Orbán Viktor: Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma

Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint valójában egy “Soros-jelentésről” van szó. A miniszterelnök szokásos pénteki a Kossuth rádió 180perc című műsorának adott interjújában kitért arra is, hogy a gazdasági növekedés tekinteetében az 5 százalék fölötti sáv a cél, ennek elérésére azonban csak 2020-ra lát esélyt. Ezek mellett szeretné, ha a magyar nemzet 2030-ra képes lenne magát reprodukálni, amihez véleménye szerint sok eszközre van szükség: családtámogatásra, a munkavállalás könnyítésére és az oktatási rendszer átalakítására. De előbb „meg kell védeni” a jövő évi választáson a béremelésekre és az alacsony adókra épülő, jelenlegi gazdaságpolitikát – szögezte le.

A kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 című műsorában azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll, létezik ugyanis egy olyan európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala Európába. Ennek a gondolatnak az “atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá, úgy fogalmazva: a “Soros-féle csapatok” Brüsszelben elszántak. Orbán Viktor lehangolónak nevezte, hogy a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben dolgozóktól. A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett.

A mostani határozatot elolvasva az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen”

– fogalmazott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert “tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”.

Valójában arról a szír emberről van szó, aki “át akarta törni a kerítést a röszkei zavargásoknál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket”

– mondta a miniszterelnök, úgy értékelve mindezt: a “Soros-féle csapatok” Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza. Orbán Viktort megkérdezték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog, ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika. Lehangolónak nevezte ezt az attitűdöt, azt, hogy a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben dolgozóktól, azt, hogy Brüsszelben bárki – pártállástól függetlenül – megmondja egy tagállamnak, hogyan kell viselkednie.

“Európa lényege nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban. Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma”

– fogalmazott. A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, “mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt és kikkel nem”. A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki, közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek. Kiemelte: az is egy európai álláspont, hogy ne változtassuk meg a létező hatáskör- és jogmegosztást, amit “közösen építettünk ki”. Orbán Viktor végül azt mondta: Magyarország részt vesz a vitarendezési eljárásban, és “elmegyünk a falig”, ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha a bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy “a végrehajtás pontosan mit takar (…), az majd egy következő küzdelem lesz”.

A jövő évi választáson meg kell védeni a béremelésekre és az alacsony adókra épülő gazdaságpolitikát, és ha ez sikerül, 2020 körül a magyar gazdasági növekedés elérheti az 5 százalék fölötti tartományt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Demográfiai célkitűzés: 2030-ra a magyar nemzet képes legyen reprodukálni magát

Úgy fogalmazott: ez a 2010-ben elhatározott gazdasági terv utolsó szakasza a pénzügyi stabilizálás, az 1-3, majd a 3-5 százalék közötti gazdasági növekedés elérése után. A kormányfő beszélt a kabinet demográfiai célkitűzéseiről is, amelynek lényege, hogy 2030-ra a magyar nemzet egy olyan közösség legyen, amely képes magát reprodukálni. Ehhez sok eszközre van szükség – mondta -, egyebek mellett családtámogatásra, a munkavállalás könnyítésére és az oktatási rendszer átalakítására.

Méltó partnerként tekint Kína Magyarországra

Magyarországnak sosem könnyű – magyarnak lenni sem –, de ránéznek a magyar adatokra és látják, hogy rendben vannak, megnézik a növekedési számokat és azt mondják: Hoppá, itt egy ország, ami több mint 4 százalékkal nő! – mondta a miniszterelnök. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Nem méret alapján válogatta össze Kína a történelmi jelentőségű tanácskozás szereplőit, hanem – hazánk esetében is – abból indultak ki, hogy az adott ország gazdasági szerepe, aktivitása milyen, mekkora növekedés előtt áll. Méltó partnerei vagyunk Kínának – szögezte le Orbán Viktor kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

„Nagy távolságokra kell majd eljuttatni az árut, a befektetéseket, a kapacitást, a turistákat, ezért a következő 2-3 évtized gazdasági növekedésében potenciális szerepet vállaló országokat hívtak meg a kínaiak a tanácskozásra. Az, hogy ezek sorában Magyarország is ott van, remek hír és lehetőség, amit érdemes megragadni”

– utalt a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában a néhány napja lezajlott pekingi Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórumra, melyen hazánk is képviseltette magát.

„Ez év őszén Budapest ad otthont a 16 európai ország és Kína közötti gazdasági együttműködési fórumnak”

– folytatta Orbán Viktor. Mint hangsúlyozta, Kína versenyezteti ezeket az országokat, keresi a lehetőséget a velük való együttműködésre.

„A kérdés, hogy melyik ország milyen programmal tud előállni, a gazdaság az együttműködéshez milyen fedezetet tud nyújtani. Magyarországnak sosem könnyű – magyarnak lenni sem –, de ránéznek a magyar adatokra és látják, hogy rendben vannak, megnézik a növekedési számokat és azt mondják: Hoppá, itt egy ország, ami több mint 4 százalékkal nő!”

– mondta a miniszterelnök.

„Nem csak nyugatra, keletre is kell termelni – hangsúlyozta –, lépésről lépésre kell haladni: elsődlegesen fontos, hogy a magyar áru korlátozás nélkül eljusson Kínába. Ebből a szempontból már „előkelő helyen állunk”

– ezt diplomáciai sikerként értékelte a kormányfő. Így folytatta:

„akkor vagyunk biztonságban, ha túlkereslet van – például – a magyar mezőgazdasági termékekre, és most ez a helyzet.”

Jó a 4 százalék, de az 5 százalék fölötti sáv a cél

A kormányzás megkezdésekor elindított tíz éves gazdasági terv első célja volt a pénzügyek stabilizálása, ennek „szimbolikus kifejezése volt, amikor az IMF-et haza tudtuk küldeni” – mondta Orbán Viktor. A terv 2. szakaszában felhozták a gazdasági növekedést a csökkentésből, a cél a 3 százalékos növekedés elérése volt, 2018-ig pedig, a 3. szakaszban a cél 3-5 százalékos sáv elérése – utalt a jelenlegi, 4,2 százalékos gazdasági növekedésre a miniszterelnök. A cél az 5 százalék fölötti sáv, erre Orbán Viktor 2020 körül lát reális esélyt. De előbb „meg kell védeni” a jövő évi választáson a béremelésekre és az alacsony adókra épülő, jelenlegi gazdaságpolitikát – szögezte le.

Forrás: MTI, hirado.hu, fotó: MTI