A kormány ezután is kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után “új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a reformáció emléknapján a csömöri református templom felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar ma is templomépítő nemzet, amire “a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk”.
A kormányfő úgy fogalmazott, szövetséget kínálnak a reformátusoknak azokra az esetekre is, amikor “a még feltöretlen ugar megművelésébe fognak majd”. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar ma is templomépítő nemzet, amire “a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk”. Kifejtette, az egyház és a kormány együtt dolgozik a templomok megújításáért, újak építéséért. Kormányzásuk 15 éve alatt 3 ezer templom megújulását és 130 felépítését támogatták, ezek közül 1124 református templom újult meg és 47 új épült – közölte, hangsúlyozva: a kormány dolga az épített örökség megvédése és a tettrekész gyülekezetek támogatása. Azt is mondta, a csömöri reformátusok erejét jól mutatja, hogy néhány év leforgása alatt előbb parókiát és gyülekezeti házat emeltek, majd ehhez templomot és a magyarok összetartozását kifejező emlékművet építettek.
A magvető háza templomelnevezést a kormányfő beszédes névnek nevezte, mert az üzeni, hogy az épületen végzett utolsó simítások nem a munka végét, hanem egy út kezdetét jelentik.
A magvető példázata kifejezi, hogy az egyház nemcsak a hívők előtt nyitja ki templomait, iskoláit, szeretetintézményeit, hanem azok előtt is, akik még nem részesültek a keresztyén hit áldásában
– fejtette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor idézte az alaptörvény azon passzusát is, amely szerint a kereszténység nemzetmegtartó erő. A magyarok azt vallják – tette hozzá –, hogy a kereszténység egész Európát, sőt az egész világot is képes megtartani.
Amit ma európai kultúraként ismerünk, az egy kétezer éves magvetés eredménye
– hangoztatta, kiemelve, hogy ebből a magvetésből nőtt ki a Kárpát-medencében ezer éve a keresztény magyar állam is. A másfél évszázados muszlim megszállás alatt pedig “a prédikátorok által elvetett ige őrizte meg, végezte el azt a lélekmentést, ami megtartotta Magyarországot magyarnak” – tette hozzá. Megfogalmazása szerint az apostolok, misszionáriusok, reformátorok által elvetett magok termése ma ott látható az építészetben, a nyelvben, az irodalomban, a jogrendszerben, számtalan képzőművészeti alkotásban és mindenekelőtt sok-sok család életében.
Ugyanakkor azt is látni időről időre, hogy a vetésbe konkoly is kerül, és azzal ugyancsak meg kell birkózni, hogy a divatos ideológiák lármás madárserege is megjelenik vetéskor, és ezek igyekeznek kikapkodni az emberek szívéből a tanítást, ha az nem került elég mélyre
– mondta a kormányfő. Ezért keresztény magyar embernek lenni – folytatta Orbán Viktor – szeretet és küzdelem egyszerre. “Ma ez a kereszténydemokrata, 21. századi politika krédója is” – jelentette ki.
A reformáció emléknapja arra int, hogy magvetés nélkül nincs aratás sem, és arra is emlékeztet, hogy a magyarok mennyi mindent kaptak a kereszténységtől
– fogalmazott a miniszterelnök, aki végül hangsúlyozta: “ezt a sok jót nem a múlt kedves, megbecsülendő darabjainak tekintjük, hanem a magyar jövő építőköveinek”.
Tuzson Bence, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a templom megépítéséhez. Sok fejlesztés valósult meg Csömörön, de a templom más, mert az Isten háza, a lélek otthona és a közösség teremtő ereje – tette hozzá. Az új csömöri református templomot az összetartozás szimbólumának is nevezte, a kazettás mennyezet mozaikjaiból ugyanis összeáll a Kárpát-medence, a magyarság.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS