Paksi bővítés: rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá

Rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá intenzív, öt hónapos tárgyalásokat követően kedden reggel a paksi erőmű bővítéséről – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a keddi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón.

Ismertetése szerint három szerződésről van szó, az első úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, a következő 12 év feladatait rögzíti. A második üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik üzemanyag-szerződés.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erőmű magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér.

A finanszírozáshoz 10 milliárd euróval járul hozzá az orosz fél, a magyar kormány része 2,5 milliárd euró. A kormánybiztos kifejtette, hogy a 12,5 milliárd eurós összeg kellő tartalékot tartalmaz, így abból valóban felépülhet a két új blokk.

Arra a kérdésre pedig, hogy nem jár-e úgy az atomerőmű építése, mint a Déli Áramlat gázvezeték – vagyis hogy eláll tőle az orosz fél – a kormánybiztos azt válaszolta, hogy többször rákérdeztek és a szükséges összeg rendelkezésre áll. Ezen túlmenően is számos biztosítékot építettek be a szerződésbe.

A kettő, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk 3. generációs nyomott vizes reaktorokat tartalmaz. Jelenleg a világon épülő atomerőművek 80 százaléka ilyen és ez a technológia határozza meg az atomenergetikát 60-80 évre – ismertette a technikai részleteket Aszódi Attila.

A most aláírt megállapodások alapján januártól elkezdődhet az orosz tervek magyar adaptációja. Az építés 2018-ban indulhat, majd az első blokk 2025-ben, a második pedig egy évvel később indulhat. Az első fűtőanyag töltet költsége része a beruházásnak.

A szerződések szerint a reaktor-szigetet az orosz fél készíti, de a beruházás értékének 40 százalékát külső cégek végzik. Ezek részvételére az uniós közbeszerzési szabályokat alkalmazzák.

Arra a kérdésre, hogy a finanszírozási konstrukció nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, Aszódi Attila nemmel válaszolt. Mint az EU-ban minden hasonló méretű beruházást ezt is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Hivatalos válasz azonban onnan még nem érkezett – tette hozzá a kormánybiztos. A fizetési megállapodást pedig még annak megkötése előtt bemutatta Magyarország a bizottságnak. Az üzemanyag-ellátásról pedig – szintén kötelező uniós előírás miatt – az Európai Ellátási Ügynökséggel egyeztettek – tette hozzá.

MTI