A világ energiapiacát átrajzoló palagáz-forradalom riasztó árnyoldalairól közölt átfogó elemzést a Greenfo.hu környezetvédelmi hírportál. Az írásból kiderül, hogy egyre sokasodnak a szilárdabb kőzetekben megbúvó óriási gázkészletek felszínre hozásával járó aggodalmak. A kőzetek szétrepesztése, a föld alá préselt hatalmas mennyiségű víztömeg és a hozzá kevert, a kitermelő cégek által titkolt összetételű vegyi anyagok ugyanis beláthatatlan kockázatot jelentenek a lelőhelyek tágabb környezetében élő emberekre és a természetre.
Az Egyesült Államokban szövetségi szinten még csak nem is ellenőrzik a palagáz-kitermelés környezeti hatásait, ugyanis a nagy energiacégeknek sikerült elérniük, hogy ez a technológia ne tartozzon a környezetvédelmi hatóság felügyeleti körébe. Mindez aligha lehet független a cégek hivatalos bevallásaiban szereplő, összesen 102 millió dollárnyi összegtől, amit a palagázban érdekelt vállalatok csupán az USA-ban, 2014-ben törvényes érdekérvényesítésre, befolyásolásra, azaz lobbizásra költöttek. Van ugyanakkor pozitív példa is: New York államban betiltották a palagáz kitermelés technológiáját, azaz a hidraulikus repesztést.
A repesztésekhez használt, titkolt összetételű vegyi anyagokat illetően a Greenfo.hu felidézi azt a 2014. júniusi ohioi esetet, amikor a kitermelő cég telephelyén felrobbant több ilyen vegyületet tároló tartálykocsi, s az elszabadult mérgek az Ohio mellékfolyójában hetvenezer halat pusztítottak el. Szintén Ohioban írtak a repesztéses eljárás rovására egy Richter-skála szerinti 4-es földrengést. A környezetvédelmi portál beszámol arról a botrányos romániai tömegoszlatásról is, amikor 2013 karácsonya előtt Pungesti nevű faluban a helybeliek tüntetést szerveztek a környéket szennyező palagázprojekt ellen, ám a román rendőrség a beruházó amerikai cég érdekeit lesve véresre verte a tüntetőket.
A cikk számos aggasztó és eltitkolni próbált környezetszennyezést szed csokorba, és figyelmeztet: az Európai Unió környezetvédelmi szabályai ma még belelátást és ellenőrzést biztosítanak az itteni palagáz-projektekbe, ám mindez megszűnhet, ha ránk erőltetik az amerikai-európai szabadkereskedelmi egyezményt, bonyolultabb nevén a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség és a Befektető-Állam Vitarendezési Mechanizmus nevű nemzetközi egyezményeket.
Magyarországon Makó környékén található jelentős palagázmező, ám itt a gáz a világ jövedelmező palagázmezőinél másfélszer nagyobb mélységben található, ami egyelőre technológiai és gazdaságossági téren is megkérdőjelezi a kitermelés ésszerűségét.
A Greenfo.hu korábbi cikkeiből ugyanakkor kiderül, hogy a hagyományos olajkitermelés is óriási környezeti károkat okoz, ha azt a Szibériában, vagy például Nigériában ismert elavult és a természetvédelmi szempontokra fittyet hányó technológiával végzik.
A vezető fotó 2013-ban, a romániai Pungestiben készült.
PS-összefoglaló a Greenfo.hu ITT elolvasható cikke nyomán.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS