Összeomolhat a könyvpiac: nyílt levél L. Simon Lászlónak

Az összeomlás szélére sodródott a könyvpiac, számos kiadó az utolsókat rúgja, mert a nagy kereskedőházak egyike, az Alexandra-csoport a kiadóknak tízmilliókkal tartozik, és a cégcsoportot irányító vagyonkezelő hónapok óta nem fizet nekik – írta Szabó Tibor Benjámin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője a hvg.hu-n megjelent nyílt levelében L. Simon Lászlónak, a parlament kulturális bizottsága elnökének, azonnali cselekvést sürgetve. A szerző jogszabályi javaslatokat is megfogalmazott.

Szabó leírja, hogy a jelenlegi helyzetért nagyban felelős a könyvpiacon meghonosodott bizományosi értékesítés, vagyis, hogy a kiadók a könyv fogyásának ütemében, 60-180 napos ciklusokban elszámolva kapják meg a könyvek ellenértékének kiskereskedelmi árréssel (átlagosan 53%) csökkentett részét. 

Ezt a „pofátlanul magas árrést” a hálózati kereskedők (melyek közöl a legnagyobb az Alexandra 85-86 bolttal) „nyers izmozással kényszerítették ki”, de a szisztémának ezentúl is van „egy ennél sokkal veszélyesebb hibája”. „A növekedés piaci logikája (a bolthálózat fejlesztése – a szerk.) a tőkeerősebb kereskedővállalatokat már a kétezres évek legelejétől arra ösztönözte, hogy a sajáton túl a kiadók hónapokig náluk parkoló pénzeit is (azt a 47%-ot) fejlesztésekre, működésre, akármire használják” – írja Szabó, aki szerint gyakorlattá vált, hogy a könyvkereskedések gazdálkodásának szerves része a kiadói jutalék, amit elköltenek, beforgatnak, hogy majd az újabb bevételekből, visszafelé kifizessék. 

A jelenlegi krízis előidézője Szabó szerint Matyi Dezső, az Alexandra vezetője, aki „merészen (vö.: felelőtlenül) extenzív gazdálkodást folytat(ott). Eleve, abból a logikából lett akkora, amekkora, hogy mindenkori bevételeinek aránytalanul nagy százalékát fordította különböző grandiózus fejlesztésekre, a saját pénzét is, a kiadók jutalékait is, sőt, rendszeresen nagy hiteleket szervezett mindig nagyobb tervei alá – miközben a bankokon kívül szinte mindenkinek folyamatosan késve fizetett”. 

Miután 2008 óta a könyvpiac kábé harmada eltűnt a semmiben, az euró ára felment az égbe, az Alexandra fokozatosan megrogyott, írja Szabó, aki szerint az Alexandra-csoportnak 2013-ban már legalább 20 százalék nettó árbevétel-növekedésre lett volna szüksége ahhoz, hogy a gazdálkodása stabil maradjon. A valóságban viszont ez a növekmény alig érte el a négy-öt százalékot. 

„És bár Matyi Dezső decemberben meg idén januárban körbehaknizta a sajtót azzal, hogy valójában Csányi Sándor miatt van minden baj,” „és Lázár János is fogadhatja kebelbarátjává”, „a matek attól még matek marad: egy tizenötmilliárd forint éves bevételű cég, amely több mint tízmilliárd hitelállományt húz maga után, nem lehet életképes, ha nincs jelentős növekedése” – állította Szabó, aki szerint az Alexandra kifizetéseit egy ideje vagyonkezelő intézi, és egy ideje már a vagyonkezelő se fizet, még csak késve sem a partnerek többségének.

„És itt van az irtózatosan nagy gáz. A közepes és nagyobb kiadóknak jelenleg (sok esetben) 30-50 millióval tartozik az Alexandra. A kevésbé tőkeerős kiadók már eljutottak arra a pontra, hogy nincs hová várniuk a bevételekre, készülnek a teljes kiadói portfóliós 80-90%-os kiárusítási tervek, szabadulni akarnak meglévő készleteiktől, mert a több tízmilliós lyukak nem konszolidálhatók.”

Szabó Tibor Benjámin azt is leírta, hogy azonnal szükség lenne néhány nagyon fontos jogszabály-módosításra. Szerinte például azonnal el kell fogadni a korábban az L. Simon László által is támogatott kötött könyvártörvényt, amely előírja, hogy a könyveket a megjelenésüket követő egy évig a könyvkereskedők nem adhatják húsz százalékot meghaladó kedvezménnyel.

További részletek itt: hvg.hu

Fotó: Kulter.hu