Lengyelországban ma tartják a helyhatósági választások első fordulóját, a szavazás a 2020-ig tartó lengyelországi választási sorozat első fontos megmérettetésének számít. A közvélemény-kutatások a megszokottnál jóval magasabb választási részvételt jósolnak.
A szavazásra jogosultak két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű – községi, járási és vajdasági – önkormányzati szervek mintegy 47 ezer képviselőjéről döntenek. A CBOS állami közvélemény-kutató e héten közzétett felmérése szerint a szavazásra jogosultak 64 százaléka biztosnak mondja, hogy részt vesz a szavazáson. A rendszerváltás óta a lengyel helyhatósági választásokon a részvételi arány soha nem haladta meg az ötven százalékot.
Az országos pártpreferenciákat a leginkább tükröző vajdasági közgyűlési szavazásban a CBOS szerint a lengyelek 29 százaléka a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt és két kis kormánykoalíciós tömörülés közös listájára adná le voksát.
A legerősebb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) és a szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) szövetségét, amely a helyhatósági választáson a Polgári Koalíció (KO) néven indul, a választók 16 százaléka támogatja. A CBOS szeptemberi felméréséhez képest a PiS támogatottsága 5 százalékkal csökkent, a KO viszont 1 százalékkal javította választási kilátásait.
A kommentátorok szerint nehéz előre látni, hogy a választási eredmények milyen módon rajzolhatják majd át Lengyelország politikai térképét. Az előző, 2014-es helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, a 16 vajdaságból viszont csak ötben győzött. Ráadásul az ellenzéki tömörülések több helyen koalíciót alkottak, így a PiS végül csak egy vajdaság irányítását vette át, viszont győzni tudott a 2015-ös parlamenti választáson.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS