Az Alapjogokért Központ MTI-hez eljuttatott értékelése szerint a keddi, Magyarországról szóló meghallgatáson “az elmúlt évek hasonló nemzetközi vitáival szemben” pozitívan nyilatkoztak a magyar közjogi berendezkedésről. A szervezet több felszólalást is idéz, amely alátámasztja ezt a megállapítást.
Az Amerikai Helsinki Bizottság elnöke már megnyitóbeszédében példaértékűnek nevezte a magyar alaptörvény adósságfék-szabályát, a kormánypártok kétharmados többségével kapcsolatban pedig arra emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat is élt a minősített többség adta lehetőségekkel, amíg annak birtokában volt. A kétharmados többség tehát nem antidemokratikus, hanem “prodemokratikus” eredmény.
A meghallgatott szakértők közül többen olyan tévedéseken alapuló kritikákat fogalmaztak meg, amelyek az elmúlt évek nemzetközi vitáiban rendre előkerültek. Ezzel szemben szakértőknek a magyar kormány és állam működésére vonatkozó javaslatait a képviselők nem egyszer egy másik állam belügyeibe való beavatkozásként értékelték. Többen hangoztatták, hogy a magyar kormány kritikusai sokszor kettős mércén alapuló politikai megállapításokat fogalmaznak meg.
Az Alapjogokért Központ a téves információkra való hivatkozás példájaként említették a Human Rights First (HRF) alelnökének állításait. A valóságban az Alkotmánybíróság igenis vizsgálhatja a személyes adatok védelmére, a vallásszabadságra és az állampolgársághoz kapcsolódó jogokra irányadó szabályozást.
Szerintük a HRF alelnöke azt is tévesen állapította meg, hogy az Alkotmánybíróság az új alaptörvény miatt nem vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat. A valóság ezzel szemben az, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálata a rendszerváltozás óta a testület eljárásainak korlátja, ráadásul éppen az alaptörvény deklarálta, hogy közjogi érvénytelenség esetén az Alkotmánybíróság viszont eljárhat.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Pogár Demeter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS