Orbán: a Nyugat domináns pozíciójának vége

Orbán Viktor Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárral beszélgetett a European Voices című, az ENSZ kiadásában megjelenő vitalap felkérésére. Az interjúban a miniszterelnök az orosz-ukrán háború kapcsán kifejtette, hogy Európának erőt kell mutatnia, ha tárgyalópartner szeretne lenni, Ukrajna pedig nem jelent többletgaranciát a Nyugat védelme szempontjából.

Orbán Viktor és Wolfgang Schüssel beszélgetéséből a Die Presse közölt hosszú ízelítőt, amit a hvg.hu szemlézett. A magyar kormányfő szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az ukránok Európát védenék, és a legjobb lehetőség számukra az lenne, ha ütközőzónaként működnének Oroszország és a Nyugat között, Oroszország úgysem fogadna el soha egy EU- és NATO-tagot a küszöbén.

Akár tetszik, akár nem, akár tetszik az ukránoknak, akár nem, Ukrajna ott van a térképen, ahol van. A legjobb perspektíva az lenne számára, ha ütközőzóna lenne Oroszország és a Nyugat között – természetesen biztonsági garanciákkal. Ha ez nem sikerül, Ukrajna elveszíti a földjét. Az oroszok újra és újra és újra és újra el fogják pusztítani Ukrajnát. Oroszország soha nem fog elfogadni egy olyan EU- és NATO-tagot, mint Ukrajna a küszöbén. Soha

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint egyébként 2008-ban lehetőség lett volna Ukrajna és Grúzia felvételére az EU-ba és a NATO-ba, de akkor elszalasztották ezt, azóta pedig Oroszország tovább erősödött, és nyilvánvaló, hogy most már nem is fogja hagyni. 2008-ban „nem sikerült sikeresen lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Grúziával, és ezzel elveszítettük Ukrajna kilátásait az Európai Unió és a NATO jövőbeli tagjaként”.

Schüssel felvetésére, hogy egy tűzszüneti megállapodás Ukrajna számára de facto vereséget jelentene, Orbán azt válaszolta, ez attól függ, „hogy nézzük a jövőt”, az ukránok ugyanis még több területet és a háborút is elveszíthetik, ha nem születik megállapodás. A kormányfő azzal sem ért egyet, hogy Ukrajna Európát védené, mert „nem nyújt nekünk, európaiaknak többletbiztonságot, mert a legtöbben már a NATO tagjai vagyunk, amely sokkal erősebb, mint Oroszország. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy Oroszország megtámad egy NATO-tagot.” Orbán szerint Oroszország soha nem fogja elfogadni tárgyalási partnernek Ukrajnát, csak az Egyesült Államokat és talán az Európai Uniót, „ha okosak vagyunk”.

A legnagyobb veszélyt Európára nézve az jelenti, ha kontinensünk biztonsági struktúrájáról Oroszország és Amerika között, Európa feje fölött születik megállapodás

– fogalmazott. A volt osztrák kancellár felvetésére, hogy Oroszországban nem biztos, hogy meg lehet bízni, Orbán azt válaszolta, ez nem bizalom, hanem erő kérdése.

Mi, európaiak nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy az oroszok komolyan vegyenek minket. Ez egy hatalomjáték. Ez háború. Erőt kell mutatnunk, és világosan kommunikálnunk kell az oroszok felé: nekünk is vannak érdekeink, nekik is vannak érdekeik – ilyen alapon tudunk megállapodásokat kötni. A világgazdaságban korszakos változást élünk át, amely 500 évenként egyszer fordulhat elő. A Nyugat domináns pozíciójának vége

– mondta Orbán. Szerinte a világgazdaság súlypontja a Nyugatról visszatolódik Ázsiába:

A világgazdaság magja már nem a transzatlanti térségben van, hanem a csendes-óceáni térségben.

Az unió működése kapcsán Orbán azt mondta, „hiányzik az egyensúly az Európai Unió imperialista hagyományai és a tagállamok nemzeti szabadsága és szuverenitása között”. Szerinte az unió gyengeségének az egyik oka az, hogy az Európai Parlament ma nem működik, egy „őrültekháza”. Mint mondta:

Meg kellene fontolnunk, hogy visszatérjünk a korábbi rendszerhez, amelyben közvetlen választások helyett a nemzeti parlamentek delegálták a képviselőket az Európai Parlamentbe.

Az év második felében Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, ezzel kapcsolatban Orbán azt mondta, az EU versenyképességének javításán kell dolgozni, és nyugat-balkáni bővítésen. „Ez a legfőbb prioritásunk”.

Be kell fejeznünk a régi bővítési feladatot, mielőtt elkezdenénk az új bővítést Ukrajnával. Ha nem integráljuk Szerbiát a lehető leggyorsabban, akkor elveszítjük. Szerbiának ugyanis más lehetőségei is vannak, most kötött szabadkereskedelmi megállapodást Kínával. De miért kellene tárgyalásokat kezdenünk Ukrajnával az uniós tagságról? Azért, mert ennek politikai értelme van, és mert tudjuk, hogy soha nem fognak csatlakozni?

– kérdezte Orbán.

Sajnos, az ukrajnai háború nem fog véget érni ebben az évben. Mindent megteszünk azért, hogy legalább tűzszünetet kössünk, és olyan helyzetet teremtsünk, amelyben tárgyalni tudunk

– tette hozzá. Ukrajnai támogatása kapcsán Orbán kijelentette, Európa nem képes elegendő fegyvert szállítani az ukránoknak, mert a közvélemény máris sokallja a támogatást.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Ukrajnát támogassuk, amíg katonai győzelmet nem arat

– jelentette ki.

Forrás: HVG; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán