Amikor a migráció európai hatásairól beszélünk, a gyermekeinkről, az unokáinkról, az ő biztonságukról van szó – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor szerdán Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén. A miniszterelnök hangsúlyozta: a bevándorlás teljesen át fogja alakítani a világot, amelyben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-ban már nem tudja – jelentette ki a kormányfő, aki a gazdasági szereplőknek azt mondta: nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át Önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni. Orbán Viktor szerint aki Európai Egyesült Államokat akar, az bevándorláspárti politikát képvisel, és egy bevándorlók által megváltoztatott Európa mellett tör lándzsát.
Orbán Viktor a szerdai eseményen kifejtette, hogy az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot két százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy úgynevezett kifektetési – a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató – stratégia elkészítését. A népesedésről a kormányfő jelezte: a családtámogatásokkal szeretnék elérni a demográfiai hanyatlás megállítását. Az említett kifektetési stratégiáról pedig azt mondta, hogy a magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban forrásokat kell teremteni számukra. E program kidolgozására Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel Orbán Viktor, úgy fogalmazva: a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon.
Újjáépülhet a Kárpát-medence
A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé, legyen az öt legversenyképesebb állam között, álljon meg a népesedési hanyatlás, építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét, tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát, valamint sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget. Utóbbihoz szükség van a paksi atomerőmű fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében – így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak –, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is. Orbán Viktor hosszan ismertette a magyar gazdasági és társadalompolitikai modellt; utóbbiról elmondta, hogy az kereszténydemokrata szellemi alapon áll, de ez nem a hitbéli kérdéseket takarja, hanem a keresztény kultúrából kinőtt létformák – az egyéni méltóság, a tulajdon és a szabad vállalkozások, a család, a nemzeti közösség és a hitbéli közösségek – védelmét. A magyar gazdasági modellről szólva kijelentette: a pénzügyeknek mindig rendben kell lenniük, így továbbra is a GDP három százaléka alatt kell lennie a hiánynak, csökkennie kell az államadósságnak, amelynek a végén teljesen magyar kézben kell lennie, sőt, jobb lenne majd hitelezőnek lenni, mint adósnak – sorolta. Emellett a gazdasági modell pillérje a munkaalapú gazdaság, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatottság és az ipari dimenzióváltás. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyar cégek nem tudják megújítani a tevékenységüket, növelni a hatékonyságukat, és ha nem tudnak válaszolni a bérterhek növekedésére, tönkremehetnek. Jelezte azt is, hogy mivel az ország népessége a közeljövőben nem fog radikálisan emelkedni, ötmillió dolgozóval kell számolni, vagyis új munkába állók és munkaóraszám-növekedés révén nem lesz bővülés, azt azonban megjegyezte, hogy a határ menti térségekben létrejövő vegyes gazdasági formációkban még van tartalék. Kiemelte továbbá, hogy meg kell becsülni azt, amiben a magyarok jók: így a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, valamint a sportot és a kultúrát, ezekből ugyanis szintén fejleszthetők üzletágak. Mint mondta, a fejlődéssel mindenki tehet egy lépést előre, így pedig felszámolható a szegénység.
A bátorság és a józanság egyszerre jellemzi a magyar gazdaságpolitikát
A kormányfő beszélt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány viszonyáról is, amelyet úgy jellemzett: az MNB alkotmányban garantált függetlensége nem azt jelenti, hogy nem dolgoznak össze, az együttműködés hiánya ugyanis a reálgazdaság és a pénzügyi szektor elválását jelentené. Azt is mondta, hogy egy gazdaságpolitikának kétfajta látásmódra kell épülnie: egyrészt jelen kell lennie egy innovatív, bátor közgazdasági gondolkodásmódnak – ezt képviseli Matolcsy György –, másrészt jelen kell lennie egy józan, a földön két lábbal álló hozzáállásnak, amit Varga Mihály pénzügyminiszter képvisel. Ha e kettő nincs jelen egyszerre, akkor vagy fantasztákká válunk, vagy beleragadunk a realitásba – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy e két megközelítés sikeres kombinációja az ő feladata. Előadása végén Orbán Viktor arra hívta fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy Magyarország most egy felívelő szakaszban van, és ilyenkor kalkulálni kell olyan tulajdonságokkal is, mint hogy a magyarok a sikert könnyen veszik természetesnek; ha sikeresek, elengedik magukat, halogatják a komfortzónájukon kívüli lépéseket, és amikor kezdenek jól menni a dolgok, mindenki mocorog. Az elmúlt években közösen elért siker jutalma, hogy még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli – zárta szavait Orbán Viktor.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS