Példaértékű büntetés várható a Quaestor-ügyben

Példaértékű büntetésre számít a Quaestor-ügyben Windisch László. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Idők hétfői számában megjelent interjúban azt is elmondta, a jogalkotó hamarosan, a károsultak számára megnyugtatóan rendezi ezt a kérdést.

Példaértékű ítéletre számít a Quaestor-ügyben Windisch László. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Időknek úgy fogalmazott mivel a vagyon elleni bűncselekményt bűnszervezetben követték el, Tarsoly Csaba akár 20 évet is kaphat. Úgy látja, az utóbbi időben történt tüntetések már régen nem a Quaestor ügyről és károsultakról szólnak. Egyes ellenzéki pártok az utóbbi hónapokban már teljesen nyíltan szervezik a demonstrációkat, kifejezetten politikai célzattal. Windisch szerint azonban a Quaestor ügy, büntetőügy, amelyben néhány csaló 15-20 éven keresztül átverte a befektetőket, a felügyelete, a médiát, az MFB-t és úgy általában mindenkit, beleértve a politikusokat is.

Visszásnak tartja, hogy néhány ellenzéki párt, most megpróbálja kihasználni a helyzetet, miközben adataik szerint a Quaestor, de a Buda-Cash is zavartalanul folytatta bűnös tevékenységét akkor, amikor ezek a pártok éppen kormányon voltak. Hozzátéve azt is, hogy e pártok kormányzása alatt lazították fel a felügyeleti szabályozást, ekkor – 2007-ben – bocsáthatott ki először a Quaestor Financial Hrurira Kft. 50 milliárd forint értékben kötvényeket, ekkor kapott nagyon komoly hitelt az állami MFB-től Tarsoly Csaba cége. A jelenlegi kormányzat értékelte a helyzetet és néhány hónapon belül szigorította a felügyeleti jogszabályokat, megerősítette az eszközrendszert. Emellett nem hagyta magukra a károsultakat sem: 30 millió forintig kártalanítást kapnak.

A kárrendezéssel kapcsolatban Windisch László úgy fogalmazott, az érintettek két helyről kapnak, kaptak pénzt. A Befektetővédelmi Alap (Beva) fejenként 6 millió forintig már kifizette a károsultakat – összesen 87 milliárd forint értékben –, de ez a kártérítés csak az ellopott kötvények után járhatott. A valódi, el nem lopott kötvények után a Beva nem fizethetett. A kártalanítási törvény kimondta azt is, hogy az érintettek a ténylegesen meglévő kötvényeik után is kaphatnak kártalanítást egy másik alapból, de az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint csak a kapott hozamok levonásával. Jogértelmezési probléma, hogy a törvény célja szerint csak a ténylegesen megkapott hozamot kell levonni, ám a normaszöveg szó szerinti értelmezését alapul véve a kárrendezési alap a kötvényenként elszámolt teljes hozamot levonta, akkor is, ha egyébként az ügyfél ekkora hasznot nem realizált, mivel névérték felett vásárolta a kötvényt. Az MNB álláspontja szerint ez utóbbi számítási mód ellentétes a törvény céljával, és az AB szabta kereteken is túlmutat, ezért kezdeményeztük az alapnál ennek a felülvizsgálatát. Tudomásom szerint a jogalkotó hamarosan, a károsultak számára megnyugtatóan rendezi ezt a kérdést. A kárrendezési alapból körülbelül 46 milliárd forintot fizetnek ki.

Az alelnök kérdésre válaszolva kifejtette, két cég kivételével az összes célvizsgálatot lezárták, és e két társaság is 1-2 héten belül kézhez kapja határozatukat. A vizsgálatok során újabb visszaélést, ügyfelek vagyonának eltüntetését nem állapították meg. E tekintetben tehát a piac biztonságos.

Forrás: Magyar Idők

Fotó: youtube.com