Béremelést követelt több ezer egészségügyi dolgozó a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) által szervezett demonstráción, szerda délután a fővárosi Kossuth téren. Több szakszervezeti vezető is felszólalt szerda délután a budapesti József nádor téren azon a demonstráción, amelyen több százan követeltek bérfejlesztést és jobb munkakörülményeket az egészségügyi dolgozóknak az Őszintén az Egészségügyről akciószövetség szervezésében. Ellenzéki politikusok szerint a mostani duplájára lehetne emelni az egészségügyi ágazatban dolgozók fizetését.
Őszig maradnak az egészségügyi szakdolgozók, ha nincs béremelés
Az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján, a Semmelweis-napon tartott megmozdulás résztvevői – a szervezők közlése szerint mintegy négy és félezren – a Jászai Mari térről vonultak a Kossuth térre. A kamara elnöke, Balogh Zoltán petíciót adott át Dublinszki-Boda Péternek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetőjének, aki azonban nem szólt a résztvevőkhöz, mert nem kapott nyilatkozattételi jogot.
A petícióban jelezték: a szakdolgozók szándéknyilatkozatot írtak alá, amely szerint ha 2015. szeptember 30-ig nem történik határozott és számottevő bérfejlesztés a szakápolóknál, akkor életbe lép a munkaviszony felmondásáról szóló nyilatkozatuk. A szervezők tájékoztatása szerint csak a rendezvényen több százan aláírták ezt a dokumentumot.
Balogh Zoltán beszédében kiemelte, hogy szakdolgozók nélkül nem lehet egészségügyet építeni és beteget ápolni. A kormánynak kell kiszámítható életutat biztosítania ahhoz, hogy egy helyen, egy fizetésből meg lehessen élni. Hozzátette: a döntéshozóknak meg kell állítaniuk az elvándorlást. Amiatt is fontos a kiszámítható életpálya, hogy a fiatalok számára vonzó legyen ez a hivatást – mondta. “Nem kívánunk mást, csak kiszámítható életutat itthon, Magyarországon” – hangoztatta Balogh Zoltán. “Hajrá magyarok! Hajrá magyar egészségügyi szakdolgozók!” – zárta beszédét a kamarai elnök.
A demonstráción ismét azt a tizenkét pontot tartalmazó szórólapot osztották ki, amelyen az egészségügyi szakdolgozók követeléseiket már hónapokkal ezelőtt megfogalmazták a kormánynak. Ezek között egyebek mellett szakdolgozói életpályamodell azonnali bevezetését, a bértárgyalás azonnali megkezdését, 50 ezer forintos alapilletmény-emelést, cafeteria-rendszer bevezetését, valamint az egészségügyi államtitkárságon belül az ápolásügy képviseletének megerősítését kérték.
Irinyi Tamás szegedi osztályvezető ápoló az egybegyűltekhez szólva azt mondta: ugyan az egészségügyi dolgozók ünnepnapja van, de a szakdolgozóknak nincs mit ünnepelni. Szóvá tette, hogy a június 15-i, egészségügyről rendezett parlamenti vitanapon a kormánypárti képviselők alig voltak jelen, akik pedig ott voltak, irreális képet festettek az ágazatról. A döntéshozóknak “fel kellene fogniuk”, hogy ápolók és eszközök nélkül nem lehet ellátni a beteget, ezek beszerzéséhez azonban pénz kell – fogalmazott. Hozzátette, ilyen feltételek mellett nehéz megfelelni az elvárásoknak. A szónok hangsúlyozta, hogy nemcsak az egészségügyi dolgozókért demonstrálnak, hanem a betegekért is. “Mi elmehetünk, de a betegek itt maradnak” – mondta az egészségügyi dolgozók nevében.Morális válság van az ágazatban. Ebből a válságból csak úgy lehet kilábalni, ha az ágazatot prioritásként kezeli a kormányzat – mondta.
A demonstrálók egységesen fehér pólóban, sokan fehér lufival vonultak, sokan érkeztek vidékről; a szervezők tájékoztatása szerint 60 autóbusszal csaknem háromezren. A demonstrálók táblái többnyire azt jelezték, hogy az ország melyik megyéjéből érkeztek, volt néhány felirat, amely jobb munkakörülményeket követelt, például “Hivatástudatból éljünk?!”. A résztvevők a demonstráció végén egy vérhez hasonlító piros folyadékot tartalmazó fiolát tűztek fehér hungarocellből kivágott szívbe a Parlament főlépcsőjénél.
A szakszervezetek sem maradtak szó nélkül
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke – utalva a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Kossuth téri rendezvényére – arról beszélt: abba kell hagyni a szervezetek közötti széthúzást, és együtt kell küzdeni a kitűzött célokért. Mint mondta, növelni kell a Független Egészségügyi Szakszervezet tagságát, mert “az egészségügynek nincs egy összefogott nagy szervezete”.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, nem külön ágazati összefogásra van szükség. Bírálta a Nemzetgazdasági Minisztériumot, amelyik “leckét ad a világnak”, de közben nem beszél kivándorlásról, a szociális olló nyílásáról, és a kormány modernizációnak álcázva veri szét az oktatást és az egészségügyet.
Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta, hogy az egészségügyi dolgozók csak magukra számíthatnak, de képesek rá, hogy elérjék a végső céljukat. Kiemelte, megalázó a hálapénz, és ők nem akarnak ebben a “szoft korrupt” rendszerben dolgozni.
Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta, hogy követeléseik között élhetőbb egészségügyet, megfelelő béreket követelnek, olyan bérszintet, ami miatt nem kell külföldön munkát vállalni, és nem kell elfogadni hálapénzt. Hozzátette, ezen kívül biztosítani kell a megfelelő szakápolóképzést.
Bert van Caelenberg, a közszolgálati dolgozók nemzetközi szövetségének (Eurofedop) főtitkára azt mondta: ha van egy munkaerő-irányelv, de azt egyes országok nem tartják be, akkor az Európai Bírósághoz fordulnak.
Kiss László az MTI kérdésére elmondta, a József nádor téren egy hete felállított, szerintük az egészségügy helyzetét tükröző “szegény kórházat” ellenzéki pártok politikusai közül többen meglátogatták, a kormánypártok képviselői azonban nem. A demonstrálók tábláin “Az egészségügy rabszolgái”, “Mi segítünk mindenkinek, és nekünk ki segít?” feliratok voltak olvashatók. A színpadon a beszélők mögött például olyan táblát emeltek a magasba, mint “Olimpiai sportlétesítményekre 600 milliárd, kerítésre 20 milliárd, béremelésre 13 milliárd”.
Az ellenzék szerint duplázható lenne a fizetés
Ellenzéki politikusok szerint a mostani duplájára lehetne emelni az egészségügyi ágazatban dolgozók fizetését. Erről az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség szegénykórház-demonstráció sorozata keretében, az Eleven Emlékmű Csoport szervezésében a Kossuth téren tartott szerda esti vitafórumon beszéltek az ellenzéki politikusok.
Rig Lajos (Jobbik) azon a véleményen volt, hogy az szja 1 százalékos csökkentése nyomán keletkező százhúszmilliárd forintot fordítaná bérfejlesztésre. Jelezte, hogy a költségvetés tárgyalás során pártja számos módosító indítványt nyújtott be, azonban a kormányoldal nem támogatta azokat.
Rékassy Balázs (MLP) úgy vélte, hogy a legalább a visegrádi országok szintjére kellene emelni az egészségügyre fordított kiadásokat. Ami azt jelenti, hogy a V4-ek átlagosan a GDP 6 százalékát költik egészségügyre, addig Magyarországon ez 5 százalék. Ez az egy százalékos emelkedés háromszázmilliárd forintot jelentene, amivel megduplázhatóak lennének az ágazati bérek.
Szilágyi László (PM) azt mondta, ha az ápolók bruttó bérét 30 ezerrel, és az orvosokét pedig 50 ezerrel megemelnék, az 30 milliárd forintos kiadást jelentene. Hozzátette: szerinte van a költségvetésben mozgástér az ágazati bére rendezésére.
Pusztai Erzsébet (MoMa) szerint önmagában a béremelés nem elég, de óriási lépés lenne 120 milliárdot adni az egészségügynek. Megjegyezte, ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók céljukat elérjék, “sokkal hangosabban” kellene kiállniuk céljaikért, vagyis sokkal nagyobb létszámú demonstrációkra lenne szükség, mert – véleménye szerint – addig nem fog történni semmi.
Tatár Péter (MSZP) azt a véleményét hangoztatta, hogy “társadalmi bérkiegyenlítésre” lenne szükség, vagyis hogy ne legyenek lényegi különbségek a diplomával megszerezhető jövedelmek között.
Komáromi Zoltán (Együtt) szerint az ágazat alulfinanszírozottsága miatt alakult ki a szakemberhiány, és úgy vélte három év alatt rendezni lehetne az alapbéreket.
Ikotity István (LMP) azt fogalmazta meg, hogy százmilliárd forint kellene a bértömeg-emelésre, és egyetért az egészségügyi szervezetekkel abban, hogy duplájára kellene emeli a jelenlegi alapbéreket. Pártja álláspontja szerit az adórendszer átalakításával és a “luxusberuházások” visszafogásával lehet forrást teremteni az ágazat számára.
A tüntetéshez kapcsolódó Parlament előtti virrasztáson mintegy nyolcvanan veszek részt, és jelezte részvételét Schiffer András és Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Forrás: mti
Facebook
Twitter
YouTube
RSS