A legfejlettebb iparágak meghonosítását ígérte Magyarországon a miniszterelnök kedden, a Mol Poliol Komplexum tiszaújvárosi átadóján, ahol beszélt a június 9-i választások sorsdöntő fontosságáról is.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarország villamosenergia-igénye ötven százalékkal fog nőni 2030-ig, mert a legfejlettebb iparágakat honosítják meg az országban. Kifejtette: “lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöldenergia tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorszerűbb információs technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebb lépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer- és a vegyiparban is”.
A magyar iparpolitika képes lesz elegendő energiát és jól képzett munkaerőt is az ipar rendelkezésére bocsátani
– jelentette ki a kormányfő. Közölte: a Mol tiszaújvárosi gyárában háromszáz szakképzett ember dolgozik majd.
Háromszáz új, hosszú távon is versenyképes, magas hozzáadott értékű munkahely; ez háromszáz embernek biztos, kiszámítható jövőt jelent
– mutatott rá.
Háború és béke kérdésében ez a választás sorsdöntő lesz
Orbán Viktor kijelentette: ma a legnagyobb veszélyt a háború jelenti.
A háború egyet jelent a pusztítással, az otthonok elvesztésével, a pénz elértéktelenedésével. A háborúban egyetlen dologra van szükség igazán: mindenki hadianyagot gyárt. A munkaerő nem a gyárba megy, hanem a frontra viszik, nincs, aki a gyárban dolgozzon, ezért nincs vásárlóerő sem, ami pörgetné a gazdaságot
– mutatott rá, hozzáfűzve:
lássuk Ukrajnát, háborúban minden hanyatlik.
Nem támogatja az ipart a mai európai politika
Kiemelte: a magyar iparstratégia jó terv.
Ebben a Molnak fontos szerepe van, és éppúgy, mint a Mol, az iparstratégia ambiciózus, sőt, nagyratörő, de két lábbal áll a földön
– jelezte. Figyelmeztetett azonban: a mai európai politika nem támogatja az ipart, veszélyesnek tartja, korlátozni, leépíteni akarja.
Ezt zöldítésnek hívják, de rengeteg ipari kapacitás veszik el ebben a rosszul megtervezett folyamatban
– jegyezte meg. Kijelentette: sokan vannak ma Európában, akik mégis háborúba vezetnék a kontinenst, és ebbe belerángatnák Magyarországot is.
Ezért a nagy gazdasági tervek mellett figyelmet és energiát kell szentelni arra, hogy ezeket az erőket megfékezzük, visszaszorítsuk és letörjük
– mondta Orbán Viktor, mindenkit arra biztatva, hogy június 9-én vegyen részt a helyi vezetők megválasztásában, de az európai választáson is.
Háború és béke kérdésében ez a választás sorsdöntő lesz
– hangsúlyozta.
Kérem Önöket, menjenek el és álljanak ki a béke mellett, segítsenek elzavarni a brüsszeli háborús héjákat. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy az az iparpolitikai építkezés, amit 14 évvel ezelőtt elkezdtünk, folytatódhasson, és Magyarországot valóban Európa egyik legvirágzóbb országává tegyük
– közölte Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a magyar iparstratégia fontos eleme állami eszközökkel ösztönözni, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacokra; erre hamarosan programot is hirdetnek.
A Mol több lábon áll
A kormányfő azt mondta: a Mol Magyarország legértékesebb, több lábon álló vállalatává vált. Orbán Viktor kifejtette: a Mol ugyanazt az utat járja be, mint a magyar gazdaság, hiszen 20 évvel ezelőtt a cég tevékenységi köre “egyfelfüggesztésű” volt, csak kőolaj-kereskedelemmel foglalkozott, majd régiós terjeszkedésbe kezdett, a hagyományos mellett biogáz- és biodízelüzemet hozott létre, belépett a szállítmányozási piacra és legújabban a hulladékgazdálkodásban is megkerülhetetlenné vált.
Ebben Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató színrelépése és munkássága elévülhetetlen érdemeket mutat
– tette hozzá.
Olyan ez, mint a céllövöldében: azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amelyet a legtöbb hurkapálca tart
– fogalmazott a kormányfő, aki szerint így nem csoda, hogy a Mol Magyarország legértékesebb, több lábon álló vállalatává vált.Hozzátette: a Mol a Poliol Komplexum megvalósításával nemcsak feljebb lépett a termelési láncban, hanem ő maga vált teljes termelési lánccá, hiszen Tiszaújvárosban egy olyan vegyipari komplexumot hozott létre, amelyben a megtermelt és feldolgozott nyersanyagot késztermékké alakítja úgy, hogy közben még a szállítmányozásban is érdekelt. Jelezte: a poliolt a laikusok hívhatják “a műanyaggyártás svájci bicskájának” is, hiszen mindenre jó, az autóipartól a bútorgyártáson át az építő- és textiliparig mindenhol szükség van rá.
Azzal főzünk, ami van, és azt gyártjuk, ami mindenhez jó. Egyszerű, mint a pofon, mégis kevesen képesek rá. A Mol képes volt
– fogalmazott. Felidézte: a Mol 2015-ben és 2018-ban is átadott egy-egy új üzemet Tiszaújvárosban japán befektetők részvételével, most pedig a német ThyssenKrupp technológiai hozzájárulásával valósult meg a beruházás.
A Mol, ha fejlesztésre adja a fejét, akkor nem éri be kevesebbel, mint a japán és a német csúcstechnológia
– jegyezte meg. A Molt Magyarország legnagyobb és legsikeresebb vállalatának nevezte, megjegyezve, hogy ha ők megépítenek valamit, akkor “ahogy a hadseregben mondták, az meg van építve”.
Az egész magyar nemzet sokat köszönhet a Molnak, ez a cég volt a mentsvárunk az ínséges időkben, mert amikor a rendszerváltoztatás hajnalán az egyébként valóban elavult szocialista ipart a privatizáció jogcímén elkótyavetyélték, akkor a Mol maradt az egyetlen komolyan vehető magyar cég, amely sikeres volt a legnehezebb időkben is
– mondta.
Ha ez nem így lett volna, akkor Magyarország jóval nagyobb sebeket kapott volna a rendszerváltáskor, és a 2000-es években is, a baloldal dicstelen kormányzásának idején
– tette hozzá. Kijelentette: a Mol és a magyar gazdaság sorsa ugyanannak a könyvnek két oldala, ez a könyv pedig lényegében arról szól, hogyan kell megnyerni a XXI. századot, ha már a XX. századot Magyarország elvesztette.
A Mol segít a függetlenedésben
Orbán Viktor szerint a Mol is segíti abban Magyarországot, hogy csökkentse egyoldalú függőségeit. Példaként az új magyarországi földgáz- és kőolajlelőhelyeket említette. Alig várják, hogy a Mol vezérigazgatójára úgy tekinthessenek, mint “a magyar Jockey Ewingra” – mondta.
Kitért arra is, a magyar gazdaság diverzifikálja az energiabeszerzési forrásait annak érdekében, hogy minél kevésbé legyen kiszolgáltatva a világpiaci folyamatoknak. Hozzátette: Magyarország földgázt szerez be Katarból, zöldáramot fog vásárolni Azerbajdzsánból, növeli a napenergia-kapacitásait, közben új atomerőművet épít. Hangsúlyozta: az országnak szüksége is lesz a sok energiára, terveik szerint ugyanis az ország villamosenergia-igénye ötven százalékkal nőni fog 2030-ig, mert a legfejlettebb iparágakat honosítják meg Magyarországon.
Arra vállalkoztunk, hogy a keleti nyersanyagok és erőforrások, és a nyugati technika és know-how találkozási pontjává tegyük Magyarországot
– fogalmazott. Kifejtette: “lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöldenergia tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorszerűbb információs technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebb lépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer- és a vegyiparban is”.
A magyar iparpolitika képes lesz elegendő energiát és jól képzett munkaerőt is az ipar rendelkezésére bocsátani
– jelentette ki a kormányfő. Hangsúlyozta: a magyar iparstratégia fontos eleme állami eszközökkel ösztönözni, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacokra.
Úgy megnőtt a magyar ipar, hogy Magyarország már kicsi
– fogalmazott, hozzátéve: külföldön kell befektetni, onnan érdemes hazahozni a profitot, annak érdekében, hogy a Magyarországon termelő multicégek által kivitt profitot ellensúlyozni lehessen, és néhány év alatt beálljon a tőkeegyensúly a magyar gazdaságban. Ezért a kormány tervei szerint a 12 ezer ma külföldön tevékenykedő vagy oda szállítani képes magyar cég mellé 5 ezer új kkv-t fognak támogatni, hogy erre a szintre léphessenek – jelentette be, hozzátéve: erre hamarosan programot is hirdetnek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS