A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének – jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében. Az Akadémia közgyűlésén egyebek mellett az MTA kutatóintézeti hálózatának sorsáról is vitáznak, ezen pedig a kormány részéről Palkovics László miniszter is felszólalt, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy míg Kínában a mesterséges intelligenciával dolgoznak, itthon azon vitatkoznak, hogy a középiskolai diákoknak legyen-e megfelelő idegennyelv-tudása. Kiemelte: nincs miért aggódni, az Alaptörvény garanciát ad a tudományos munka szabadságára, és ez nem fog változni.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlésének vitáján Palkovics László is szót kapott. Az innovációs miniszter szavai szerint egy jobban működő társadalom kialakítása a kormány célja ezzel az akadémiai “reformmal”, de arról is beszélt, hogy alkalmazkodjunk a változó világhoz, úgy, ahogy Kínában is látni, olyan megdöbbentő erővel. Palkovics László szerint az a gond, hogy itthon még mindig arról vitáznak, hogy kell-e hasznos nyelvtudás a középiskolás gyerekeknek, miközben Kínában a mesterséges intelligenciával kutatnak. A HVG belső forrásra hivatkozva azt írja, hogy a miniszter arról is beszélt: nem vagyunk elég eredményesek az innovációban, a szabadalmak tekintetében, és úgy véli, hogy a finanszírozás mértékében arányos a teljesítményünk.
Az Alaptörvény garanciát ad a tudományos munka szabadságára, és mivel ez nem fog változni, nincs miért aggódni
– fogalmazott a miniszter. Mint ismert: az MTA és a kormány szemben áll abban a kérdésben, hogy kinek az égisze alatt működjön a kutatóintézeti hálózat. A kormány szerint azért kellene az MTA-n kívül működnie a kutatóintézeti hálózatnak, hogy a társadalom lássa, miként hasznosul a közpénz – fogalmazott Palkovics László. Az MTA és a kormány nem tudott mindenben megegyezni a korábbi tárgyalások során, a közgyűlésre már normaszöveg-javaslatokkal akart jönni a két fél, így ez későbbre csúszik – hogy ez mit jelenthet, arra már ma utalt interjújában a miniszter.
A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk
– fogalmazott Lovász László, a testület elnöke. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását – hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy „ez most a mi legnagyobb felelősségünk”.
Decemberben hitet tettem az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett, és a közgyűlés nagy többséggel támogatott. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem
– mondta Lovász László.
Európa élvonalában
Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. „Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy „az akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent”.
A köszöntőt követően Lovász László akadémiai elismeréseket adott át. Ezután zárt munkaközgyűlés kezdődött, amelyen az elnöki beszámoló után a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontjaként a jelenlévő csaknem félezer tudós az MTA kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd.
Tüntettek az MTA dolgozói
A szavazás után a főtitkári beszámolókat hallgathatják meg az akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők. A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatón ismerteti a döntéseket.
Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka, majd tudományos előadásokat hallgat meg a közgyűlés. Ugyancsak kedd délután tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak és az Arany János-érem átadása után a díjazottak tartanak előadásokat. Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor – a közgyűléshez kapcsolódva – a Fiatal Kutatók Fórumára.
Tüntetők az MTA épülete előtt. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Külföldön is dolgozó magyar tudósok szerint a CEU-hoz hasonló a hisztériakeltés az MTA ügyében
Számos más nyugati modellel is szemben áll a jelenlegi magyar működés, amelyben az MTA a kutatóhálózatra is igényt tart, de saját erőforrás és szellemi tulajdon hiányában az államtól vár finanszírozást, miközben a tudományos autonómia gumifogalmára hivatkozva a kormányzati célok megjelenítését igyekszik minimalizálni – foglalta össze a külföldön dolgozó magyar szakemberek véleményeit a Gondola.hu, amelynek cikke idézte Mezei Ferenc világhírű kutatót. A fizikus szerint az MTA úgy tekint magára, mint állam az államban, ahol a rendszerváltás elmaradt. Grüner György amerikai–magyar fizikus szerint az MTA és intézethálózata nem termel elég szellemi tulajdont a rendelkezésre álló szellemi tőkéből, ezért Magyarországnak harmincéves adóssága az innovációkat létrehozó rendszereink felépítése. Én is abban a tudatban voltam, hogy állami pénzből azt kutatok, amit akarok – mondta kezdeti kutatói éveiről a ma már Amerikában dolgozó Grüner korábban a Makronómnak. Grüner György nemrég egyebek mellett arról beszélt az Origónak, hogy ma már elfogadott az a vélekedés tudományos körökben, hogy a jövő nem a nyolcvanéves akadémikusoké, hanem a negyvenéves kutatóké. Pintz György szabadalmi ügyvivő összesítése szerint egyébként 2011 óta az MTA-intézethálózatnak összesen három szabadalma volt, ami kevesebb, mint amennyivel például Grüner György egyedül rendelkezik. A magyar kormány terveiből az körvonalazódik, hogy a fejlett nyugati modellek felé közelítené az akadémiai intézethálózat működését, ami érdekes módon heves ellenkezést vált ki az MTA-nál és egyes nyugati körökben. Az Akadémia átalakítása elleni tüntetésekben a CEU-ügyhöz hasonló rágalomhadjáratot lát Mezei Ferenc. Ennek egy momentuma volt a külföldi kutatók által az MTA támogatására írt levél, amely állításait azonban hamar megcáfolta saját tapasztalatai alapján a Chicagóban élő, elismert fizikus, Németh Károly.
PestiSrácok.hu-összeállítás; Fotó: PS/HPGy
Facebook
Twitter
YouTube
RSS