A kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: egyetlen olyan fontos és jelentős eleme van a magyar közéletnek, amely nem átlátható, ez pedig “a Soros-féle maffiaszerű hálózat” és annak – civilnek nem nevezhető – “ügynökszerű szervezetei”, amelyek Soros György céljainak érvényesítéséért dolgoznak. A miniszterelnök ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy a parlament döntsön ezeknek a szervezeteknek az átláthatóvá tételéről, a magyaroknak ugyanis joguk van tudni, kik mit és miért képviselnek.
Mint mondta, Soros György magyarországi támogatói is végre akarják hajtani a “pénzügyi spekuláns” programját, a migránsok beengedését.
A Soros-féle szervezetek működése átláthatatlan, finanszírozásuk követhetetlen, márpedig a magyar embereknek joguk van tudni, hogy mi folyik az országukban” – szögezte le a miniszterelnök.
Orbán Viktor ide sorolta a teljes baloldalt, külön megemlítve Botka László szegedi polgármestert, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, aki bejelentette, hogy le fogja bontani a határkerítést, és “ez pontosan az, amit Soros György is szeretne”.
A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor:
Magyarország ma akadályt jelent Soros György tervének végrehajtásához, aki azért nem tud egymillió migránst hozni Európába, mert a határokat megvédő magyar kormány “nem engedi”. A magyar származású amerikai üzletember minapi – maffiaállamot emlegető – brüsszeli szavait Orbán Viktor sértőnek nevezte, hadüzenetként értékelte. Soros György ugyanis “ha törik, ha szakad” érvényt akar szerezni az elgondolásainak – mondta.
A héten lezárult nemzeti konzultációról a kormányfő közölte, a kabinet elküldte a brüsszeli bürokratáknak a konzultációban feltett kérdések értelmét megvilágító szakmai anyagot, ám “a Brüsszelben más kulturális háttértényezők” miatt ott nem tudják megérteni a leírtakat.
Brüsszel megállítása a mostani status quo védelme, vagyis azt jelenti, hogy Magyarország nem akar további hatásköröket átadni – magyarázta, jelezve: ezt az unióban Európa-ellenességként értékelik, a magyar nyelv szabályai szerint viszont a fennálló állapot megvédését nem lehet így minősíteni.
Orbán Viktor kifejtette: a konzultáció nyomán például ha betelepítési programot akarnak Magyarországra erőltetni a soron következő uniós csúcson, akkor vétózni fog, mondván, a magyar választók nem akarják átadni ezt a jogot Brüsszelnek. Hasonló lépés várható az energiaunió ügyében, ha az olyan passzusokat tartalmaz, amelyek szerint az energia árát a piac vagy Brüsszel határozza meg – közölte.
A kormányfő köszönetet mondott a konzultációban részt vevő mintegy 1,7 millió embernek, akik bizonyítékát adták: ez “nem egy közömbös ország”. Összegzése szerint a konzultáció a magyar kormány pozícióit erősíti, súlyát növeli és az elszántságát teszi nyilvánvalóvá.
A múlt heti NATO-csúcsról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO-ban “erősebbek a pozícióink, mint egy EU-csúcson”, mert például a bevándorlás kérdésében az Egyesült Államok és a közép-európai országok egy oldalon állnak. A miniszterelnök megerősítette: Magyarország várhatóan 2023-24-re eléri azt a szintet, hogy a GDP 2 százalékát költi biztonsági kiadásokra.
MTI, 888.hu; Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS