Komoly csalódást okozott a női kézilabda-válogatott, hiszen a hiányzók nélkül is esélyesként várta a Csehország elleni Európa-bajnoki mérkőzést. Ehhez képest bántóan simán kikapott a csapat: Csehország 27-22-re nyert, a mieink ellen történelme során először. Dán szövetségi kapitányunk vállalta a felelősséget.
Úgy fest, egy csodaedző sem csinál nyarat. Legalábbis az Európa-bajnokság első meccsén nem. A dán Kim Rasmussen irányította magyar válogatott korábban tizennégyszer győzött Csehország ellen, s most történelme során először kikapott. Bántóan simán. Azt tudtuk, hogy a jelenlegi magyar válogatottnak csupán egyetlen világklasszisa van (természetesen Görbicz Anita, aki egyelőre nem nyerte vissza csúcsformáját), de a csehek ellen csapatként maradtunk alul. Ezt az ellenfele ugyanis mindenképpen meg kellett volna vernie a válogatottnak, sérülések ide, formán kívüli játékosok, stressz oda. Nem sikerült.
Csehország már rögtön az elején ellépett, s hiába vártuk, nem tudtunk egyenlíteni, a szünetre háromgólos előnyben volt az ellenfél. Bár a második félidő első felében sokkal jobban játszott, keményebben, határozottabban védekezett a magyar válogatott, a hajrára egészen egyszerűen kipukkadtunk. Rengeteg rossz döntés, gyáva, gyámoltalan támadójáték – a végén elképesztően simán nyertek a csehek, és ez nem sok jót jelent a továbbiakra. Bár tudjuk, hogy a női kézilabdában (főleg egy magyar válogatottnál) sok minden megtörténhet, a játékot látva nehéz elképzelni a csodát. Márpedig most az kellene az amúgy fiatalító Montenegró, és az amúgy legyőzhetőnek tűnt Dánia ellen.
„Nagyon idegesek voltak a lányok. Sok új játékosunk van, de ez nem mentség. A második félidőben megpróbáltuk gyorsítani a játékot, kipróbáltunk ezt-azt, de a csapatunk stresszes és bizonytalan volt sok területen – idézi Rasmussen kapitányt az Origo.hu. – Túl sokat játszottunk oldalra, ezzel sokszor a csehekhez került a labda, akik megérdemelték a győzelmet, én pedig vállalom a felelősséget.”
Fotó: EHF
Facebook
Twitter
YouTube
RSS