Nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, de nem lett olyan mértékű, hogy befolyásolná az állampolgárok mindennapi életét – mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden.
A belügyminiszter Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök kérdésére válaszolva kifejtette: a rendvédelmi szervek, például a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelemmel kísérik a terrorkockázat változását, és “kezelik”. Mindez azonban nem indokolja az állampolgárok külön képzését, mivel a fenyegetettség nem olyan mértékű, hogy befolyásolná mindennapi életüket.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány megfelelően kezeli a kérdést, “senki nem vesz részt pánikkeltésben”, de összefogás kell, hogy elfogadják az emberek azt is, ha rendkívüli eszközök alkalmazása szükséges.
A múlt évről Pintér Sándor az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán kedden elmondta: nőtt a rendőrség létszáma, több a rendőr a közterületeken. Hozzátette: 33 százalékkal nőtt a közterületi jelenlét, ez biztosította a nagyobb rendet és a bűncselekmények számának a csökkenését is.
A tárcavezető külön szólt a menekültkérdésről, közlése szerint a migrációs nyomás mértékét jól mutatja, hogy míg tavaly 42 ezer menekültügyi kérelem érkezett, addig az idén május végéig 50 ezer, így várhatóan az év végig meg fogja haladni a 100 ezret a kérelmek száma. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bevándorlási politika kialakítása jelenleg is a kormány előtt van.
Pintér Sándor több mint kétórás meghallgatásán a rendészeti területről az életpályamodell kialakítását és annak júliustól történő hatályba lépését emelte ki, ez az előrelépési lehetőségek mellett lakhatási jogosultságot és életbiztosítási rendszert is tartalmaz. Sikeresnek nevezte a 112-es hívórendszerhez kapcsolódó új fogadóállomások kialakítását, amely növelte a hatóság reagálóképességét.
A büntetés-végrehajtásról (bv) szólva elmondta: 2010-ben 12 ezren voltak bv-intézetekben, tavaly 17 886-an, utóbbi adat csökkenést jelent a tavalyelőtti 18 ezerhez képest. A fogvatartottak számának növekedését a hatóságok alaposabb eljárásával indokolta. Ismertette: nyolcéves programot irányoztak elő a férőhelybővítésre, azon belül új börtönök építésére. Célként fogalmazta meg a fogvatartottak teljeskörű önellátását.
A belügyminiszter szólt a belső korrupció elleni fellépésről is, közölte: a Nemzeti Védelmi Szolgálat nemzetközi módszereket és eszközrendszert alkalmaz, továbbá együttműködnek a társhatóságokkal. A Terrorelhárítási Központ munkájából szintén az illegális migrációra irányuló szűrő- és kutatómunkát emelte ki.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztésének szükségességét is megemlítette, amelyről már a kormány is tárgyalt.
A katasztrófavédelem esetében célként fogalmazta meg, hogy minden járásszékhelyen jelenjenek meg a tűzoltóegységek, egyúttal megjegyezte, hogy csökkent a tűzesetek száma, illetve azt, hogy jelentősen nőtt az önkéntes tűzoltóságok támogatása.
Kósa Lajosnak, a bizottság fideszes elnökének kérdésére, miszerint felkészült-e Magyarország a visszatelepítésekre, mennyibe kerül a bevándorlók kezelése, illetve mire lehet számítani a jövőben, Pintér Sándor azt mondta: Törökországnál 2 millióan, az úgynevezett Selyemúton, vagyis Afganisztán-Pakisztán térségében egy-másfél millióan, Líbia partjainál több százezren várakoznak, hogy Európa felé vegyék az irányt. Közlése szerint a rendőrségnek az idén június végéig már egymilliárd forint költséget jelentettek az illegális határátlépők, akiknek emellett 4300 forintba kerül naponta az ellátásuk. A visszafogadásokkal kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerbekkel visszafogadási kötelezettséget tartalmazó egyezményünk van, de a szerb hatóságok csak napi 30 embert tudnak visszavenni.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS