Az ENSZ értéket képvisel, de nem szabad megengedni, hogy olyan rendezési terveket vessen papírra, melyek ellentétesek Magyarország érdekivel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint az ENSZ migrációról szóló, előkészítés alatt álló szerződéstervezete olyan, mintha kimásolták volna a szöveget a “Soros-tervből”.
Olyan elveket fogalmaznak meg – fejtette ki -, amelyek kilátásba helyezik például az illegális határátlépést sújtó büntetések enyhítését, továbbá egyszerűsítenék, gyorsítanák az adminisztratív eljárásokat, vagyis javasolnák, hogy az országok gyakoroljanak kevesebb ellenőrzést a belépni akaró idegenekkel kapcsolatban. Felvetette az ENSZ azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k vegyenek részt a migráció lebonyolításában – tette hozzá a miniszterelnök, úgy fogalmazva, hogy „attól mentse meg Magyarországot a Jóisten”.
Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak az NGO-kkal, a migrációval foglalkozó álcivil szervezetek Soros György tenyeréből esznek.”
Szerinte a migrációs ENSZ-tervezet eddig megismert része szellemiségét tekintve is pontosan olyan, mintha kimásolták volna a „Soros-tervből”. A kormány a szövegtervezet nyilvánosságra kerülése után foglalkozni fog a dokumentummal, majd dönt arról, hogyan viszonyuljon hozzá – közölte a kormányfő, aki „higgadtságra, hidegvérre, csigavérre, nyugalomra” intett. Bár aggasztó jelnek nevezte, hogy az Egyesült Államok kilépett az egyezményről szóló tárgyalássorozatból, de azt is hangsúlyozta, hogy ő csak a magyar érdek szempontjából, Amerikától függetlenül vizsgálja az ügyet. Orbán Viktor azt is mondta, hogy formálódik „a józan ész talaján álló országok szövetsége”, amelyek felteszik a kérdést: mi lesz ebből a világból, ha elismerjük a migrációhoz való jogot alapvető emberi jognak, az ENSZ pedig azt tartja feladatának, hogy megszervezze a Földön a „keresztül-kasul, ide-oda való áramlást”. Mindez rendkívüli veszélyeket jelentene jó néhány országnak – jelentette ki, majd a „példát adó”, „kemény bevándorláspolitikát” folytató országok között említette Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt.
És a visegrádi országok sem szeretnék, ha olyan világdokumentumok lennének, amelyekre hivatkozva a nemzeti érdekekkel szemben fel lehetne lépni
– jegyezte meg.
Ausztriában új szelek fújnak
Keddi bécsi látogatását értékelve a miniszterelnök arról beszélt, hogy az előző években magyarellenes kormány volt Ausztriában, de most új szelek fújnak, és fair, tisztességes, magyarbarát kormányzás várható.
Konfliktusok ugyan maradtak, de a hozzáállás sokkal inkább a történelmi tapasztalok pozitív hagyományaira akar építeni
– fűzte hozzá. Az alapvető érdekegybeesések közé sorolta a biztonsági, határvédelmi együttműködést, amelyre a jövőben is szükség lesz, mert Ausztriát és Magyarországot csak együtt lehet megvédeni.
Még nem tudjuk, hogy Olaszország tagja tud-e maradni a schengeni megállapodásnak, képes lesz-e tartósan megvédeni a határait (…). Tehát Ausztria könnyen lehet, hogy kulcsszerepet játszik majd a schengeni rendszer fenntartásában is
– fejtette ki. A vitás kérdések közül kitért az osztrák családi pótlékok ügyére, amely több tízezer magyart érint. Ők Ausztriában dolgoznak – magyarázta -, befizetik a szociális járulékot, ugyanúgy, mint egy osztrák ember, majd mégis olyan szabályt hoznának, hogy a magyarnak járó családi pótlék kevesebb legyen, mint az osztráknak fizetett.
A magyar álláspont szerint ez hátrányos megkülönböztetés a magyarok rovására
– közölte, azt is mondta ugyanakkor, hogy ez nem osztrák-magyar vita, hanem egy európai jogértelmezési vita, amely majd az Európai Bíróságon fog eldőlni. Orbán Viktort kérdezték a Christoph Schönborn bíborossal, bécsi érsekkel létrejött találkozójáról, annak egyik fő témájáról, a keresztényüldözésről is. A kormányfő úgy fogalmazott: a muszlim világ színes, „mi most azt szeretnénk, hogy ha az őshonos keresztény közösség megmaradhatna annak a kevert világnak egy értékes színfoltjaként”.
Európa ezzel szemben mindig is keresztény kultúrájú kontinens volt, de azzal, hogy ide muszlim tömegeket engednek be, kevert népesség jön létre, a keresztény kultúrára épülő életforma veszélybe kerül, az otthonosságérzés kezd eltűnni.”
Nyugat-Európában ez az életérzés már rendkívül erős, és „nem akarjuk, hogy Magyarország is erre a sorsra jusson” – mondta. Mindezek alapján helyesnek tartja azt a politikát, amely Európában a keresztény kultúrát védi, innen délre viszont az őshonos keresztény kisebbségek fennmaradásáért emel szót.
„Új célokat kell adni az EU-nak”
A kormányfő arról is szólt, hogy az Európai Unió elveszítette korábbi stratégiáját, ugyanis a közös európai valutára, a „Lisszabontól Vlagyivosztokig” tartó szabadkereskedelmi övezetre, valamint a technológiai fejlődésre vonatkozó célok „elvesztek a horizontról”. Ezért szerinte új célokat kell adni az EU-nak, mert egyébként nem lesz, ami összetartsa a tagállamokat. A múlt heti V4-csúcstalálkozóval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, az úgynevezett visegrádi fejlesztési bank ügyében Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök meggyőzte a visegrádi államokat, hogy először a nagy közös gazdasági projekteket kell kidolgozni, és ha kiderül, hogy ezekhez szükség van valamilyen pénzintézetre, akkor kell alapítani ilyet. A lehetséges nagy projektek között említette az észak-déli infrastrukturális összeköttetést szolgáló fejlesztéseket, például a Budapest-Varsó közötti gyorsvasutat, valamint autópálya-beruházásokat.
Forrás: Kossuth Rádió, MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS