Megvizsgáltuk, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor mi zajlott az országban- írja közösségi oldalán a Pécsi Tudományegyetem Virológiai kutatócsoportja. A szakértők azt kutatják, hogy honnan származtak a hazánkban lévő vírusok és mennyire aktívan terjedtek belföldön.
Mint írják, a vizsgálathoz a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellet nyúlniuk. A kutatócsoport szerint kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk. Eredményeik szerint tisztán látszik, hogy többszörös, főként európai eredetű és párhuzamos behurcolások történtek. Ez azt jelenti, hogy a pán-európai lezárási hullám hatására viszonylag szűk időintervallumban tértek haza az emberek, akikkel együtt, több forrásból a vírus is megérkezett. Ez nem jelenti, hogy előtte nem történt már meg, ám a mi általunk vizsgált időperiódusban ezen forgatókönyv mentén zajlott. Feltárhatóak ugyanakkor más kontinensről származó vírusok is, ezek eredete vagy Kínára vagy az USA területére vezethető vissza.
Fontos megjegyezni, hogy ez a jelenleg ismert genomikai adathalmaz alapján felvázolható legvalószínűbb kép.
-írja a kutatócsoport. Hozzáteszik, itthon a korlátozó intézkedések kezdetekor már leírható helyi terjedési láncolatokat láthatunk, március közepén az ország több pontján is látszanak helyi fertőzések.
A beszámoló szerint ezeket a genetikai értelemben vett hasonlóság mértékéből tudják kikövetkeztetni. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szerencsés időzítés volt a teljes közép-európai régióban a korlátozó intézkedések ekkori bevezetése. Ez jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont. A jelenlegi nemzetközi adatok alapján Lengyelországban is hasonló forgatókönyv figyelhető meg. Az európai lezárások kezdetekor elindult, főként hazatéréssel kapcsolatos Közép-Kelet Európát érintő embermozgás lehetett a fő hajtóerő. Nyugat-Európa és az ottani szörnyű forgatókönyv pedig időt adott a többi országnak és a mi teljes régiónknak a korai intézkedések bevezetéséhez. Ezt az időt pedig egészségügyi és diagnosztikai kapacitásfejlesztésre költhettük, amit éppen a mostani folyamatos harcban kell majd jól használni.
Rendkívül fontos a járvány mostani szakaszában a lakosság minden eddiginél komolyabb fegyelme és az egészségügyi hatóságok gyors reagálása a betegek gyors és hatékony elkülönítésére. Senki se ringassa magát téveszmékbe, a vírus még itt kering köztünk, nagyon fontos ennek tudatában lenni.
-figyelmeztet a virológiai kutatócsoport. Mindezen eredmények nagyban hozzájárultak, hogy a SARS-2 terjedését, az emberi mozgással összefüggő pán-európai forgatókönyvet megismerhettük-teszik hozzá.
Mint azt a bejegyzésben kifejtik, az ismertetett forgatókönyv és jelenség leírása a további járvánnyal kapcsolatos védekezés során fontos információkat nyújt a védekezést elrendelő döntéshozók és a védekezésben résztvevő szakszervek számára. Ráadásul a jövőben jelentkező más járványok során is fontos szempont lesz.
Forrás: Facebook; Fotó:MTI/Sóki Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS