Hajléktalantanya lett a szocialisták székházából

Hajléktalantanya lett a hírhedt múltú, egykori Köztársaság téri pártszékház, ahol rendőrök és közterületesek razziáztak a napokban. A PestiSrácok.hu bejutott az épületbe – na jó, senki nem őrzi, így nem volt nehéz – és háborús állapotokat talált.

PESTISRÁCOK.HU

Rendőrök és közterületesek csaptak le február 16-án, szombaton a VIII. kerületi, volt  Köztársaság téri (ma II. János Pál pápa tér) pártházban guberálókra. Hat „dolgozót” és két ott lakó hajléktalant vittek be a kapitányságra, hogy tisztázzák, történt-e vagyon elleni bűncselekmény.  A hulladékhasznosítók  „munkáját” képeinken is láthatják a PestiSrácok.hu olvasói.

Háromszor vált romhalmazzá

Nem olyan régen a téren lakó hajléktalanok kifigyelték, hogy a két épületet (a pártházat és szomszédos, a vele együtt elmutyizott egykori DISZ-KISZ székházat) nem vigyázza senki. Nosza, neki is kezdtek a bontásnak. A napokon keresztül tartó perzsavásár azonban másoknak is feltűnt, s ennek nyomán razziáztak az épületben a rendőrök szombat délután. Az ingatlan tulajdonosának kilétét azonban ők sem tudták kideríteni. Leltár, helyszíni szemle híján így azt sem lehet egyelőre felmérni, hogy mennyi a kár. Egy  biztos: a két épület romhalmazzá vált. A régi pártház sorsa kísérteties. Háromszor  vált már rommá – 1945 és 1956 után  most. A forradalmat követően, egészen 1957 tavaszáig hajléktalanok tanyáztak benne, éppen mint most.

“Véres emlékekkel terhes” az egykori Köztársaság téri, ma II. János Pál pápa téri pártház – Fotó: PS

„El kell adni, mert véres emlékekkel terhes” – nyilatkozta Lendvai Ildikó 2007-ben. Ő már csak tudja…  S láss csudát, el is adták! Az 5000 négyzetméteres épületet egy homályos múltú izraeli befektetőnek játszotta át Puch László, a párt pénztárnoka. A vételárról csak annyit  tudni, hogy az mélyen a piaci ár alatt volt. A tulajdonos céget egy osztrák firma, bizonyos  MBF Developments Group képviseli Bécsben, a Seitenstettengasse 5. alatt.  A cég tipikus alvó cég, üres honlapjuk mindent elmond róluk Telefont nem nagyon vesznek fel, az email-ek is ráérnek arrafelé. Egyetlen ügyintéző dolgozik az irodában, Petra Guth kisasszony, aki nem siet a levelek megválaszolásával.

Bedőlt ingatlanmutyi, vagy pártpénz-mosás?

Veres János, mint az állami vagyont felügyelő pénzügyminiszter 2007-ben a pártház melletti volt DISZ-KISZ-DEMISZ épületet is eladta, mégpedig oly módon, hogy később az Állami Számvevőszék mintegy 400 milliós vagyonvesztést rögzített az adásvételt átvilágító jelentésében. A trükkös eladás lényege az volt, hogy a két „testvérépület” egy kézbe kerüljön. Ez sikerült is, ma már  közös kezelésben van a két épület. Együtt azért csak többet ér.  A kezelés azért túlzás, maradjunk a közös tulajdonosi körnél…

Időközben a tulajdonosok megfeledkeztek befektetésükről. Egy darabig (ki gondolta volna?) az In-Kal  Security őrizte  az épületeket, de később lemondtak a távfelügyeletről is. A villanyszámlát sem állta senki, így az áramot kikapcsolta az ELMŰ. Képünk tanulsága szerint a számlát az MSZP-nek címezték, még nem is olyan régen. Náluk még ők a tulajdonosok…

Hogy mi lesz a  épülettel? Sok jó nem várható. Beázik, vizesedik, nem bírja már kivárni az ingatlanpiac fellendülését. Így előbb-utóbb összedől. Talán jobb is lenne.

MDP-MSZMP-MSZP…

De nézzük meg, miként alakult a pártház sorsa a XX. század nem éppen dicső korszakában. Menjünk időrendben! Az épület a háború vége felé a Volksbund egyik bázisa lett, ekkor még Tisza Kálmán volt a tér neve. A „felszabadulás” után, 1945-ben  kommunisták vették birtokba a 26-os, és később 27-es épületet is. A két munkáspárt egyesülése után, 1949-ben  átépítéseket végeztek az épületben. Erről egy 1994-es dokumentumfilmben érdekes dolgokat látni. Ami tény: a titkos építési munkák alatt, a mélyben óvóhelyet alakítottak ki a pártvezetőknek. Akkoriban nem volt ez ritkaság: a hatalom háborúra készült, kellett az óvóhely az elvtársaknak. A 26-os épületet az MDP Nagybudapesti Bizottsága kapta, a 27-es a DISZ-é lett.

1956 október 30-án provokátorok megtervezett akciói nyomán a pártházat megostromolták a forradalmárok, akik az elhurcolt társaikat keresték. A vélhetően a KGB által kiprovokált és alaposan előkészített ostrom célja az volt, hogy meg lehessen indokolni a világ előtt, miért kell beavatkozni Magyarországon. Az akció tervezői elérték céljukat, átmenetileg sikerült lejáratni a forradalmat. A meglincselt féltucat ávós drámai képei bejárták a világsajtót. Ám a párház előtt elesett civil áldozatokról, a lelőtt fehér köpenyes ápolóról nem szóltak a hírek. Az ávós védők ugyanis kétszer tűzték ki a megadást jelentő fehér zászlót az ablakba, mire a tömeg befutott a térre, de a ház védői golyózáporral fogadták őket. Erről egy kisávós katona, aki bent volt az épületben 1993-ban így nyilatkozott:  „Hullottak az emberek, mint jégeső…”.  S a sortűz megismétlődött, a fehér zászlónak ismét hittek az emberek. Szemtanúk szerint több mint 100 áldozat maradt a sortüzek után a téren. November 4-én hajnalban pedig a térre bevonultak a szovjet tankok…

Az egyik most készített fotónk arról tanúskodik (amit egyébként már korábban lehetett tudni), hogy az MSZP átvette és sokáig gondozta is a Rákosi vezette Magyar Doldozók Pártja (MDP) archívumát, iratait. Ez némi kontinuitást mutathat a két párt között… Érdekesség még, hogy Kovács László ex-pártelnök anyagait is őrizték itt egy darabig, amint látható is a másik képünkön. A mikrofilmeket őrző szekrény pedig levéltár után kiált! Ki tudja mit rejtenek a tekercsek? Akárhogy is:  múltunk egy részét, még akkor is, ha ez a múlt sötét titkokkal, bűnökkel terhes.