Vietnami, bangladesi recept alapján dolgozta ki ajánlatát a Roszatom Magyarországra – írja a Népszabadság. Az általunk vizsgált 17 tervezett, épülő vagy nemrég elkészült Roszatom-fejlesztés közül ez alapján Paks II. a legdrágább.
A lap felmérése szerint igencsak vastagon fogott Vlagyimir Putyin ceruzája, amikor megszabhatta a paksi atomerőmű bővítésének díját. Ezt Lázár János államtitkár hazánk részéről az utóbbi 40 év legjobb üzletének nevezte. Az orosz szállító, a Roszatom, illetve a Fidesz képviselőinek beszámolójából leszűrhető, hogy a magyar önrésszel együtt 12 milliárd euróra tehető a Pakson tervezett újabb, kétszer 1200, vagyis összesen 2400 megawattos (MW) fejlesztés ára.
Noha a Roszatom most mindenhova a szabványos, 1200 MW-os blokkot szállítja a világ több telephelyén még az előző, 1000 MW-os típus épül, illetve más méretek is előfordulnak. Az összevethetőség kedvéért a Roszatom adatai alapján egy MW-ra vetített árat képeztek. Az általuk vizsgált 17 tervezett, épülő vagy nemrég elkészült Roszatom-fejlesztés közül ez alapján Paks II. a legdrágább. Egy MW itt 1,5 milliárd forintba kerülhet.
Ez nagy valószínűséggel többszöröse az indiai Kudankulamban felépült kétszer 1000 MW-os blokk árának, ahol az elérhető adatok alapján MW-onként 310 millió forintos költséget számoltak. A második helyezett a Leningrád II. blokk, ahol egy tudósítás 3,7 milliárd dolláros beruházást irányoz elő. Ez az – első költségbecslést jelentősen meghaladó – szám azóta növekedhetett. Az orosz novovoronyezsi erőműre ugyanakkor maga a Roszatom ad friss költség-előirányzatot. E szerint ott a két 1200 MW-os blokkot 607 millió forintos megawattonkénti egységáron húzhatják fel 2014–16-ig. Ez az ezzel pontosan megegyező magyar fejlesztés árának kevesebb mint fele. A kalinyingrádi enklávéban tervezett, paksi méretű Balti fejlesztés egységára 850 millióra jön ki. Az Oroszországgal kiemelten jó viszonyt ápoló Belorusszia szintén 2400 MW-os fejlesztésének ára MW-onként 920 millióra jön ki; Oroszország a fejlesztéshez kétmilliárd dolláros hitelt nyújt. A sorrendben következik a Roszatom-tárgyalástechnika ékköve, a török Akkuyu. Ott az ígéretek szerint négy 1200 MW-os blokkot húznak fel 2019–2022-ig. Az egységár alig magasabb, mint a belorusz. Jordániával pályázat után néhány hónapja szerződött a Roszatom 2 ezer MW-ra, 2019-es átadással. A költségek mellett a helyszín sem biztos; az első, később jellemzően elszálló költségbecslések alapján itt a MW-onkénti ár már 1,1 milliárd forintra jön ki. Számos nemzetközi – így ezen túlmenően a vietnami, bangladesi, illetve örményországi – fejlesztéseik esetén ez az ár jön ki. Ez tekinthető tehát a jelenlegi adatok alapján középarányosnak.
forrás: nol.hu
Az üggyel kapcsolatos Népszabadság-megkeresésre szakértők az adatsor véleményezését szintén a nehezen becsülhető költségek miatt hárították el. Egyikük ugyanakkor valószínűsítette, hogy – noha a Roszatom minden fejlesztése teljesen biztonságos – mégiscsak az „extrákban” lehet a különbség. Az orosz fél a fejlesztés 80 százalékára adandó 10 milliárd eurós hitelt csak felső határként jelölte meg. Vagyis végül akár ennél alacsonyabb számról születhet döntés. Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a tárgyalások jelenlegi fázisában nem költség-összehasonlításokat kell végezni, hanem arról kell elmélkedni, hogy Magyarországnak szüksége van-e egy 2400 MW-os atomerőmű-fejlesztésre.
A cikk eredeti változata a 2014.01.20-i Népszabadságban olvasható. További részletek a NOL.hu-n.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS