Tusványos nemcsak a Kárpát-medencében és Közép-Európában igazodási pont, hanem a nagyvilágban is. Itt olyan fajsúlyos témakörök kerülnek terítékre, mint például a keresztény identitás, a biztonság, a bevándorlás vagy a nemzetállamok kérdése. Az Origo összegyűjtötte Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeit.
Az Origo remek összeállítást készített Orbán Viktor eddigi tusnádfürdői beszédeiből mazsolázva. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, a Tusványosi Szenátus társelnöke azzal kapcsolatban, hogy miről szólhat majd Orbán Viktor idei előadása, úgy fogalmazott:
A harmincéves rendezvény, amelyen Orbán Viktor minden alkalommal részt vett, a harmincéves rendszerváltozás, amelynek ő máig aktív szereplője Tőkés Lászlóval együtt, akivel közösen fognak ismét beszélni a nagyszínpadon. De ott van a harmincéves közép-európai együttműködés, amelyben Romániára is számítunk, és a harmincéves európai újraegyesülési folyamat, amelyben nagyon karakteres magyar elvárásokat támasztunk. Abban bízunk, hogy egy »európai reset« keretében sikerül újrakalibrálni az európai egységesülés folyamatát, amelynek a nemzeti identitásra, a meglévő szuverenitások tiszteletben tartására, az egyes alkotmányos identitások tiszteletben tartására kellene épülni.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pénteken az M1-en úgy fogalmazott: Magyarországon 2010 előtt stratégiahiányos volt a politika, az akkori kormányoldal stratégiája csak a Nyugat másolása volt, ezzel szemben Orbán Viktor modellformáló, modelladó stratégiát nyújt, amely röviden az Isten, haza, család, munka címszavakkal szimbolizálható.
Orbán Viktor az elmúlt lassan két évtizedben mindig olyan beszédeket mondott a székelyföldi településen, amely alapvetően határozta meg az ezt követő hónapokat – írja az Origo. 2018-ban a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette, hogy a liberális demokráciának vége, mert csak a liberális tartalom maradt, de a demokratikus értékek már kivesztek belőle. Minden országnak joga van a keresztény kultúrát és a határokat megvédeni és a bevándorlásra nemet mondani – mondta a miniszterelnök.
2017: Az a kérdés, hogy Európa az európaiaké marad-e
Két évvel ezelőtt Orbán Viktor arról beszélt, hogy a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, az EU-nak pedig vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. Most készítik Európát elő arra, hogy átadja a területét egy új, kevert, muszlimizált Európának – állapította meg akkor összegzésként a miniszterelnök.
Ahhoz, hogy a terület »átadható« legyen, jelenleg Európa kereszténytelenítése folytatódik, a nemzeti identitások helyett a csoportidentitásoknak adnak elsőbbséget, és a politikai kormányzást a bürokrácia uralmára akarják lecserélni
– részletezte. Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migránsinváziót – jelezte. Orbán Viktor megfogalmazta a XXI. század legfontosabb történelmi kérdését is:
Az európaiaké marad-e Európa, Magyarország a magyarok országa lesz-e, Németország a németek országa lesz-e? Kik fognak élni Európában?
Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, és a határokat meg fogja védeni. Ugyanakkor rámutatott: az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű népesség számára. A 2018-as választás eredménye bizonyította: a magyarok az Orbán Viktor által meghirdetett utat akarják követni.
Elsőként állt ki Donald Trump mellett
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – így szólt a mottó 2016-ban Tusványoson. Orbán Viktor azt mondta, hogy örül a lehetőségnek, hogy nem politikusként van jelen a szabadegyetemen, ezért nyíltabban, közérthetőbben beszélhet. Ez azért is volt fontos, mert túl sok volt az aktuális esemény: a brexit, Donald Trump elnökjelöltsége, a nizzai és müncheni merényletek. Orbán Viktor kifejtette, hogy a terror és a migránshullám csak a tünetei valaminek; a mélyebb okokat kell keresni. Három pontban foglalta össze, hogy mit kellene tennie az Európai Uniónak.
- Abbahagyni a denacionalizálást. Minden kezdeményezést meg kell állítani, amely jogköröket vesz el a tagországoktól.
- Az EU áltatja magát, amikor globális szereplőként tetszeleg. Ezt is abba kell hagyni. A brexit után az Európai Unió végképp regionális szereplő lesz.
- Fel kell hagyni Európa idealizálásával is. Van olyan, ami ellen Brüsszel nem, de mi tudunk védekezni. Be kell látni, hogy nem igaz, hogy a több Európa jobb.
Orbán Viktor utolsó mondata ez volt: “Azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban.”
Előadás az illiberális demokráciáról
2014-ben Tusványos mottója a következő volt: “Történetekből történelem”. Ekkor vezette be a politikába Orbán Viktor az illiberális demokrácia fogalmát. Azt mondta, hogy újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni. Többek között ezt mondta: “…ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt, építeni kell.
Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz
– mondta.
Orbán Viktor 2010-ben: Egy korszaknak véget vetettünk
A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól – fejtette ki 2010-ben, első kétharmados győzelme után Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is. Magyarországon kétharmados forradalom történt – mondta a világválság tapasztalatait összegezve.
Egy korszaknak véget vetettünk
– tette hozzá -, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban jár, mint az, aki nem tartja be a törvényeket – mondta Orbán Viktor. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni – hangsúlyozta.
Hazugságra nem lehet kormányzást építeni
“Politikai hazugságra” nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét, árt a gazdaságnak és tönkreteszi a demokratikus alapokat – fejtette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2006-ban Tusnádfürdőn, bírálva az akkori Gyurcsány-kormány nemzetpolitikáját. Orbán Viktor kiemelte: ez a fajta hazugság aláássa az ország jövőjét. Nagy kárt okoz gazdasági téren, hiszen a korszerű piacgazdaság nem viseli el az igazmondás hiányát, a befektetők egy idő után elveszítik bizalmukat. A másik súlyos következmény az, hogy az ilyen magatartás tönkreteszi a demokratikus alapokat, hiszen a választás nem más, mint szerződés az adott párt és a választók között arról, mit ígér az az erő a szavazatokért cserébe. Ha ezt a “szerződést” az egyik fél megszegi, akkor a demokrácia alapelvét sérti meg – mondta Orbán Viktor.
“A baloldal egyetlen célja Moszkva kiszolgálása volt”
2005-ben Tusványos mottója ez volt: Összetartozunk? – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei. Orbán Viktor beszédében volt pár mondat, ami aztán hetekig témát szolgáltatott a sajtónak:
A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére, így tesz a mostani magyarországi baloldal is, amelynek a jövőben nemzeti fordulatot kell végrehajtania. Így tett Kun Béla, Rákosi Mátyás és azok, akik 1956-ban leverték a forradalmat, és az MSZP-SZDSZ koalíció is, amely a kettős állampolgárság ellen foglalt állást a 2004. december 5-i népszavazáskor.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a baloldal egyetlen célja Moszkva kiszolgálása volt, ahol a szovjet pártfőtitkárok nem tettek mást, mint folytatták a régi cárok birodalomépítő stratégiáját.
Fel kellett tenni az i-re a pontot
1998-ban, első választási győzelme után Orbán Viktor azt mondta, azzal, hogy “az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja, a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniuk külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt”.
Orbán Viktor beszédét minden évben tömegek várják. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Orbán Viktor a továbbiakban megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy a folyamatot “az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben”.
A mi tisztünk, ennek a kormánynak a tiszte pedig az, hogy az i-re feltegye a pontot, és az utolsó simításokat elvégezze.
Az Origo nagyszerű összeállítását ide kattintva olvashatja el a témában.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Veres Nándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS