Orbán Viktor: szamárság oroszbarátnak nevezni minket, mert Magyarország magyarbarát

A magyar érdekek és a szuverenitás védelmét nevezte a kormányzati munka vezérelvének Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, Budapesten, a Várkert bazárban. Hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború. A kormányfő azt is mondta, kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország gazdaságilag sikeres legyen, mert szerinte csak így ellensúlyozható a szellemi viták miatti negatív nemzetközi megítélés.

Orbán Viktor a Várkert Bazárban rendezett tanácskozáson tartott mintegy 70 perces beszédében a geopolitikai helyzetről, benne az ukrán válságról szólva közölte: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és „lojális lesz a szövetségeseihez”, még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország minden alkalommal elfogadta a szankciók politikájának érvényesítését, akkor is, ha szerinte ez az országnak messze nem a legkedvezőbb politika.

Összegzése szerint „Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni” kellő őszinteséggel és ravaszsággal.

„Nem akarunk semmilyen falat”

Kijelentette: nem fog hozzájárulni olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába, mert nem szeretné úgy befejezni az életét, ahogy elkezdte, hogy „a békés együttműködésre épülő Európa egy rövid intermezzo két hidegháborús korszak között”. „Nem akarunk semmilyen falat látni” – tette egyértelművé a miniszterelnök. Szavai szerint egyébként az, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, „szamárság”, mert „Magyarország magyarbarát”.

A gazdaságpolitika és a nemzetközi viták összefüggéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a „szellemi frontokat” sem tudná tartani. Azt ugyanis reménytelennek látja, hogy „Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani”, mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát.

Ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert „a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni”. Ezeket a sikereket tehát meg kell védeni – magyarázta álláspontját Orbán Viktor.

Másodszor is „a legvidámabb barakk”

A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év – az első polgári kormány négy évének kivételével – arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is „a legvidámabb barakká” vált. A „vidámságnak” azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal – mondta.

Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.

Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely „az EU egyetlen átvilágított alkotmánya”, „egy kóser alkotmány”, továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és „újragomboltuk az uniós kabátot”, Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett – mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.

Sosem látott gazdaságfejlesztési program

A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor.

Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be. Megjegyezte továbbá, annak érdekében, hogy az államadósság abszolút értékben is csökkenjen, nullás költségvetési szaldóra kell törekedni, ebben a német mintát javasolja követni.

Egyúttal jelezte – utalva a nemzeti konzultációkra –, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába – így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek –, majd megemlítette, hogy a távközlési adó kiterjesztéséről is azért álltak el, mert az emberek szembefordultak vele.

Milliárdos programok

Orbán Viktor a tanácskozás résztvevői előtt azt is elmondta, hogy folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok: a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. Tájékoztatása szerint a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes-programra 500 millió forintot különítettek el.

A bevándorlásról szólva a kormányfő azt mondta, a menekültekre költött forrásokból azokat a kontinenseket kellene megerősíteni, ahonnan ezek az emberek érkeznek. Közölte, abban hisznek, hogy a demográfiai hanyatlást nem bevándorlással kell megoldani, létezik olyan családpolitika, amellyel kísérletet lehet tenni a negatív trendek megfordítására.

A diaszpóratanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd