Véget ért az uborkaszezon az Országgyűlésben! A jobbikos Z. Kárpát Dániel közröhejnek nevezte, hogy a V4-ek a pozsonyi csúcson migránsokat befogadó dokumentumot írtak alá. Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a Standard and Poor’s felminősítése semmire sem bizonyíték, az MSZP a szuperkórházakat kérte számon a kormányon, míg a Fidesz arról érdeklődött, mi folyik a szélsőséges érpataki polgármester háza táján. Szóba került, hogy az OECD jelentés szerint hazánk áldoz legkevesebbet az oktatásra GDP-arányosan, és hogy előfordulhat, hogy valaki akár a halála után tíz évvel is leadhatja levélszavazatát. Parlamenti összefoglaló a PS-en.
Közröhej, hogy mégis befogadnánk migránsokat
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, vérlázító, hogy a pozsonyi uniós csúcs után Orbán Viktor miniszterelnök áldását adta a visegrádi négyek (V4) közös dokumentumára, miszerint a munkaerőhiánnyal küzdő országok akár jelentős számban is befogadhatnak migránsokat. „Röhejes, közröhej tárgyát képezi” ez egy olyan országban, ahol ez ellen kampányolnak és rendeznek referendumot – tette hozzá.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Fotó: Kovács Tamás/MTI
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára leszögezte, a kormány továbbra is a leghatározottabban nemet mond a kötelező betelepítés minden formájára. Szerinte a V4-ek állásfoglalása arról szól, hogy továbbra is a tagállamok kezében kell hagyni a döntést a bevándorlók befogadásáról, a visegrádi négyek azt azonban tudomásul veszik, hogy valamely nyugat-európai ország gazdasági megfontolásból teret enged a bevándorlásnak. A V4-ek “nemet mondanak a brüsszeli diktátumokra” – fogalmazott, megjegyezve, sajnálja, hogy a magát nemzetinek valló párt Jobbik beállt azok sorába, akik félretájékoztatják a magyarokat, ezzel a baloldallal került egy csoportba a Jobbik.
Az LMP nem hisz a Standard and Poor’s-nak
Schmuck Erzsébet (LMP) annak kapcsán, hogy a Standard and Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő felminősítette Magyarországot, azt mondta, ez még nem jelenti azt, hogy stabil lábakon áll a gazdaság. Értékelése szerint a reálgazdaság és társadalom romló folyamatai felgyorsulnak, a vidék leszakad, az emberek elmennek külföldre dolgozni, nemcsak a szakképzett, hanem szakképzetlen munkaerő is hiányzik, az oktatás ki van véreztetve. Hozzátette, a minimálbér továbbra is 15 ezer forinttal a létminimum, a közmunkabér pedig a szegénységi küszöb alatt van. Az LMP azt javasolja, meg kell állítani az elvándorlást, nem lehet vendégmunkásokkal pótolni a munkaerőt, jelentős béremelés kell a köz- és a magánszférában, csökkenteni kell a munkavállalói járulékot 18,5-ről 12 százalékra, továbbá többkulcsos személyi jövedelemadóra van szükség. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő nemcsak a kormánynak, hanem az EU, az IMF, az OECD és most már az S&P álláspontját sem fogadja el. Ezt követően ismertette az elmúlt évek gazdasági adatait, csökkent a költségvetési hiány, az államadósság, lényegében megszűnt az infláció. Az eredmények közé sorolta a csökkenő munkanélküliséget, a növekvő fogyasztást és a béreket.
Az MSZP elengedné a negyedéves szemétdíjat
Heringes Anita (MSZP) szavai szerint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) április 1. óta nem volt képes minden ember számára kiküldeni a negyedéves szemétszállítás díját.
Ha egy állami cég hibázik, akkor a kormánynak kell vállalnia a felelősséget, ezért el kellene engedni a lakosság számára egy negyedévi számlát
– mondta. Szabó Zsolt, fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár azt felelte, hogy a számlák közel hetven százalékát már megkapták a fogyasztók, a többi nyomdai feldolgozás alatt áll vagy a posta kézbesíti azokat. Az NHKV 15 napos határidőt ad a díjak befizetésére, de akiknek nehézségei vannak, azok számára biztosítják a részletfizetés lehetőségét – tette hozzá.
Hol vannak a szuperkórházak?
Tukacs István (MSZP) az egészségügyi államtitkár korábban hirdetett öt pontjának megvalósítására kérdezett rá. “Most mely szuperkórház-koncepció mellett tartanak ki?” – tette fel a kérdést. A többi közt a kancelláriarendszer megvalósítására is rákérdezett. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a szocialisták kormányzását elevenítette fel, amely szavai szerint a leépítésekről szólt, most viszont a bővítésről tárgyalnak. Zajlik a dél-budai szuperkórház helyének kijelölése – tette hozzá -, a háziorvosok finanszírozása pedig emelkedett.
Rétvári Bence (KDNP) Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Mi folyik itt Érpatakon?
Simon Miklós (Fidesz) a “Jobbikhoz köthető korrupciós botrányról”, Érpatak polgármesterének településvezetési módszereiről beszélt. Azt kérdezte, meddig lehet Magyarországon szélsőjobboldali korrupt vezető egy település élén? Rámutatott, a polgármester “diktatórikus módszerei” miatt elfogadott zárszámadása sincs Érpataknak. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta, a szabályszerűséget a kormányhivatal is figyeli, számos kifogásolnivalót talált a polgármester tevékenységében. A csalások miatti vizsgálok még tartanak – tette hozzá -, megjegyezte ugyanakkor, hogy a kormánynak a kérdésben nincs közvetlen beavatkozási lehetősége.
Nem kötelező a GMO-mentességet feltüntetni
Font Sándor (Fidesz) azt tudakolta, hogy mikortól és milyen feltételekkel lehet majd alkalmazni a GMO-mentes élelmiszerek védjegyét. Szerinte a magyar mezőgazdaság egyik erőssége a GMO-mentesség. Nagy István FM-államtitkár közölte, szeptember 15-én jelent meg, 20-tól pedig hatályos az a rendelet, amely lehetővé teszi a jelölést. Ez nem kötelező, vagyis csak egy lehetőség, a gyártó feltüntetheti a GMO-mentességet az élelmiszercímkén. A kormány azonban arra számít, hogy sok gyártó él majd ezzel – mondta.
Jogos igény az állatkínzás büntetésének szigorítása
Kiss László (MSZP) azt kérdezte, hol tart ma az állatvédelem ügye. Pártja javaslatai közül kiemelte az állatgyilkosok, állatkínzók büntetésének szigorítását és az állatvédelmi jelzőrendszer újraépítését. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jogosnak nevezte a megfelelő állatvédelemre vonatkozó igényt. Hangsúlyozta, a kormánynak és a témában zajló konzultációban részt vevő civil szervezeteknek a hatékony megelőzés a célja.
Szavazhat valaki halála után is
Szávay István (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyar nevében akár tíz évvel a halála után is lehet levélben szavazni, ha hozzátartozói nem kérik, hogy az elhunytat töröljék a névjegyzékből. A politikus kíváncsi volt arra, hogy eddig hány ember törlését kérték a névjegyzékből annak halála miatt.
Völner Pál Fotó: Bruzák Noémi/MTI
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a tárca nem rendelkezik semmilyen információval arról, hogy hány embert töröltettek, mert ez a Nemzeti Választási Irodához tartozik. A szabályozásban azért tesznek különbséget a határon túl élő és a külföldön tartózkodó magyarok között, mert éppen a levélszavazás kiterjesztése adna lehetőséget a visszaélésekre, ugyanis azt nem lehet ellenőrizni, hogy aki bejelenti, az utána valóban külföldön tartózkodik-e a választás napján – mondta.
Utolsó helyen állunk az oktatási ráfordítások terén
Dúró Dóra (Jobbik) arról beszélt, hogy az OECD legfrissebb jelentése szerint Magyarország utolsó helyen áll az oktatásra fordított források alapján, s 2010 után csökkent ennek aránya. Míg az OECD országaiban a GDP-hez viszonyított arány 5,2 százalék, nálunk 3,8. A vizsgált időszakban a legnagyobb csökkenést Magyarország mutatta, ahogy az egy tanulóra jutó forrásokat tekintve is ez a helyzet. A számok és a szakértők szerint is a kormány oktatási koncepciója hibás – mondta, és kitért a szerinte rossz fenntartói rendszerre is. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte, egy fontos tényt nem mondott a képviselő, azt, hogy 2013-as adatokból dolgozott a szervezet, és ez volt az az év, amikor elindult a pedagógusok életpályája. Már ekkor 32 milliárddal többet költöttek bérekre, a következő évben ez már 120 milliárdos plusz volt, majd 34 és 38 milliárdos többlet következett. A keresetek a következő évben is nőni fognak, s jövőre 104 milliárddal költenek többet oktatásra – jelezte.
Előbb az Országgyűlésnek kellene rábólintania a CETA-ra
Schmuck Erzsébet (LMP) a tervezett szabadkereskedelmi egyezményekről beszélt, mint rámutatott, azok a gazdag országokat még gazdagabbá, a szegényebbeket még szegényebbé teszik. A szerződések az élelmiszerbiztonságot, a GMO-mentességet egyaránt veszélyeztetik, és antidemokratikus vitarendezési eljárásokat tartalmaznak. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a frakcióülésen Orbán Viktor arra kérte a Fidesz és a KDNP frakcióit, minél hamarabb kezdeményezzék az egyezményekkel összefüggő viták lefolytatását az Országgyűlésben. Megjegyezte, az Európai bizottság a Kanada és unió közötti megállapodást úgy alakította át, hogy kötelező legyen a nemzeti ratifikáció, tehát megkerülhetetlen a parlament jóváhagyása. Ez kellő garancia lesz az álláspont kialakítására – rögzítette, hangsúlyozva, azt szeretnék, ha először az Országgyűlés alakítaná ki álláspontját, és ez kötelezné a kormányt is mindkét szerződés esetében.
Schmuck Erzsébet (LMP) Fotó: Kovács Tamás/MTI
Sportszakmai javaslat volt a különbségtétel
Varga László (MSZP) arról érdeklődött, hogy miért tér el az olimpián és a paralimpián érmet szerzett sportolók jutalmazása. Értékelése szerint nem lehet különbséget tenni siker és siker között, s 2008-ban még ugyanannyit, 2012-ben pedig 70 százalékot kaptak a paralimpikonok. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy a szabályozás a szövetség 2013-as sportszakmai javaslata volt, amit a kormány 100 százalékban elfogadott, s ennek részeként növekedett a fogyatékosok sportolásának állami támogatása és magasabb összeget adott az állam a felkészüléshez.
Könnyítik a letelepedést?
Staudt Gábor (Jobbik) azt tette szóvá, hogy egy interneten fellelt videóban egy a letelepedési kötvények értékesítéséhez köthető ember a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését helyezi kilátásba és egyfajta “offshore banánköztársaságként” igyekszik bemutatni Magyarországot. Azt kérdezte, van-e alapja az elhangzott állításoknak. Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára leszögezte, a kormány nem tervez könnyítést, a szabályokat törvény rögzíti és nem akarják azokat megváltoztatni. Kiemelte azt is, hogy a kötvény vásárlása nem állampolgárságot, hanem tartózkodást biztosít, s azt négyszintű biztonsági ellenőrzés előzi meg.
Forrás: MTI
Kezdőkép: Illyés Tibor/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS