Országgyűlés: a Fundamentáért és a CEU-ért is aggódik az ellenzék

Négynapos plenáris ülést kezdett hétfőn az Országgyűlés. A napirend elfogadása előtt esküt tett a fideszes Budai Gyula, aki a listás mandátumáról lemondott Balog Zoltán helyét foglalta el a Fidesz-frakcióban. Mandátumát 154 igen szavazattal, 5 nem ellenében igazolták. Nemmel 5 DK-s képviselő voksolt. Az Országgyűlés ezután megszavazta négynapos ülése napirendjét. A Ház arról is határozott – egyhangúlag, 163 igen szavazattal -, hogy felfüggeszti Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogát.

A politikus mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása miatt, a képviselőt ugyanis csak akkor tudják kihallgatni gyanúsítottként, ha nem védi a mentelmi jog. A legfőbb ügyész különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása és hivatali vesztegetés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indított közvádas ügyben indítványozta a mentelmi jog felfüggesztését.

Jobbik: Meddig akarják még alacsony bérekkel “büntetni” a szegényebb országrész munkavállalóit?

Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy egy átlag kelet-magyarországi embernek nemhogy a nyugat-európai, de még a nyugat-magyarországi életszínvonal is csak vágyálom. Egy borsodi egészségügyi dolgozó nagyjából feleannyit keres, mint győri kollégája – hívta fel a figyelmet, igazságtalannak minősítve ezt a helyzetet. Borsodból és Szabolcsból négy év alatt 24 ezren vándoroltak el az ország fejlettebb régióiba – tette hozzá, azt kérdezve, hogy a kormány meddig akarja még alacsony bérekkel “büntetni” a szegényebb országrészbe született munkavállalókat. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár azt felelte: a kormány az ország minden térségére egyformán figyel, a területi különbségek mérséklése évtizedek óta fontos feladat. A bruttó, a nettó és a reálbérek a szóban forgó régióban is emelkedtek, a növekedés pedig nem maradt el az országos átlagtól – mondta. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tette szóvá, hogy a lakástakarékokat eddig az egyedülállók, az egygyermekes családok, az idősek és a társasházak, több százezres csoportok is igénybe tudták venni, a családi otthonteremtési támogatást (csok) azonban nem fogják tudni felhasználni. Szerinte azt a plusz forrást, amelyet most a csokra akarnak fordítani, az építőanyag, a munkaerő árának növekedése, a kedvezményes lakásáfa megszüntetése felemészti. Ezek az intézkedések azt üzenik a magyar fiataloknak és aktívaknak, hogy külföldön tágasabb, mert itt nem tudsz megspórolni magadnak egy lakásra valót – hangoztatta. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, “újra kibújt a jobbikos szög a zsákból”, szerinte a képviselő azt szeretné, hogy a bankrendszert, a befektetőket támogassák. Rámutatott, hogy a lakástakarékok piacát négy szervezet uralta, a legnagyobbnak, a Fundamentának 76 százalékban német pénzügyi befektetők a tulajdonosai. A cég csak 2017-ben hatmilliárd forint kamatnyereségre tett szert a hitelezésből, de ezt nem adta vissza a befektetőknek – mondta. A csok hatékonyabb rendszer, eddig 90 ezren vették igénybe 250 milliárd forint értékben – tette hozzá.

MSZP: Az önkéntes nyugdíjpénztárakra is rá akarják tenni a kezüket?

Szabó Sándor (MSZP) azt elevenítette fel, hogy a parlamenti többség megszüntette a lakáskassza állami támogatását, majd arra várt választ, hogy esetleg az önkéntes nyugdíjpénztárakra is “rá akarják-e tenni a kezüket”. Jelezte: ma Magyarországon több, mint 1,1 millió embernek van önkéntes nyugdíjpénztári befizetése. Változtatni fogják-e az önkéntes pénztárakat érintő szabályozást, békén hagyják-e a megtakarításokat? – kérdezte. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a szocialista politikus csak riogatni akarja az embereket. Válaszában visszautasította a felvetetteket, kijelentve: a szabályozás nem fog változni, a pénzek biztonságban vannak, a lakás-takarékpénztári állami támogatás megszüntetésének pedig semmi köze az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint az egészségügyben káosz és korrupció uralkodik. Mint mondta, bérnővérek és bérorvosok tömegei jellemzik az ellátórendszert, a környező országok közül már Románia is megelőzi hazánkat a fizetések tekintetében. Ennek következménye, hogy egyes intézmények már vállalkozóként kénytelenek foglalkoztatni az orvosokat, ami viszont súlyos bérfeszültséghez vezet. Ezt látni Ajkán is – említett egy példát a szocialista politikus. Azt kérdezte: miért nem vállalják a volt és jelenlegi egészségügyi vezetők a felelősséget a káoszért? Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy reagált: a jövő évi költségvetésben már 648 milliárddal fordítanak többet az egészségügyre, mint amit korábban a szocialisták különítettek el. A jelenlegi kormány alatt nem bezárások, hanem kórházfelújítások zajlanak. Országszerte 77 kórházat bővítettek, korszerűsítettek – részletezte, hozzátéve: a szocialisták ezzel szemben 16 ezer aktív ágyat szüntettek meg, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el. Emlékeztetett arra is, hogy az előző szocialista kormányok vizitdíjat, kórházi napidíjat akartak bevezetni. “Azt nem mondja komolyan, hogy a saját gyermekét inkább küldené egy bukaresti kórházba, mint egy magyarba?” – tette fel a kérdést Rétvári Bence az ellenzéki képviselőhöz fordulva.

DK: Milyen alapon tesznek különbséget beteg emberek otthonápolása között?

Varju László (DK) az otthonápolásról interpellálta a kormányt, kritizálta a díj emeléséről szóló közelmúltbeli döntést, mondván: azoknak ugyan emeltek, akik beteg gyermeküket ápolják, de a nagykorú beteg hozzátartozók ápolóinak díját nem. Milyen alapon tesznek különbséget betegek ápolása között? – kérdezte. Az otthonápolást, mint foglalkoztatási jogviszonyt a munka törvénykönyvében kell rögzíteni – sürgette. Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár reagálásában arra mutatott rá, hogy míg 2005-től 2010-ig 15 százalékos, addig 2010-től a mostanival együtt 270 százalékos volt az ápolási díj emelkedésének mértéke. Kifejtette: a családtagjaikat ápoló hozzátartozók támogatása érdekében döntött a kormány egy új ellátási forma, a gyermekek otthongondozási díjának bevezetéséről, emellett pedig az ápolási díj további emeléséről. A megemelt díj kortól függetlenül jár – jegyezte meg. Arató Gergely (DK) szerint a kormány nem akarja betartani a saját maga által beterjesztett törvényt, nem akarja megkötni a CEU működését biztosító nemzetközi szerződést. Szerinte a kormány gyűlöl mindent, ami szemben áll a “konzervatív, fundamentalista, avítt, múltba forduló, szabadságot korlátozó és a társadalmi különbségeket növelő, zárt világával”. Hozzátette: a CEU, az egyik legjobb magyar egyetem a tanulás szabadságát, a kritikus gondolkodást, a társadalmi problémákkal való őszinte szembenézést, a nyugati világ nyitott értékeit képviseli. Ha elüldözik a CEU-t, a vesztes a magyar felsőoktatás, Budapest és Magyarország lesz. Éljenek önök a szabadságukkal és menjenek el önök! Maradjon a CEU! – hangoztatta. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, “kibújt a szög a zsákból”; a DK egy olyan Magyarországot szeretne, ahol a nemzeti gondolkodásúak nem léteznek, és ez a 93 ezer négyzetméter a Soros György által fizetett globalizmus terepe lenne. Visszautasította, hogy a képviselő egyenlőségjelet tett a magyar felsőoktatás színvonala és a CEU között. Majd felsorolta, hogy több egyetemi rangsorban is számos magyar felsőoktatási intézmény szerepel. Felháborítónak minősítette, hogy a politikus a tudomány szabadságát, a szólás szabadságát azonosítja a CEU ügyével. “Ha pár hónap múlva elsétál a Közép-Európai Egyetemre, akkor ott tanárokat és diákokat fog látni, akik tanítanak és tanulnak” – közölte.

LMP: Milyen intézkedéseket tesz a kormány a hulladékgazdálkodás leépülésének megállításáért?

Hohn Krisztina (LMP) arról érdeklődött, milyen intézkedéseket tesz a kormány a hulladékgazdálkodás további “drasztikus leépülésének” megállításáért. Azt mondta, a hulladékgazdálkodás egyre több, napi szintű problémával küzd. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. képtelen megoldani a pontos számlázást, nem alakult ki a hulladékudvarok jól működő hálózata, és megoldatlan az építési hulladékok, háztartási veszélyes hulladékok kezelése – sorolta kifogásait. Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta: a képviselő valótlanul állította, hogy az egész szektor működésképtelen. Egyedül a Zöld Híd Kft. esetében merült fel, hogy a katasztrófavédelem jelöljön ki hulladékszállítót – mondta, jelezve: az NHKV kiemelt figyelmet fordított a Zöld Híd finanszírozási felvetéseinek vizsgálatára is, de a kft. a felülvizsgálat során semmilyen dokumentummal nem tudta alátámasztani többletforrásigényét, inkább felfüggesztette a szolgáltatást – közölte.

Forrás: MTI; Fotó: MTI