Péntek délelőttre ismét egyeztetésre hívta az alaptörvény módosításáról a parlamenti frakciók vezetőit a Honvédelmi Minisztériumba Simicskó István honvédelmi miniszter – tájékoztatta a tárca az MTI-t.
Közleményük szerint az egyeztetésen már a konkrét normaszövegről tárgyalnak a pártok képviselői, melynek előkészítése során a kormányoldal az ellenzék javaslatait is figyelembe vette. “Nem titkolt cél a közös, konszenzuson alapuló megegyezésre törekvés” – fogalmaztak.
A Honvédelmi Minisztérium kiemelte: a kormány terrorizmus elleni akciótervének részeként a Magyar Honvédség felkészített erői bevethetőségét a terrorellenes küzdelemben biztosítani kell, amihez szükséges az alaptörvény módosítása is. Ez a feladat közös érdek, melyre pont azért van szükség, mert terrorveszélyhelyzet esetén a honvédség, a jelenlegi szabályozás szerint nem alkalmazható a magyar emberek biztonságának garantálása érdekében – szögezték le.
Azt írták: a kormány kész az ésszerű kompromisszumokra a konstruktivitás jegyében és az előremutató megoldások terén, egyben arra kéri az ellenzéki pártok képviselőit, hogy “tegyék félre pártpolitikai érdekeiket és vegyenek részt az egyeztetésen”.
Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag megalkotásáról döntött a kormány. A BM terrorellenes javaslatcsomagját kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a belügyminiszter.
A HM-ben mostanáig két egyeztetést tartottak az alaptörvény-módosítási javaslatról. A meghívott parlamenti frakcióval rendelkező pártok közül az MSZP egyik egyeztetésen sem vett részt.
A legutóbbi április 8-án tartott egyeztetés követően Simicskó István úgy nyilatkozott: a pártok egyetértettek abban, hogy szükséges az alaptörvény módosítása a terrorellenes intézkedések keretében, hogy szükség esetén, ha a rendőrség ereje nem elegendő, a hadsereget is be lehessen vetni a biztonság garantálásának érdekében. A honvédelmi miniszter ugyanakkor hozzátette: továbbra is vita van arról, hogy a terrorveszélyhelyzet új különleges jogrendi elemként kerüljön az alaptörvénybe vagy valamelyik meglévő különleges jogrendi elemet egészítsék ki.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS