mindig esélyes a Final Four elérésére, valami mintha megtört volna a csapatnál. (Cáfoljanak végül a károgókra).
Sabaté ugyanakkor a magyar válogatott élén egyáltalán nem vallott szégyent, a váratlan fehérorosz pofon után hoztuk a világbajnokság legfontosabb meccsét és az olimpiai bajnok dánok legyőzésével a torna legnagyobb meglepetését okoztuk. Kár, hogy a norvégok ellen már esélyünk sem volt, de a felemás keretet – se klasszis szélsőnk, se kiemelkedő átlövőnk az agyonhasznált, és már a torna elején lesérült Nagy Lászlót kivéve – elnézve nagyon nem is számíthattunk többre. Sajnos azt is látni, hogy a jövő sem tűnik feltétlenül rózsásnak, a támadni és védekezni is képes klasszisok (akiket nem kell állandóan cserélgetni) hiányát egyetlen szakember sem tudja egyedül megoldani, ahogyan azt sem, hogy évek óta képtelen a magyar utánpótlás kinevelni valóban jó szélsőjátékosokat.
Azt láttuk, hogy egy-egy meccsen még képesek lehetünk felborítani a papírformát, de hosszú távon nincs esélyünk a hozzánk képest űrkézilabdát játszó csapatok ellen.
A megújult nemzeti együttes összerakása és a tokiói olimpia elérése már Vranjes feladata lesz, aki a Veszprém irányítását is átveszi.
A remek feltételek miatt a klubcsapatánál, a csekélyebb várakozások miatt a válogatottnál lehet könnyebb dolga, de valójában mindkét területen pokoli nehéz lesz igazán nagyot alkotnia.
A célok nagyon különbözőek, az egyik esetben az olimpiai kijutás (és persze a minél jobb szereplés), klubszinten viszont a Bajnokok Ligája megnyerése a cél. S hiába a kiemelkedően magas költségvetés, a számos régi és várható új klasszisok érkezése, az arab milliárdokból pénzelt Paris Saint-Germainnel igen nehéz lesz felvenni a versenyt. (A világ két legjobb játékosa, a fogadási csalással lebukott, de kimosott francia Nikola Karabatic és a dán Mikkel Hansen is náluk játszik). Ha nem is lehetetlen. Ehhez kéne egy zseniális edző, és egy tökéletesen összerakott csapat. (Külön pikáns, hogy a hírek szerint szerb-svédet korábban a PSG is szerette volna megszerezni).
Jó előjel, hogy Vranjes Németországban már felépített egy klassziscsapatot, a Flensburg együttesével minden fontosabb címet begyűjtött, 2014-ben a Bajnokok Ligáját is megnyerte. 2018-ban megtehetné a Veszprémmel is, – álmodjunk nagyot – megvédve az idén még Sabatével elhódított trófeát.
„Több hónap gondolkodás után úgy döntöttem, 11 év elteltével érdekel egy új kihívás. Még akkor is, ha ez életem legnehezebb döntése. Számos oka van annak, hogy miért kértem a 2020 nyaráig szóló szerződésem felbontását, az egyik legfontosabb a magánéletem. Ezért hálás vagyok a klubnak, hogy támogatott. Az utolsó hónapokban mindent bele fogok adni a srácokkal együtt, hogy méltóképpen búcsúzzam Flensburgtól” – nyilatkozta Vranjes a klub honlapján arra utalva, hogy szeretne közelebb lenni a Szerbiában élő családjához. Azért reméljük, hogy az új kihívással is megbirkózik.
A 43 éves Vranjes játékosként a Redbergslids IK (1989–1999), a BM Granollers (1999–2001), a Nordhorn (2001–2006) és a Flensburg (2006–2009) játékosa volt, a svéd válogatottban 164 mérkőzésen 451 gólt szerzett. 2000-ben, Sydneyben olimpiai ezüstérmet nyert, volt világbajnok (1999), vb-ezüstérmes (1997, 2001) és háromszor Európa-bajnok (1998, 2000, 2002). 2010-ben ült le a Flensburg kispadjára, a csapattal nyert Német Kupát (2015), német Szuperkupát (2013), KEK-et (2013) és 2014-ben Bajnokok Ligáját.
Fotó: Thw-handball.de
Facebook
Twitter
YouTube
RSS