Orbán: Magyarország kiáll a véleménynyilvánítás szabadságának európai eszméje mellett

Magyarország kiáll a véleménynyilvánítás szabadságának európai eszméje mellett, maga akar dönteni arról, akar-e bevándorlókat – jelentette ki kedden az Európai Parlament strasbrougi plenáris ülésén a magyarországi helyzetről tartott vitában Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő leszögezte: Magyarország semmilyen megállapodást nem írt alá, amely megkötné, hogy miről lehet beszélni, miről lehet konzultációt tartani, és miről nem, ilyen passzusa az uniós csatlakozási szerződésnek sincs, ezért Magyarország a szerződés megsértésének tekintené, ha valaki megpróbálna beleszólni abba, hogy a magyarok miről nyilváníthatnak véleményt.

“Mi, magyarok magunk akarunk dönteni arról, hogy akarunk-e bevándorlókat” – hangoztatta a miniszterelnök, kifejtve, hogy különbséget kell tenni az unión belüli szabad mozgás, a kívülről érkező bevándorlás, és ezen belül is a menekültek és a bevándorlók között. Orbán Viktor rámutatott, hogy Magyarország az üldözötteket mindig is befogadta, de azt nem akarja, hogy a bevándorlók célországa legyen.

“Magyarországon mi nem tudunk a bevándorlóknak munkát adni” – mondta a kormányfő, aki szerint a bizottság migrációt kezelni hivatott javaslata “abszurd, közel áll ahhoz, amit őrültségnek nevezhetünk”. Orbán Viktor szerint a migráció kezelésének kérdését tagállami hatáskörbe kellene visszaadni, s őrültség az a javaslat, amely a menekültek beengedését, és kvóták szerinti szétosztását vetíti előre. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a kvóták csak felbátorítják az embercsempészeket.

A vitán szintén előkerülő halálbüntetés témájáról a kormányfő közölte, hogy nem szeretne visszatérni a középkorba, amikor bizonyos témákról nem lehetett beszélni. “A halálbüntetésről beszélni kell” – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindenki véleménye csak egy európai polgár véleménye, “nem szentség, nem dogma”.

Orbán Viktor felszólalása közben az Európai Parlamentben

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke világossá tette, hogy a halálbüntetés eltörlése előfeltétel, mind az Európa Tanácsba, mind az Európai Unióba való felvételhez, visszaállítása uniós sértené az unió alapelveit, s így a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását eredményezné. A vita végén a holland politikus Orbán Viktor szavaira is reagált, miszerint a bizottság terve nem tartalmaz olyan javaslatot, amely tágra nyitná a kapukat, s befogadná a gazdasági bevándorlókat, a kvótarendszer pedig csak a súlyos válság miatt, és csak korlátozott számú menekültre vonatkozna. “Arra kérem a magyar kormányt, hogy ne karikírozza a bizottság javaslatait” – mondta Timmermans.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető úgy vélekedett, hogy az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan, ugyanakkor a kormányzat joggal vet fel a bevándorlással kapcsolatban kérdéseket. A bajor politikus szerint a halálbüntetés eltörlése civilizációs vívmány, ezért újbóli bevezetéséről minden beszéd kártékony. Weber felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel jelenleg Európa élvonalában van.

Gianni Pittella szociáldemokrata francióvezető kijelentette, hogy szerinte kijelentéseivel Orbán Viktor túl messzire ment. Az olasz politikus szerint a valódi gond nem a demokrácia elleni támadás, hanem a kiüresítése, ami teret enged a szélsőségeseknek.

Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport brit vezérszónoka szerint Európa polgárai nem azt akarják, hogy az alapjogok kérdése a politikai zsákmányszerzésnek essen áldozatul.

A holland liberális Sophie In ‘t Veld a migráció kérdésével összefüggésben igazolva látta annak szükségességét, hogy minden uniós tagállamban ellenőrizni kellene a demokrácia állapotát. A politikus szerint lehet vitázni a halálbüntetésről, de rövid lesz; annak nincs helye sem Európában, sem máshol a világon.

A zöldek társelnöke, Rebecca Harms elmondta: nem akart hinni a fülének, mikor a halálbüntetésről hallott, mert ez az uniós tagság felmondását jelentené. A nemzeti konzultáció pedig szerinte nem járul hozzá a probléma megoldásához, csak hecceli az embereket.

A függetlenek részéről Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője mintegy értetlenségének adott hangot, mondván: semmi olyanról nem tud, ami ezt a vitát indokolná.

Niedermüller Péter (DK) arról beszélt, hogy a miniszterelnök érzéketlen, embertelen, idegengyűlülő képet fest Magyarországról, a kormány pedig szélsőjobboldali szavazatokra vadászik.

Szájer József (Fidesz) süketek párbeszédéhez hasonlította a vitát, rámutatva: Magyarország kultúrája különböző a volt gyarmattartók kultúrájától, s az elmúlt időszakban nem kellett számottevő migrációval megküzdenie.

Sógor Csaba, az RMDSZ képviselője emlékeztetett, hogy a szabad vitakultúra hagyományát sem szabad veszni hagyni.
Ujhelyi István szocialista politikus saját bevallása szerint a nemzeti konzultáció kérdőíveit tépte szét az ülésteremben.

A zöld frakció soraiban ülő Jávor Benedek PM-s EP-képviselő szerint a miniszterelnök egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, ráadásul ez a stratégia csődöt mondott, mert hozzászoktatta a választókat a Jobbik mondanivalójához, így maga kövezte ki a hozzájuk vezető utat.

Orbán Viktor a vita végén kijelentette: álláspontja az, hogy a liberális gazdasági és társadalmi szervezési elvek csődöt mondtak, ez okozta a válságot. Továbbá közölte, hogy Magyarországnak 2012-ig nem volt problémája, mert a saját szabályai szerint fel tudta tartóztatni a migrációs nyomást, ám az EU kikényszerítette a szabályok megváltoztatását. A miniszterelnök szerint azonban ez “nem vált be”.