Öt százalékos volt a magyar gazdasági növekedés az idei első negyedévben

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg továbbra is kiemelkedően gyors volt, de egyben tetőzhetett is a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési üteme az idei első negyedévben. A magyar gazdaság éves összevetésű növekedése a legfrissebb citybeli előrejelzés szerint elérhette az öt százalékot. A londoni elemzői közösség ugyanakkor eltérően ítéli meg a magyar monetáris politika várható reakcióját.

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a térség idei növekedési kilátásairól összeállított, szerdán ismertetett prognózisukban közölték: modellszámításaik arra utalnak, hogy a közép-európai EU-térség GDP-je éves összevetésben 4,5-5 százalékkal bővülhetett az idei első negyedévben, annak ellenére is, hogy a régió kulcsfontosságú euróövezeti exportpiacain a legutóbbi aktivitási adatok és felmérések lanyhuló lendületet jeleznek. Az elemzők kiemelik, hogy a közép-európai EU-gazdaságok feldolgozószektorainak aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek is gyengültek kissé az első negyedévben, és az ipari termelés lendülete is alábbhagyott valamelyest, mindezt azonban ellentételezte a kiskereskedelmi fogyasztás gyorsulása, amelyet a gyors bérnövekedés, az infláció lassulása és a laza monetáris és költségvetési politika hajtott.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban valószínűtlen, hogy a fogyasztásra alapuló szektorok jelenlegi növekedési üteme fenntartható lesz, és a ház ezért szerepelteti előrejelzésében azt, hogy a térségi GDP-növekedés üteme 2018 végén – 2019-re is áthúzódóan – lassulásnak indul. A cég közölte: növekedési előrejelző modellje azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság hozzávetőleg öt százalékos éves ütemben nőtt az idei első negyedévben. A Capital Economics elemzői szerint az általuk valószínűsített erőteljes első negyedévi növekedési teljesítmény hajtóereje a választások előtti költségvetési ösztönzés volt. A Capital Economics becslése szerint ennek nyomán a GDP-arányos magyar államháztartási hiány az ESA 2010 szabvánnyal számolva 0,8 százalékponttal 2,7 százalékra növekedhetett az idei éve első három hónapjában. Jóllehet a magyarországi infláció jelenleg jóval elmarad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három százalékos központi célszintjétől, a gyors bérnövekedés azonban a következő hónapokban várhatóan már erősödő inflációs nyomást eredményez – vélekedtek szerdai prognózisukban a Capital Economics londoni elemzői.

A ház megismételte azt a régóta érvényes előrejelzését, amely szerint az MNB ebben a helyzetben az idén hozzákezd nem konvencionális enyhítési intézkedéseinek leépítéséhez, és 2019-ben emelheti jelenleg 0,90 százalékos alapkamatát. A cég szerint azonban megvan annak a kockázata is, hogy a magyar monetáris politika túl hosszú ideig marad túl enyhe, más nagy londoni házak ugyanakkor nem osztják azt a véleményt, hogy az MNB jelenlegi monetáris politikája kockázatokat hordozna. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja ugyancsak szerdán bemutatott tanulmányában “talányosnak” nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció. A ház szerint ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség– elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt – lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője. A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció várhatóan jövőre éri el a jegybankok központi célszintjét.

Forrás: MTI. Fotó: REUTERS/Shannon Stapleton