Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a kormányfőnél jártak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői szerdán. A miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában folytatott “őszinte hangú megbeszélésen” a tárgyaló felek áttekintették azokat a kérdéseket, amelyek feszültségeket okoznak a kormány és a magyar zsidó közösség között.
A Sorsok Házával kapcsolatban a tárgyaló felek megállapodtak, hogy “közösen egy utolsó kísérletet tesznek egy olyan együttműködési rendszer kialakítására, amelynek segítségével garantálni lehet a történelem hiteles bemutatását, a magyar zsidó közösség szempontjai szerint” – fogalmaztak. Rámutattak: amennyiben az együttműködés formáiban sikerül megállapodni, akkor a Mazsihisz közgyűlése újratárgyalja korábbi döntését, és a kormányzat tovább dolgozik a gyakorlati megvalósításon; ha a Mazsihisz által fontosnak tartott elvi szempontok sérülnek, akkor – a miniszterelnök válasza szerint – a kormányzat újragondolja a Sorsok Háza megvalósítását.
A megbeszélésen szóba került az “Együttélés Háza” munkacímen jegyzett elképzelés, amely a tervek szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga épületében jönne létre. A Mazsihisz vezetői a találkozón átadták a miniszterelnöknek az ezzel kapcsolatos terveket, majd eszmét cseréltek az elképzelésről, amelyhez a miniszterelnök és a kormányzat jelen lévő képviselői “érzékenyen és nyitottan viszonyultak” – jegyezték meg. Utaltak arra: a Szabadság téri emlékművel kapcsolatban a Mazsihisz vezetői kifejtették fenntartásaikat és ellenérzéseiket, amire válaszul a miniszterelnök megerősítette, hogy ebben a kérdésben “nincs mozgástere” ahhoz, hogy elmozduljon a korábbi koncepciótól. A tárgyaló felek rögzítették, hogy ebben a kérdésben továbbra is fennáll a konfliktus a Mazsihisz és a kormányzat között – tudatta a Mazsihisz.
Közlésük szerint a megbeszélésen szóba került még számos, a magyar zsidó közösséget érintő kérdés, illetve megállapodtak abban, hogy a közeljövőben folytatják a megbeszéléseket.
Orbán Viktor a német megszállás áldozatainak emlékére a fővárosi Szabadság téren állítandó szoborral kapcsolatos részletes álláspontját Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának írt személyes levelében úgy foglalta össze, hogy “Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is”, és ez a műalkotás “erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan”.
A megbeszélésen a kormányzat részéről Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is részt vett. A találkozón a vallási szervezet részéről Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke és Kardos Péter főrabbi vett részt.
mti
Facebook
Twitter
YouTube
RSS